Lezárult a MANORKA projektet is tartalmazó programterület

Schmidt Jenő elmondta: a MANORKA projekt célja volt egyrészt, hogy makroszintű válaszokat produkáljanak a helyi demokrácia, közszolgáltatások és önkormányzati működés terén, és ugyanakkor konkrét eredményeket is felmutassanak.

Kiemelte a projekt főbb eredményeit: 3626 fő vett részt a képzéseken több, mint 700 intézmény képviseletében, 10 tanulmányutat szerveztek Norvégiába, létrehozták az Önkormányzati Információs és Koordinációs Központot, amit rendszeresen használnak önkormányzataink.
Hangsúlyozta, a széleskörű feladatok maradéktalan ellátása csak egy jól működő partnerség keretében történhetett meg. Partnereik voltak: a Belügyminisztérium,az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Miniszterelnökség, a Magyar Faluszövetség, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Szövetség az Életen át tartó Tanulásért és Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, Norvégiából pedig a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége és az Életen át tartó tanulásért Ügynökség Norvégiában.
_______________________________________________________________________________________________

A MANORKA projekt zárása óta 9 új, kisebb projektünk van a Norvég Alap keretében az esélyegyenlőség és az éghajlatváltozás témájában dolgozunk együtt tovább Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségével.

A MANORKA projektben kidolgozott tréningjeinket folyamatosan kínáljuk az önkormányzatoknak, havonta kéthavonta össze is gyűlik egy-egy kurzusnyi résztvevő, akik egyre gyakrabban használják önkormányzati központunkat Budapesten.
_______________________________________________________________________________________________

Dr. Korponai Gergő, a Program Operátor vezetője a Miniszterelnökségről elmondta, hogy a 11-es programterület Kapacitásfejlesztés és Intézményközi Együttműködés elnevezésű programja 8 millió euró kerettel gazdálkodott. A program a Norvég Alap körüli problémák ellenére 95%-os forrásfelhasználást tudott teljesíteni, ami teljes sikerként értékelhető. 59 stratégiai dokumentum született, 120 ezer fő közvetlen részvételével, 53 norvég-magyar rendezvénnyel.

Savanyú Adrián, a Nemzeti Kapcsolattartója a Miniszterelnökségről hozzáfűzte, hogy ezzel a teljesítménnyel a program az első vagy a második helyen zárt a Norvég Alap 2009-2014 közötti időszakában a mutatókat nézve.

Elita Cakule a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS) Nemzetközi Projektek Főosztályvezetője, mint a program donor partnere kiemelte, hogy bizony sok kihívással szembesültek a végrehajtás során, volt, amikor azt kellett mondaniuk, hogy ennyi idő alatt egyszerűen képtelenség ezeket az eredményeket produkálni. Mégis, a magyar fél olyan forgatókönyveket tudott kidolgozni, amikre ők rábólintottak és végül sikerrel zártak közösen.

Ezt követően megosztotta a résztvevőkkel a saját tagjaik, a norvég önkormányzatok körében végzett felmérésük eredményét a Norvég Alappal kapcsolatos tapasztalatokról. Előnyökként említették a norvég partnerek a kulturális cserében való részvételi lehetőséget, amely gazdagította az ő szakmai és emberi tapasztalataikat, tudásukat. Előjöhettek régebbi, korábbi tapasztalatok és ismeretek a munkáikból, amikor részt vettek valamely szakmai programban. A hálózatosodás, a saját politikájuk jobb megismerése is hasznára vált a norvég donor partnereknek. Menedzsment téren is fejlődniük kellett ahhoz, hogy immár a hátrányok sorához érve: meg tudjanak felelni a túlzott adminisztrációs tehernek, ami a Norvég Alap rendszerét jellemzi. További hátrány volt, hogy ismeretlen terepen kellett dolgozniuk, ismeretlen jogi feltételek mellett; túl rövid határidőkkel. Nyelvi nehézségek is bonyolították a helyzetet. Zárszóként elmondta, hogy minden különbség újabb és újabb kihívást jelentett, ami varázsütésre elillant, amint az együttműködő felek felfedezték a közös céljaikat.

Dr. Vajkovszky Ádám, a Program Operátor részéről a Miniszterelnökségről megosztotta a résztvevőkkel a program projektgazdáitól több alkalommal kért és kapott visszajelzések tanulságait a bilaterális együttműködésekről: az egyik legfontosabb haszna és egyben eszköze a programnak a személyes kapcsolatok fejlődése, hálózata, amellyel a tanulás és a tudásmegosztás igazán hatékony. A programterület projektgazdái 93%-ban folytatnák a megkezdett együttműködést a jövőben is saját bevallásuk szerint. A kitöltők 43%-ban önkormányzatok voltak.

Dr. Rónaszéki Gábor, a Nemzeti Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség igazgatója is beszámolt szervezetük, mint a Norvég Alap végrehajtó ügynökségeként szerzett tapasztalataikról. Az egyik legfőbb megállapítása szerint a legnagyobb sikert a változásmenedzsment terén sikerült elérniük, hiszen nem volt könnyű a bizonytalanságok és kiszámíthatatlan környezet ellenére hozni a teljesítménymutatókat. 2012-ben az Ügynökség indulásakor 3 fő dolgozott a szervezetnél, ami napjainkra 35 főre bővült. Egyablakos módszerrel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy egy projektgazda egy felelős menedzserrel dolgozik együtt az elejétől a végéig.

Dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár polgármestere sikeresen végrehajtott projektjüket mutatta be. Elmondta: Abasár Önkormányzata, mint projektgazda a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának „Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés” programja keretében meghirdetett Bilaterális tevékenységek a Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés Programterületen HU11-B1-2017 című pályázati felhívásra a Projekt Partnerrel (Elverum önkormányzata) együttműködésben HU11-0003-B1-2017 azonosítószámú pályázatot nyújtott be „Összefogással helyi szinten az idősek jobb életéért” címmel; amely projekt végrehajtása keretében a tanulmányútra sor került.

Kiemelte: Abasár és Elverum önkormányzatai bilaterális együttműködésének fókuszában tapasztalatcserét és közös gondolkodást elősegítő projekt események és közös projekt koncepció kidolgozása állt, az idősellátás területén belül külön fókusszal a közösségfejlesztésre, lakossági együttműködésre, település közi együttműködésre, valamint a legjobb gyakorlatok cseréjére az önkormányzati szolgáltatás-nyújtás, idős ellátás, ifjúság politika és fenntartható fejlődés területein.

A projekt keretében Abasár prominens vezetői tanulmányozták a norvég innovatív megoldásokat, együttműködési formákat az idősellátás területén, Elverum szakértői pedig személyes tapasztalataival segítik a helyi résztvevők munkáját.

A norvég és magyar tapasztalatok és az online közös munka, valamint a Magyarországon helyi és térségi szereplők körében végzett igényfelmérés alapján, tanulmány és közös projektkoncepció kidolgozására került sor. Mind a tevékenységek, mind pedig koncepció kidolgozása során külön hangsúlyt kapnak a jó kormányzás, nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, valamint a fenntartható fejlődés szempontjai. Elverum önkormányzata a munkába bevonta a Sør-Østerdal megyei önkormányzat képviselőjét is.

Bíróné Dr. Dienes Csilla Szamossályi polgármestere is sikeres projekttel büszkélkedhetett, Elverummal partnerségben. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának „Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés” programja keretében meghirdetett Bilaterális tevékenységek a Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés Programterületen HU11-B1-2017 című pályázati felhívásra a Szamossályi és Elverum önkormányzata együttműködésben HU11-0004-B1-2017 azonosítószámú pályázatot nyújtott be „Szamossályi és Elverum az idősekért” című projekt támogatására.

Szamossályi és Elverum számára a program operátor (Miniszterelnökség) és a végrehajtó ügynökség (NFFKÜ Zrt.) által szervezett partnerkeresési rendezvény adott lehetőséget a találkozásra és a megbeszélésre e programon belül. A találkozón világossá vált, hogy mind Szamossályi mind Elverum számára az idősellátás a prioritási lista élén áll. Bíróné Dr. Dienes Csilla elmondta, a projektnek a célja a települések közötti együttműködés ösztönzése és a hatékonyság növelése közösen, a bilaterális együttműködés erősítése és a tapasztalatok megosztása volt. Hozzátette: szeretnék fejleszteni településeik és önkormányzataik intézményi és humán kapacitásait az együttműködésen keresztül, amely ezáltal hozzájárulhat a fenntartható helyi gazdaság fejlesztéséhez és a társadalmi fejlődéshez, ily módon segítheti a meglevő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség megszüntetését Európában.

Két tanulmányutat terveztek, workshoppal Elverumban (2017. október 4.) és Szamossályiban (2017. október 17.). E workshopok és szakértőik közös munkájának eredménye lett a közös projekt ötlet és a tanulmány, amely Szamossályi és mikro régiója számára tárja fel az idősellátás fejlesztésében rejlő lehetőségeket. A mikro régió Gyügye, Szamosújlak, Cégénydányád, Hermánszeg és Szamossályi településeket öleli fel. A járás 49 további önkormányzatot ölel fel a térségben. Szamossályi egy Idősek Otthonával rendelkezik, 50 férőhellyel és Elverumnak van egy folyamatban levő projektje, amely az idősellátás fejlesztésére irányul főleg technológiai szempontból e téren.

Az idősellátás egy olyan önkormányzati szolgáltatási terület mind Norvégiában mind pedig Magyarországon, amely sok szempontból nagyon fontos a közösségek vezetőinek: a családok változó szerepe és a társadalmi csoportok közötti szakadékok elmélyülésével nagyon sok az idős ember vidéken segítség és ápolás nélkül. Ez egyre nagyobb erőfeszítések megtételét eredményezi az önkormányzatok részéről.

Zsoldos Márta Piroska, Böhönye község polgármestere a végrehajtott projekt bemutatása során elmondta: Böhönye és a Culture Break Borders nevű norvég non-profit szervezet összefogása a civil társadalom erősítéséért kulturális tapasztalatcserén keresztül" projekt célja a következők voltak: a helyi civil társadalmi összefogás erősítése kulturális tevékenységeken keresztül és ezáltal a helyi demokrácia és a szociális kohézió növelése, a környékbeli önkormányzatok együttműködésének ösztönzése, az önkormányzati hatékonyság növelése, és annak biztosítása, hogy a két projekt partner,  bilaterális projekt tevékenységek során megismerkedjenek a két ország önkormányzati rendszerével, intézményi felépítésével, a civil szféra működési mechanizmusaival. Továbbá ismereteket cseréljenek az interkulturális párbeszéd és a kulturális tevékenységek közösség- és hálózatépítő szerepéről és közös projekt koncepció szinopszist hozzanak létre, valamint Böhönye kialakítsa a saját stratégáját a megszerzett norvég tapasztalatok alapján a kultúra területén.

Böhönye polgármestere kiemelte: mind ők, mind pedig a norvég partner szakértői személyesen is megismerhették a két ország és a két szervezet kultúra területén végzett tevékenységeit, mivel a projektben két tanulmányútra került sor. Egy alkalommal Böhönye képviselői utaztak Norvégiába tanulmányútra és ott találkoztak a helyi intézmények, önkormányzati szereplők és civil szervezetek képviselőivel és tapasztalatokat cseréltek a kultúra, oktatás és helyi önkormányzás, jó kormányzás témakörében, a projekt végén pedig a norvég partner szakértői utaztak Böhönyére, hogy ott egy közösen szervezet munkacsoport-ülés keretében megosztják nézeteiket a kultúra közvetítő szerepének jelentőségéről.

A projekt eredményeképpen két dokumentum készült, egy közös projekt koncepció szinopszis, valamint egy stratégiai dokumentum, amely összegzi a kultúra szerepét a civil társadalmi összefogás erősítésében.

Kiemelte: a stratégiai dokumentumban összegzésre kerültek azok a célok és tervezett tevékenységek, amelyeket Böhönye és a környékbeli önkormányzatok a következő időszakban a kultúra és a civil kapcsolatok területén meg kívánnak valósítani.  A projekt koncepció kidolgozására a norvég partner és a helyi szereplők aktív részvételével került sor, a dokumentum tartalmazza a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket és a pályázati formában megvalósítható tevékenységeket.

Mindkét dokumentum, csakúgy, mint a két tanulmányút célja a helyi közösségi élet, összefogás erősítése a térségben és Böhönyén.