Schmidt Jenő: ez az utóbbi öt év legjobban előkészített átalakítása
Két év előkészítés után egy olyan bölcsődei rendszer-átalakítás történik Magyarországon, amely nem csupán az intézményi struktúrát érinti, hanem a finanszírozást is. Véleményem szerint ez az utóbbi öt év leggördülékenyebb és legjobban előkészített átalakítása – mondta Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke csütörtökön, a megújuló bölcsődei rendszerről tartott budapesti konferencián.
Négy féle bölcsődei típus jön létre, látszik, hogy az ipari gócpontokban nagyon nagy a gyermek – férőhely iránti igény. Kiemelte, a legjobb pillanatban jött az átalakítás és a finanszírozás is, mivel ez azt jelenti, hogy 2018. január 1-től a korábbi rendszerben felmerülő bölcsődei csoportonként 6-8 millió forintos, az önkormányzatok által fizetett hozzájárulás szinte meg fog szűnni. A bölcsődei finanszírozás ennek megfelelően nagyságrendileg 90%-os mértékű lesz, ez nagyon jó az önkormányzatoknak, mert így megfelelően tudják kezelni a bölcsődei ellátásokat. Az idei évben még nagyobb mértékben az adóerő-képeségre van felépítve a rendszer, 2018-tól 20.000 Ft/fő adóerő-képesség alatti települések esetében szinte 100%-os finanszírozás lesz, fölötte a munkabéreket teljes mértékben, az üzemeltetést pedig sávosan finanszírozza az állam – mutatott rá Schmidt Jenő.
Ahol nagyobb igénybevétel várható, az a főváros és agglomerációja, továbbá megyei jogú városok és környéke. Itt arra kell majd ösztönözni az önkormányzatokat, hogy mindenképpen megállapodásokat kössenek egymással és közösen tartsák fent és üzemeltessék a bölcsődéket – fűzte hozzá.
A budapesti B32 Galériában tartott Még jobb kezekben a kisgyermekek: átalakuló bölcsődei rendszer elnevezésű országos bölcsődei tájékoztató napok záróeseményén köszöntőt mondott Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, előadást tartott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, Fűrész Tünde, a bölcsődei endszer átalakításáért felelős miniszteri biztos.
A bölcsődei rendszer fejlesztésével a kormány célja valódi választási lehetőséget biztosítani az anyáknak arra, hogy eldönthessék, a gyerekük mellett otthon maradnak vagy munkát is vállalnak - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Közölte, azt szeretnék, hogy egyik választás se járjon anyagi vagy bármilyen hátránnyal, és a döntést ne kényszerből kelljen meghozniuk a szülőknek.
Azt hangoztatta: a kormány a család- és munkaalapú társadalom megvalósításán dolgozik, és ennek egyik feltétele a bölcsődei rendszer 2018 végéig tartó reformja. Azt is mondta, hogy 2010-hez viszonyítva a kormány a két és félszeresét költi gyermekétkeztetésre, idén már 74 milliárd forintot.
Akkor 15 százalékos volt a bölcsődékben ingyenesen étkezők száma, ma pedig szinte minden bölcsődés ingyenesen étkezik. Ezt nem sok ország engedheti meg magának, Magyarországon a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi - fűzte hozzá.
A változások között említette, hogy ma már négyféle bölcsőde működhet: a hagyományos, a mini, a családi, valamint a munkahelyi. Közölte, "milliárdos" bölcsődeépítési és fejlesztési programot indítottak, növelték a rendszer finanszírozását és a bölcsődei dolgozók bérét is megemelték.
Arról beszélt, lehet akármilyen jó egy új rendszer, ha nem átlátható, ha bonyolult, az ügyintézés pedig bürokratikus, akkor nehéz igénybe venni. Ezért tartottak több hónapos tájékoztatást, szakmai konzultációt az új bölcsődei rendszerről - ennek a road show-nak záróállomása a csütörtöki újbudai konferencia.
A finanszírozási rendszerről szólva a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018. január 1-jétől minden bölcsődei hely után a magyar állam két és félszer több pénzt ad, mint eddig. Az önkormányzatoknak érdemes bölcsődét építeniük vagy a négy típus közül kiválasztani azt, amelyik az adott településnek a legjobb forma. Ez a fiatal családok helyben tartásában fontos tényező - fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az új szabályozás szerint - 2018 végéig - minden településen, ahol negyvennél több 3 év alatti gyermek él, vagy legalább öt család igényli, az önkormányzatoknak kötelező bölcsődét működtetniük.
Azt is mondta, ha lesz szakmai vita róla és lesz 9 osztályos általános iskola, akkor annak nem 8+1, hanem 1+8 osztályosnak kellene lennie.
Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár azt mondta, az új bölcsődei rendszernek az a célja, hogy sokkal rugalmasabb, többszereplős intézményhálózat legyen. Arra is felhívta a figyelmet, az önkormányzatoknak van lehetőségük arra, hogy bölcsődei térítési díjat határozzanak meg, de a szociális helyzetre tekintettel ettől eltekinthetnek, sőt a díj adómentesen elszámolható a szülők munkáltatójánál.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a családok támogatása nemcsak nemzetstratégiai kérdés, nemcsak az egyének szempontjából fontos. Alapvető gazdasági kérdés az, hogy a családok megerősödnek-e, és az is, hogy a kívánt gyerekek meg tudnak-e születni a családokban - mondta. Évente már 300 milliárd forintnál többet fordítanak a családok kedvezményeire. A GDP 4,8 százalékát költik idén adókedvezményekre, támogatásokra, a családok megerősítésére. Az állami többletbevételnek köszönhetően idén pluszforrásként 800 millió forintot biztosítanak az "alacsonyabb adóerőképességű" önkormányzatoknak mini bölcsődék létrehozására - jelezte.
Közölte, a rendszerben a "nagy változás" jövőre várható, amikor már 36,6 milliárd forint áll rendelkezésre a működtetésére. Kitért továbbá arra is, hogy uniós forrásból 2020-ig 100 milliárd forint jut óvodák és bölcsődék fejlesztésére, és hazai, több milliárd forintos forrást is biztosítanak ugyanerre.
Forrás: TÖOSZ / MTI
Fotó: TÖOSZ-Kolin Péter
