A szolidaritási hozzájárulás kapcsán nyilatkozott Schmidt Jenő

2017. 12. 04. | A TÖOSZ a médiában

A Baranya megyei kétszáz fős Drávaszerdahely is  témája volt a Lánchíd Rádió november 27-ei délelőtti műsorának. Az ormánsági kistelepülés 30 milliós iparűzési adóbevételének jelentős részét, 11 millió forintot szolidaritási hozzájárulásként vonja el az állam éves szinten, korábban már az iparűzési adó mértéke miatt megszűntették a település normatív támogatását. Az kistelepülés példájával összefüggésben kérdezték a TÖOSZ elnökét arról, hogy mennyire gyakori jelenség ez az országban, mit gondol a közoktatási feladatok átvétele miatt idén bevezetett szolidaritási hozzájárulásról.

Arra a kérdésre, hogy az ormánsági kistelepülés esete gyakori történet-e az országban, Schmidt Jenő azt válaszolta, hogy összállami szinten kell nézni a jelenséget. Mennyivel különb az egyik település, mint tőle húsz kilométerre – jelen esetben az Ormánságban –  egy másik falu? Az egyiknek szerencséje van, a másiknak nincs – mondta Schmidt Jenő. Hozzátette: tudomása szerint nem attól lett az az iparűzési adó nagyság ott, mert valaki valamilyen módon odavitte, megteremtette. Ott megy el egy földgázvezeték, létesült egy telephely, és abból adódóan van egy magas adóbevételük. Az államnak arra kell törekednie, hogy kiegészítse, és egyforma szintre hozza a támogatási rendszereket minden önkormányzat szempontjából. „Az mégsem normális dolog, hogy az egyik faluban nincs szennyvízdíj, nincs hulladékszállítási díj, ingyen etetjük az embereket, minden gyereknek beiskolázási támogatást adunk, tőle húsz  kilométerre pedig pont az ellenkezője tapasztalható” – mondta Schmidt Jenő.

Megjegyezte: azonban az, hogy megteremtődik valahol valamilyen pénz, nem azt jelenti, hogy mindent el kell tőle vonni. Nagyságrendileg 300 olyan település van Magyarországon, ahol jelentős iparűzési adóbevételről van és az egy főre jutó adóerő képesség nagyon magas. Ezt elgondolkodtatónak nevezte a TÖOSZ elnöke. Mint mondta: vannak települések, amelyek maguk teremtették meg a bevételi növekedést, de ezen települések száma nem több húsznál. Ilyen település például a Nógrád megyei Szügy, ahol a polgármester munkájának eredményeként a térség meghatározó ipari bázisa alakult ki. A többi település a múltból, vagy a kormányzati iparosítástól lett nagy iparűzési adó beszedő –egészítette ki az interjúban elhangzott gondolatait Schmidt Jenő.

A TÖOSZ elnöke elmondta: egyetért Alpár Györggyel, Drávaszerdahely polgármesterével abban, hogy nem decemberben kell bejelenteni az intézkedéseket, ami a következő évet már elviszi. Ahogy azzal is egyetért ebben a kontextusban, hogy a teljes iparűzési adót nem lehet elvinni a településekről, nem is célszerű, mivel ezekre építettek fel önkormányzatok különféle szolgáltatási rendszereket, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. Például idősellátás tekintetében volt egy önellátó idősellátás, amit az önkormányzat fizetett, ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra bezárni, azért, mert „a szolidaritási adót bevezetem és elvonom a bevételnek a jelentős részét”.

Hangsúlyozta: van még egy érdekessége a szolidaritási hozzájárulás címén történő elvonásnak, mégpedig az, hogy a főváros nincsen benne, holott ő szedi be a legtöbb iparűzési adót.

A TÖOSZ elnöke szerint a szolidaritási adó mértéke alapvetően túlzó. Mint mondta, az iskolai államosítás miatt jött be a szolidaritási adó, és egész másképpen finanszírozta egy gazdag település az iskoláját, mint a másik. „Hogy mit értünk el ezzel?” – tette fel a kérdést Schmidt Jenő.  Valószínűleg valamennyivel több pénz megy be az államkasszába, az oktatásra valószínűleg több megy rá. Úgy fogalmazott: „azzal hogy megpróbáljuk kiegyenlíteni az oktatást egész Magyarországon, szerintem még nagyon messze van egyik a másiktól. 25 évet nem lehet behozni egyik napról a másikra.” Hozzátette azonban, hogy a TÖOSZ meglátása szerint a szolidaritási adó valamilyen fegyelmet hoz azért a települések gazdálkodásában.

Schmidt Jenő rámutatott: nagyon sok település nem kap feladatfinanszírozási összeget, vagy csökkentettet kap, ami attól függ, hogy mennyi adót szed be. Nem csak a kivetés érdekes, hanem a beszedés is.  A kivetés tekintetében is az az egyértelmű áthozat, hogy mindegy, hogy egy település milyen adórendeletet készít, akkor is az 1,4 %-át beszámolják neki, vagyis ha nincs iparűzési adó kivetése, vagy csak 1%, akkor is az elvárható adó mértéke 1,4 % és az után számolják neki vissza a támogatásnak a nagyságrendjét - hangsúlyozta.

A TÖOSZ elnöke kiemelte: sajnos elértek oda önkormányzatok, hogy amit költenek egy évben működésre, annál kevesebbet kapnak vissza az államtól. Vagyis amit költenek működésre, például étkezésre, szociális ellátásra, villanyra - ezek után Áfa fizetési kötelezettségük van, azonban az önkormányzatok nem Áfa visszaigénylők, bruttó módon befizetik az Áfát és az Áfa befizetéseik, az elvonások és egyéb más az államkasszába fizetett adók és járulékok több pénzt jelentenek ma már, mint amennyit visszafelé kap a teljes önkormányzati szektor.

Az ország különböző települései közötti egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kérdésre Schmidt Jenő azt mondta: a különbségeket a területfejlesztési politika hivatott kiegyenlíteni, nem az ellátási politika. Minden embernek egyforma ellátást kell kapnia Magyarországon, mindegy, hogy hol él és hol született – fogalmazott az elnök.