Az önkormányzati rendszer kilátásairól

Az önkormányzati rendszer megújítása csupán öt éve kezdődött, ez egy folyamat, amelyben csak a változás az állandó – mondta az elnök. Hozzáette: a következő években nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a feladatrendszer, a finanszírozási rendszer, a szervezetrendszer és a szabályozási rendszer együtt mozogjon.

A képen balról jobbra: dr. Bálint József, Kalocsa város polgármestere, Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, dr. Gyergyák Ferenc a TÖOSZ főtitkára

Schmidt Jenő az elmúlt időszak önkormányzatokat és Szövetséget érintő kérdéseiről szóló napirend előterjesztése során több aktuális témáról is szólt:

 Magyar Falu Program

 Nemsokára kormánydöntés várható, a TÖOSZ vonatkozó javaslata elérhető és letölthető a www.toosz.hu oldalról – mondta Schmidt Jenő.  „Az előterjesztés nagy része hasonló, mint a mi gondolkodásunk” – az elképzelés szerint minden évben lesz egy fejlesztendő csomag, 2019-es évre nagyságrendileg 150 milliárd forint.

 Köztisztviselői bérkérdés

Az önkormányzati hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők béremelésével kapcsolatban Schmidt Jenő elmondta: az illetményalap önkormányzati hatáskörben történő emelésének lehetősége megmaradt. A kiegyenlítő bérrendezési alapnak 11 milliárd forint a keretösszege, azonban csak a 38 000 forint/lakosra jutó adóerő-képességű önkormányzatok igényelhetik pályázati úton. Megjegyezte: az önkormányzati rendszerben a legnagyobb probléma az, hogy az adóbevételek 62%-át a települések 5%-a szedi be.

Téli rezsicsökkentés

A téli rezsicsökkentés kapcsán az elnök rámutatott: az október 15-ei határidőt követően az önkormányzatok feltöltik az adatokat egy adatbázisba. Felhívta a figyelmet: a TÖOSZ szövetségként azt mondja, hogy a Katasztrófavédelem nem utasíthatja az önkormányzatokat. Véleménye szerint az adatok összehasonlítása nem az önkormányzatok dolga és nem is szeretnének ebben részt venni, továbbá tekintettel, hogy a kistelepüléseken nincs TÜZÉP-telep, az a javaslat, hogy pénzbeli juttatás formájában kapja meg minden érintett lakos a támogatást és az idei évben zárják le a kérdést. Schmidt Jenő javaslatát, miszerint ebben a kérdésben a TÖOSZ intézzen levelet Orbán Viktor miniszterelnök részére, az Elnökség egyhangúlag támogatta.

Schmidt Jenő előadása PPT formátumban letölthető: ITT

Az Európai Uniós források önkormányzati felhasználási lehetőségeiről

Huszár Richárd főosztályvezető, a Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Program Végrehajtási Főosztálya képviseletében az Európai Uniós források önkormányzati felhasználási lehetőségeiről beszélt. A főosztályvezető összefoglalta a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtási helyzetét. Elmondta: május-júniusban volt az a rendezvénysorozat, amikor az Irányító Hatóság (IH), a területi szereplők, a Magyar Államkincstár (MÁK) találkozott a kedvezményezettekkel. Mint mondta: a TOP végrehajtását és a kommunikációs folyamatot is igyekeznek úgy megszervezni, hogy közel kerüljenek a kedvezményezettekhez. Ezért a TOP intézményrendszerét átalakították, a regionális ügynökségek helyett a megyei államkincstár a közreműködő szervezet. Rámutatott: a végrehajtás jelenlegi helyzete tekintetében az első mérföldkő következik 2018 végén. A forrást, amelyet Magyarország az Európai Bizottságtól megkap, el kell számolni. 2018 végén van az első mérési pont, amikor Magyarországnak indikátorokat kell hoznia. Meghatározott mérőszámokat kell teljesíteni, amelyeket megvalósult projektek tudnak hozni, emellett a forrással pénzügyileg is el kell számolni – hangsúlyozta a főosztályvezető. A TOP 1200 milliárd forintnyi keret, ebből 218 milliárd forintnyi számlát kell benyújtani Brüsszel felé, majd a számlák alapján fizeti ki Magyarországnak a támogatást. Az év végéig ez a konkrét feladat – mondta Huszár Richárd.

Huszár Richárd főosztályvezető, Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programok Program Végrehajtási Főosztály

Kiemelte: jelen pillanatban 18 plusz 28 milliárdnyi számla hiányzik. Az indikátorokkal hasonló a helyzet, folyamatosan keresik meg a kedvezményezetteket a MÁK-on, területi szereplőkön keresztül az egyes projektekkel kapcsolatban. Vannak olyan indikátorok, ahol nem tudják teljesíteni, viszont a jól teljesítő prioritásokra át lehet csoportosítani forrásokat és ezzel elkerülhető a forrásvesztés. Amennyiben ezeket a számokat nem tudják teljesíteni, akkor Magyarország uniós forrást veszít – ez a kedvezményezetteket nem érinti, hiszen a Kormány helyt fog állni a támogatási szerződések keretében, de a költségvetést súlyosan érintheti – tette hozzá Huszár Richárd.

Megjegyezte: a projektek megvalósításában a megvalósítás elkezdésével nem lehet várni, költségnövekmény megítélésére idén nem nagyon lehet számítani, ezért mindenki, aki teheti, kezdje el a projektje megvalósítását, akár ideiglenesen saját forrás bevonásával is. Azt mondta: ezzel párhuzamosan megkérték a területi szereplőket és a MÁK-ot, hogy a nyár folyamán tekintsék át a teljes projekt-portfóliót olyan szempontból, hogy az adott projekt esetében műszaki tartalom módosítása az indikátor változatlanul hagyása mellett lehet-e a projekt-tartalmat úgy módosítani, hogy beleférjen a megítélt támogatásba. Amennyiben nem, a MÁK rögzítette a növekménynek az összegét. Ez a munka befejeződött. Szeptemberre elkészült az összes projekt átvilágítása, pillanatnyilag van egy képük arról, hogy az egyes projektek költségvetése hogy néz ki, mi a műszaki tartalom, hol van finanszírozási hiány.

A főosztályvezető tájékoztatása szerint a felmérés eredményeit elküldték a megyei önkormányzatoknak, hiszen, mint mondta: a TOP-ok végrehajtása területi szereplőkhöz van rendelve, nagyon fontos szerepük van a döntéshozatalban, a pályázatok előkészítésében és a költségnövekmények kezelésében is.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy valamennyi költségnövekmény esetében kikérik a területi szereplő véleményét, hogy mondja el: támogatja vagy nem támogatja a megyei keretek ismeretében az adott áremelési kérelmet. Miután a megyei szereplőktől megkapják a visszaigazolást, kormány-előterjesztést készítenek azokról a költségnövekményekről, amelyek Kormány elé terjeszthetők – ahol már van lefolytatott közbeszerzés, végleges műszaki tartalom – és pontosan látható, hogy mekkora a költségnövekmény.  Az elkövetkező hónapban valamennyi ilyen igényt bevisznek a Kormány elé – mondta Huszár Richárd.

15% alatt gyorsabb az átfutási idő

A felhasználás szabályai kapcsán felhívta a figyelmet: ahol 15% alatti a növekmény, ott viszonylag gyorsabb az átfutási idő, 15 % felett valamennyi esetben igazságügyi szakértőt rendel ki a Kormány. Elmondta: megyei jogú városok esetében az a tapasztalat, hogy egy-két héten belül megjelennek a szakértők, áttekintik a dokumentumokat, a helyszínt és 2-3 hét, legrosszabb esetben egy hónap alatt elkészül a vélemény. Ezt követően újra be tudják vinni Kormány elé a költségnövekményt. A 15% alatti növekményekről – amennyiben a területi szereplő is támogatja és van rá forrás az adott megye tekintetében, a Kormány viszonylag gyorsan tud dönteni – tette hozzá.

Ez történt május óta

A folyamat így néz ki – ez történt május óta –, átnézték az összes projektet, hozzávetőlegesen felmérték a helyzetet. A hozzávetőlegesség oka, hogy október van, az eltelt idő során vannak új közbeszerzések. Előfordulhat hogy azt látták a műszaki tartalom átdolgozása után, hogy a projekt belefér a költségvetésbe, de az új közbeszerzés lefolytatása után előfordulhat, hogy továbbra is van költségnövekmény – emelte ki a főosztályvezető. Abban az esetben, ha adott megyében a keret kifogyott, akkor véleménye szerint a területi szereplőknek ismét nagyon fontos szerepe van. Alaphelyzet, hogy egy projekttől sem állnak el – valamennyi megyei elnök célja, hogy meg szeretnék valósítani azokat a projekteket, amikben már döntés született és az IH nem fog elállni egy projekttől sem – a területi szereplővel konzultálva hozzák meg ezeket a döntéseket és nekik kell eldönteni, hogy mi történik az adott projekttel. Az első alapvető döntés a kedvezményezetteknél van, hogy megvalósítják-e a projektet abban az esetben, ha a Kormány úgy dönt, hogy nincs forrás, nem tud további támogatást biztosítani. Ha a területi szereplő úgy dönt, hogy adott projekt helyett mást valósít meg, akkor az egy másik helyzet lesz, ez is előfordulhat – monda Huszár Richárd. Hozzátette: elméletileg idő még van, hiszen a programozási időszak vége az 2020 és még három év, a TOP esetében kormányzati cél, hogy ez év végéig 100 százalékban elköltsék a keretet, 20-30 milliárdnyi döntést hoznak még év végéig – gyakorlatilag van idő arra, hogy pótlólagos projektek kerüljenek be a rendszerbe.

TÖOSZ nemzetközi együttműködés

Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főitkára tájékoztatta az Elnökséget egy 2020-ban induló nemzetközi együttműködés, a Duna CareLabNet projekt előkészületeiről, amelyben a TÖOSZ is partneri szerepet vállalva képviselheti Magyarországot. Az előterjesztést az Elnökség egyhangúlag elfogadta és az otthonápolásról, idősellátásról szóló projekt szakmai tartalmát jóváhagyta.

 
GDPR önkormányzatok részére

Az önkormányzatok GDPR-ral kapcsolatos főbb feladatairól beszélt Pajna Sándor, az eKÖZIG Zrt. vezérigazgatója. A feladatok között említette az adatkezelési tevékenységek nyilvántartását, az adatfeldolgozói megállapodások létrehozását, a tájékoztatási kötelezettséget, magas kockázatú adatkezelési tevékenységek esetén hatásvizsgálat készítését, illetve incidensek jelentését a felügyeleti hatóság felé. Pajna Sándor előadásának prezentációja ITT  található.