Pályázati tréning a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programjában
A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja keretében idén először pályázati felkészítő tréninggel is segítjük a program hatékonyságát. Iványiné Szabó Andrea a TÖOSZ tapasztalt trénere vezette a szakmai napot, amely a program szellemiségén keresztül kreatív tréningtechnikákkal segítette a leendő pályázókat.
Az április 11-i eseményen Kolin-Sabján Katalin, a program menedzsere üdvözölte a résztvevőket, megköszönve az érdeklődést. Jó hírrel kezdve elmondta, hogy a kormányzati szándék kifejeződéseként a három meghirdetett téma mellé a tavalyi roma és nem roma önkormányzatok együttműködése témában is lehet pályázni 2019. április 30-ig a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programjában.
Néhány fontos információ leendő pályázóinknak, akik fontolgatják a programban való részvételt, illetve ami felmerült az előkészítő tréningen:
- Egy önkormányzat bármennyi pályázatot beadhat a programban, akár egy témán belül is.
- Nem az a lényeg, hogy minden rubrikát kitöltsünk! Összpontosítsunk arra, hogy a jól megfogalmazott értékeink, eredményeink domborodjanak ki pályázatunkból.
- Gondoljuk végig alaposan a pályázati kiírás bírálati szempontjai szerint, hogyan tudjuk a leginkább érthetően kommunikálni jó gyakorlatunkat:
Elfogadottság és együttműködés. A jó gyakorlat tervezését és bevezetését megfelelő egyeztetések kísérték-e, amelyek során sikerült-e megegyezésre jutni a jó gyakorlat tartalmáról és az együttműködés megvalósításáról.
Átláthatóság és nyitottság. A jó gyakorlat kialakítását segítő döntések jól definiáltak-e és közérthető formában hozzáférhetőek-e. Kialakításuk során konzultáltak-e résztvevőkkel, és van-e lehetőség a közreműködésükre a megvalósítás szakaszában. Törekedett-e a települési önkormányzat az aktív részvétel támogatására.
Hatásosság. A jó gyakorlat megvalósította-e a kitűzött célt, van-e pozitív hatása, esetleg hatást gyakorol-e más kapcsolódó területek gyakorlataira, a lakosok pozitívan értékelik-e.
Hatékonyság. A jó gyakorlat bevezetése jelentős, mérhető hatékonyságjavulást eredményezett-e.
Fontosság. A jó gyakorlat hozzájárul-e a település egy vagy több problémájának megoldásához. Olyan probléma megoldásához járul-e hozzá, amely sok településen jellemző, és kevéssé ismert a megoldása.
Fenntarthatóság. A jó gyakorlat intézményesült-e és integrálódott-e az önkormányzat cselekvéssorába, megalapozott-e a pénzügyi és szervezeti fenntarthatósága.
Megismételhetőség. A jó gyakorlat bevezethető-e több más településen különösebb probléma nélkül.
- Új elem a pályázati folyamatban, hogy rövid, maximum kétperces videót is mellékelni kell. Telefonnal is fel lehet venni ezt a videót, azonban ügyeljünk arra, hogy legalább HD minőség legyen. Ugyanakkor telefonnal nehéz videózni (kicsi a fókusz, nem olyan jó a képstabilitást…stb.), ezért inkább legalább digitális fényképezőgéppel készítsék a videót. Javasoljuk, hogy a településen keressék meg azokat a fiatalokat, akik ügyesek ebben. Fontos, hogy az önkormányzat felelőse, aki a pályázatot készíti, ő írja meg a „storyboard”-ot, mert akkor biztosan arról fog szólni, amit az önkormányzat a jó gyakorlattal üzenni szeretne. Készüljön rengeteg nyersanyag, mindent vegyünk fel. A két perces videóval inkább az érzelmekre lehet hatni, ezért érdemes zenét használni, ügyelve a szerzői jogokra. (Ezekhez a tréningen ingyenesen elérhető, jogszerű tartalmakat is ajánlott vezető trénerünk.) Jó tanácsok: nem a település bemutatása a cél. A szöveg álljon rövid, egyszerű tételmondatokból, hiszen ennyi idő alatt ez az, ami „átmegy”. Javasoltak a gyors snittek, vágások. Animációkat is lehet alkalmazni, példa erre a TÖOSZ képzési videója: https://youtu.be/QsXQuiBOtj4 . Azonban kissé távolságtartó, ha nem szerepelnek élőfilmes részletek a kisfilmben, videóban, ezért érdemes összevágni más típusú részekkel azt.