Többlépcsős menetrend

2017. 08. 08. | A TÖOSZ a médiában

Csaknem negyvenszázalékos illetményemelést javasolt az önkormányzati köztisztviselők számára Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint közműszolgáltatások helyi önkormányzati kézben vannak a legjobb helyen. Habár ezeket most centralizálja az állam, Schmidt úgy véli, előbb-utóbb vissza fognak kerülni helyi szintre.

– Milyen eredményeket hozott az önkormányzati dolgozók fizetésemeléséről folyó egyeztetés a Belügyminisztériumban?

– Egyelőre a köztisztviselőkről tárgyaltunk. Az elmúlt kilenc esztendőben a köztisztviselői illetményalap nem változott. A nagy önkormányzati átalakítás során a kormánytisztviselői kar megalakult, kormányhivatalok jöttek létre, az ott dolgozók bérét tisztességesen rendezték is az elmúlt másfél évben. Azonban az önkormányzatoknál dolgozó tisztviselők bére nem változott, pedig a nagyjából huszonegyezer köztisztviselő és közalkalmazott is várja a béremelést. Az egész folyamat közel évi huszonötmilliárd forintos összeggel növeli meg az államháztartás költségeit, ami a tizennyolcezermilliárdos költségvetés hibahatárán belül van. Tehát nem nagy tétel, innentől ez politikai szándék és akarat kérdésköre.

– Ez az akarat megvan?

– Nagyon remélem, mert ez az egyetlen társadalmi réteg maradt életpálya és bérrendezés nélkül. Az idei év október elsejétől megtörténhet az első emelés, ha nem, az is egy üzenet az önkormányzati szektor felé. A jelek biztatóak, ugyanis a Belügyminisztérium befogadta a javaslatomat.

– Ha a kormány is támogatja ezt a javaslatot, mikortól és mennyit emelhetnek a dolgozók illetményén?

– Októbertől átlagosan húsz százalékot. Januártól plusz nyolc százalékot, utána 2019 januárjától újabb tízszázalékos emelést javasoltam. Ez azt jelenti, hogy összesen ötven- és nyolcvanezer forint közötti béremelkedést tapasztalhatnak majd az önkormányzati dolgozók.

– Mi a következő lépés az előterjesztés elfogadása érdekében?

– A javaslatunkat az ismertetett számokkal befogadta a minisztérium. Abban maradtunk, hogy augusztus huszadika után fogunk mi, a tárgyalásban érintett felek találkozni, utána a javaslat a kormányülés elé kerülhet.

– Ennek fényében mennyire reális, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) még mindig sztrájkra készül?

– Ennek akkor lenne realitása, ha nem születik kormánydöntés az októberi emelésről.

– Hogy értékelné Boros Péterné, az MKKSZ elnökének szavait, miszerint nemcsak a finanszírozást szeretnék megoldani, hanem azt is, hogy „a dolgozókhoz jusson a pénz”?

– Az MKKSZ elnökének megjegyzése arra vonatkozik, hogy vélhetően nem érzik a garanciát, ha emelkedik a köztisztviselőkre fordítható önkormányzati támogatás, akkor azt mind béremelésre fogják fordítani. Erre azt tudom válaszolni, hogy maga a feladatfinanszírozási rendszer a garancia, amely alapján másra nem tudják felhasználni a pénzt az önkormányzatok. Igaz, hogy nem fog mindenki bértábla szerinti emelést kapni. A bértáblával szakítani kell, mert az csak az életkort és a végzettséget finanszírozza. Nagyon sok kis hivatal van, ezért ott vélhetően mindenki közelíteni fog a másikhoz, a nagyobb hivataloknál pedig egyébként is van egy erős differenciálás. A javaslatunk értelmében a differenciált bérszabályozás is megjelenhet a polgármesteri és közös önkormányzati hivatalokban, figyelembe véve az elvégzendő munka nagyságát.

– A béremelésen kívül szükség van-e más változásra az önkormányzati területen?

– Át kell tekinteni a következő évek önkormányzati vonulatait. Hova jutott a közmunkaprogram, milyen hozadéka van, min kell változtatni? Mi lesz a közművekkel? A hulladék-, szennyvíz-, ivóvízkezelés mind nagy és kötelező önkormányzati intéznivaló. A feladatok megosztásának ügye a kormányhivatalok és az önkormányzatok között még mindig kérdéses. A kormányhivatal hatóságként próbál rendezkedni, adja a feladatokat az önkormányzati hivataloknak, ahol jelentősen kevesebb ember dolgozik, mint előtte. Nagyjából tucatnyi anomália van, amit ki kellene szűrni a rendszerből. Át kell tekinteni a településüzemeltetési és főleg a fejlesztési lehetőségeket, mert látszik, hogy a vidékfejlesztési, területi programokból a kisebb önkormányzatok kimaradtak. Kétezer-ötszáz faluról beszélünk, és nem is kell nekik akkora fejlesztési keret. A miniszterelnöknek azt fogom javasolni, hogy egy ötvenmilliárdos keretet különítsünk el kistelepülési pályázatokra. A vidékfejlesztési programok jelenleg főleg a mezőgazdasági támogatásokra mennek, másra alig marad.

Az interjú teljes terjedelemben a Magyar Hírlap internetes oldalán olvasható.

 

Forrás: Magyar Hírlap