Időközi szakmai konferencia a Norvég Alap Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés programjában (2009-2014)

A konferenciát a program hazai működtetője nevében Horváth Nikoletta nyitotta meg, aki a Miniszterelnökség Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztályának helyettes vezetője. A bonyolult kezdés után a program sikeres végrehajtási szakaszban van – mondta el az összesen 12,7 millió euró költségvetésű programról. A programban résztvevő donor partnerek szinte teljes körűen képviseltették magukat a rendezvényen.

A résztvevőket köszöntötte Olav Berstas, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete

Gunnbjorg Naavik, a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége képviselője, mint donor partner tartott előadást a programról. A TÖOSZ norvég testvérszervezete számos országban hajt végre hasonló programokat és projekteket. Hazánkkal való együttműködés példaértékű és jó gyakorlatként lehetne bemutatni a szakértő szerint.

Spányikné Mészáros Melinda, a program magyar vezető szakértője a Miniszterelnökség képviseletében ismertette a programban résztvevők által kitöltött kérdőív eredményeit. A többnyire a hazai és donor partnerek közötti együttműködés minőségére kérdező felmérés rámutatott a résztvevők elégedettségére a projektek végrehajtásában, mind partnereik, mind a támogatásokat kezelő intézmények felé.

A nap során bemutatásra kerültek a nevesített projektek eredményei, majd a délután folyamán szinergiákat és további fejlesztési lehetőségeken dolgoztak együtt interaktív módon a résztvevők a KS munkatársai Gunnbjorg Naavik és Liv Overaae vezetésével.
 
A norvég-magyar bilaterális viszonyok egyik tanulsága a résztvevők szerint, hogy a kulturális különbségek okozta nehézségek végül sokat segítettek a saját fejlődésükön is, hiszen más szemek más nézőpontot is jelentenek. Érdekes kulturális különbségként merült még fel a kritika kezelése: a norvégok az érkező kritikát saját teljesítményük javítására használják, míg a magyarok kezdettől fogva tökéletesek akarnak lenni, ezért nehezebben tűrik a kritikát.

A projektekkel kapcsolatos általános észrevételek a jövőre nézve, a következők voltak:

-    energiaköltségek csökkentése fontos mindenfajta projekt esetén
-    érdemes több figyelmet fordítani a megújuló energiaforrásokra
-    a használaton kívüli ingatlanoknak új funkciót kellene találni a fejlesztési tervezés folyamán
-    a centralizáció hatással van a helyi gazdaságfejlesztésre is
-    hasonló demográfiai folyamatok zajlanak Norvégiában és Magyarországon
-    önkéntesség bevezetése, fokozása szükséges
-    gyakornoki, szakértői csereprogramok is hasznos eszköznek bizonyulnak más országokban
-    fontos az előkészítés a bilaterális relációban is
-    lehet, hogy nem a teljes rendszert lehet egy lépésben megváltoztatni, de a társadalmi folyamatok lassúak ezért sikerként kell megélni minden egyes lépést
-    gyakorlat-orientált és eredményekre fókuszáló politika szükséges

A program záró-konferenciájára várhatóan 2017 közepén kerül sor.

 
______________________________________________________________________________________________

A Norvég Alapról röviden:

Az EGT Alap és a Norvég Alap Norvégia, Izland és Liechtenstein, mint donor országok által létrehozott finanszírozási mechanizmus. A donor országok az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, azonban nem tagjai az Európai Uniónak. Ennek következtében nem járulnak hozzá pénzügyileg az EU közös politikáihoz, viszont az Európai Gazdasági Térség országai közti különbségek kiegyenlítését a szolidaritás jegyében e külön támogatási alapokkal segítik. Az EGT és Norvég Alap átfogó céljai a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése a donor országok és a kedvezményezett országok között. A Norvég Alap kedvezményezett országai az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 12 tagállam, köztük Magyarország. Az EGT Alap keretében e 12 országon kívül továbbá támogatásban részesül Görögország, Spanyolország és Portugália is. 

______________________________________________________________________________________________

Krausz Veronika és Sabján Katalin angol nyelvű prezentációja megtekinthető:

https://prezi.com/dgcg4hhrjmml/manorka-project-bilateral-mid-term-conference/

 
____________________________________________________________________________________________

A HU 11-es programról:

 A program célja a magyar közintézmények kapacitásainak megerősítése, humán erőforrásainak fejlesztése, hasonló feladatokat ellátó norvég intézményekkel és hatóságokkal való együttműködés és tudástranszfer által. A helyi közszolgáltatások minőségének javítását, a helyi gazdaság fejlesztését szolgáló, önkormányzati kapacitásfejlesztést és együttműködések kialakítását célzó pályázat keretében 8 szerződést kötöttek a következő projektgazdákkal, mögötte zárójelben a projektjükről szóló Internetes tartalom címe: Alsómocsolád (http://alsomocsolad.hu/new/?page_id=4188) , Budapest XI. kerület http://ujbuda.hu/ujbuda/11-millio-euros-szocialis-program-elen-ujbuda , Budapest XVIII. Kerület, Hajdúböszörmény (http://www.hajdufolkcraft.com/ ), Mórahalom (http://www.morahalom.hu/norway_grant), Rácalmás ( http://racalmas.hu/index.php/projektek-ii/ )és Törökbálint (http://www.torokbalint.hu/app/cms/TorokbalintApp/index?id=191 ).

A központi közigazgatás kapacitásfejlesztését a program keretében három nevesített projekt szolgálja, míg egy negyedik nevesített projekt a magyar és norvég önkormányzati szövetségek együttműködését támogatja. A program keretében minden projekt egy vagy több norvég intézménnyel partnerségben valósul meg. A projektek költségvetésének minimum 10%-át a nemek közti esélyegyenlőség előmozdítására kell fordítani.