LÖGY Program 2019: demens ellátás Szamossályiban

2019. 11. 29. | TÖOSZ hírek

Szamossályi Község Önkormányzata a TÖOSZ által meghirdetett Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program Idősügyi témájában, „Mindenki Fontos, fókuszban a demens ellátás” című pályázatával 2019 júniusában község kategóriában elnyerte a Legjobb Önkormányzati Gyakorlat címet. A közel nyolcszáz fős szabolcsi település demensek ellátására szakosodott otthonában az elmúlt 10 év során sikerült olyan ápolási, gondozási gyakorlatot kialakítani, amellyel minden gondozott személyre szabott ápolásban részesül, így a lakóközösség megbecsült tagjának érezheti magát. A jó gyakorlatot bemutató 2019. november 26-i nyílt napon számos érdeklődő – önkormányzat, szakintézmény, minisztérium képviselője – vett részt az ország minden részéről.

A szakmai nap résztvevőit a polgármesteri hivatalban Bíróné Dienes Csilla, Szamossályi polgármestere fogadta. A településvezető a község rövid bemutatását követően egészen a kezdetektől, az intézmény létrehozásától foglalta össze azt, hogy honnan indult a jó gyakorlat és melyek az elért eredmények. Elmondta: a településen és a környékén sok az időskorú, és egyre több a demens beteg. Ez így volt 2009-ben is, amikor úgy döntött az önkormányzat, hogy saját idősotthont hoznak létre. Hozzátette: akkoriban a fehérgyarmati térség nyert egy jelentős pályázati forrást az illetékes minisztériumtól, amelyben mindenféle szociális szolgáltatásra lehetett pályázni. Szamossályi demens ellátásra pályázott és tizenegymillió forintot nyertek 2009-ben, így egy tíz férőhelyes épületrésszel kezdődött a szociális fejlesztésük. Ez teljesen olyan volt, mint egy családi otthon – mondta.

 

A településvezető rámutatott: óriási igény jelentkezett, uniós forrás nem volt még akkor, így decentralizált forrás keretében jutottak a második támogatáshoz, ahhoz a hatvanhárom millió forinthoz, amelyből az intézmény második üteme megépült. Bíróné Dienes Csilla tájékoztatása szerint ekkor harmincegy férőhelyes lett az otthon, azonban továbbra is égető szükséget tapasztaltak erre az ellátási formára. Az önkormányzat döntött és az 1,7 milliós forint iparűzési adóbevétellel rendelkező kistelepülés saját forrásból vágott bele a további fejlesztésbe. Saját forrásból idősotthont építeni a legrosszabb döntés volt: egyrészről – mert majdnem csődbe vitte a települést –, másrészről soha nem volt ilyen hasznos beruházásuk, mert nagyon nagy igény volt rá –mondta. Tehát a harmadik épületszárny saját erőből létesült és így pillanatnyilag 39 férőhellyel működik az otthon, azonban még mindig nap mint nap érkezik férőhely iránti igény – tette hozzá. A demens ellátáshoz úgy került az nrtézménybe, hogy tapasztalataik szerint, velük ellentétben nem szívesen fogadták az idősotthonok a demens betegeket. Az idők során valahogy „rájuk ragadt”, ez az ellátási forma, és mint a polgármester elmondta: igyekeztek ennek a feladatnak megfelelni: mindenkit fogadtak.

A polgármester kiemelte: az intézmény dolgozói folyamatos képzéseken, „érzékenyítő tréningeken” vesznek részt, hogy elhivatottságukban újból és újból megerősítést nyerjenek. Mint mondta: szoros, állandó kapcsolat van az önkormányzat és az intézmény között, a legapróbb panasz és negatív hozzátartozói vélemény átbeszélését, megoldását fontosnak tartják. Hozzátette: nyitott az intézményük az ott élők felé, ünnepnapokon, rendezvényeken fontos, kiemelt szerepet kap az otthon is. Bíróné Dienes Csilla elmondta továbbá: azt tapasztalták, a legjobb terápia, ha állandóan foglalkoznak az ápoltjaikkal. Énekelnek, vagy verselnek, néha bizony táncolnak is. Hetente két-három alkalommal mozognak, tornáznak is, de sokat kézműveskednek is a bentlakóik egy- egy gondozó irányítása mellett.

Dr. Gyergyák Ferenc, a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programját működtető TÖOSZ főtitkáraként köszöntötte a megjelenteket a nyertesek nyílt napján. Kiemelte, hogy a résztvevők ünnepelni és tanulni jöttek el a szakmai napra, hiszen Szamossályi KözségÖnkormányzata nyerte el a 2019-es pályázati szakasz első díját az idősügyi téma községi kategóriájában. Mint mondta: „csapatot ünneplünk itt”, mert ezeket az eredményeket csak egy összetartó jó csapat tudja együtt elérni.

A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programját a TÖOSZ az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja együttműködésével hirdeti meg 2008-tól folyamatosan, a megvalósításában részt vesz a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Országos Polgárőr Szövetség is.

Rámutatott, hogy az Program célja az új és innovatív helyi megoldások feltérképezése, illetőleg az ilyen megoldásokat nyújtó önkormányzatok tudásának és tapasztalatának terjesztése a hasonló problémával küszködő önkormányzatok körében, a jobb közszolgáltatások biztosítása és a településvezetésben a magasabb színvonalú teljesítmény elérése érdekében. Hozzátette: a Program által kezdeményezett tudásátadási folyamat azonban nemcsak azokat az önkormányzatokat segíti, amelyek új megoldásokhoz jutnak, hanem azokat is, amelyek a gyakorlatokat kialakították. Kiemelte: a tudásátadás nemcsak írott formában, hanem nyílt napokkal és a kollégákkal való konzultáció során valósul meg. E konzultációkon kitűnő új ötleteket kaphat az átadó önkormányzat is a kialakított gyakorlatok továbbfejlesztésére – mondta a főtitkár.

A résztvevő települési önkormányzatok polgármesterei, intézmények munkatársai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Hajdú-Bihar és Pest megyéből érkeztek. Érdeklődésük középpontjában a Szamossályiban működő bentlakásos idősotthon kialakításának, fenntartásának, működési feltételeinek biztosítása állt. A felmerülő konkrét kérdésekre Bíróné Dienes Csilla, majd az intézménylátogatás során Nagyné Dienes Marianna, az intézmény vezetője és munkatársai adtak választ, míg az idősotthon létrehozásával kapcsolatos felvetésekre az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság munkatársai reflektáltak.

Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város polgármestere, a TÖOSZ társelnöke munkatársaival érkezett a szakmai napra. A polgármester elmondta, hogy a nyolcezer fős kisvárosban nagy szükség van az idősödő közösségnek az ilyen irányú igényére figyelni. Van jó néhány olyan dolog, amely törvény által előírt feladatellátás, vannak önként vállalt feladatok, amelyeket megfinanszíroz az önkormányzat és van olyan, amivel „nem bírnak”, de nézniük kell, hogy mások, akik megélték ugyanezt, hogyan csinálták. Hozzátette, eddig az fékezte a folyamatot, hogy nem volt erre a célra pályázati konstrukció és forrásszerzési lehetőség. Ennek változnia kell, nemcsak Polgár város problémája, hanem ennek a térségnek, sőt a vidéki Magyarországnak a problémája – mondta. Rámutatott: a kistelepüléseken fogynak a lakosok, elöregednek, akiknek ott kéne maradniuk, azok máshol találták meg a boldogulást, az idősek pedig ott maradnak támasz nélkül és a megoldást kitől mástól, mint a választott vezetőjüktől és az önkormányzattól várják. Hozzátette: az nem válasz egy kisvárosban a lakosság részére, hogy ez nem kötelező önkormányzati feladat, tessék megoldani valahogy. Az akarat és a szükséglet együtt van egy bentlakásos intézmény létrehozására, kellene az a pályázati segítség, amely az ilyen intézmények létrehozását és fenntartható működését segíti - mondta Tóth József.

Ráczné Németh Teodóra, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője elmondta, hogy a komplex megoldások és alapszolgáltatások ráépülése a szakosított ellátásokkal szakmai és módszertani szempontból is tényleg jó megoldások, mer akkor biztos, hogy költséghatékonyság tekintetében is oda csoportosítódik az erőforrás, ahol éppen a legszükségesebb és annyi, amennyi a legszükségesebb. Felhívta a figyelmet: abban tudnak módszertanilag segíteni, hogy ha valaki elindul egy ilyen úton, akkor – kifejezetten – szakmai támogatást tudnak adni. Arról tudnak egyeztetni, hogy minkét gondolja az adott önkormányzat a szakmai programot, mit szeretne beletenni, onnan elindulva, hogy hogy lehet a szükségletfelmérést jól megcsinálni. Rámutatott arra is: azon túl, hogy idősödünk, még egy hatalmas problémával kell szembenézni, ez maga a demencia kérdésköre. A gondolkodásban is szívesen segítenek igény esetén, egyrészt a műhelyeken, amiket szerveznek. Mint mondta: pillanatnyilag is van több egyedi konzultációjuk, ahol azzal keresték meg őket kollégák, hogy miként lehetne a szakmai programot felépíteni. Ebben tudnak segíteni, az összes tapasztalatukkal hozzá tudnak járulni, nem financiális, hanem szakmai tekintetben, akár egyedileg is.

Arra a kérdésre, hogy a bentlakásos otthonokkal kapcsolatban mi a kormányzati elképzelés, Horváth Dániel főosztályvezető válaszolt az Emberi Erőforrás Minisztérium részéről. Elmondta: látják a várakozói adatokat és tisztában van a kormányzat is a korfával. Elmondta: elsősorban kormányzati oldalról az alapszolgáltatásoknak a fejlesztése a folyamatos kiemelt cél. Kiemelte: drága a szakellátás, azt támogatják, hogy alapszolgáltatásokkal a lehető leghosszabb ideig a saját otthonukban maradjanak az idősek. Az elmúlt időszakra visszatekintve, finanszírozás oldaláról az látszik, hogy újra megteremtődött a kiszámítható és fenntartható szociális ellátás – legalábbis önkormányzati vonalon 2019-től – azzal, hogy a minimálbér-kompenzáció beépítésre került a támogatásokba. Most egyelőre kiegészítő támogatásként, de ha megnézzük a jövő évi költségvetést, akkor már látható, hogy magába a fajlagos támogatásokba épült be ez az összeg – tette hozzá a főosztályvezető. A beruházási forrásokról elmondta: ebben az uniós ciklusban nem lehetett pályázni bentlakásos ellátás fejlesztésére. Folyamatosan jelzik a tervezés során, hogy szükséges forrásbevonás az uniós forrásból, amennyiben nem megy, véleményük szerint találni kell hazai forrást. Egyelőre nem látják, hogy erre milyen lehetőségeik lesznek, 2020-ra vonatkozóan nagy központi forrásról nem tud beszámolni.

A bemutató nap résztvevői megtekintették az idősotthont - a dolgozók és a lakók örömmel fogadták a látogatókat

Saját tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel Szabóné Revák Mária, a Nagymaros Gondozási Központ részéről, aki egy éve vezeti az intézményt a Pest megyei településen. Az ötezer fős városnak tizenkét fős a bentlakásos intézménye, ezáltal, mint mondta, nagyon családias az otthon. Az intézményt azért hozta létre a város, hogy a saját időseit segítse. A bentlakásos intézmény mellett nappali ellátást, házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést is biztosítanak– tette hozzá. Az intézményvezető elmondása szerint – különös tekintettel az intézmény Dunakanyarban lévő elhelyezkedésére – napi szinten is rendkívül sok a megkeresés, a tizenkét helyre tizenhárom fős várólistájuk van, melynek a fele soron kívüli, 24 órás felügyeletet igénylő idős ember. Kiemelte, hogy az önkormányzat saját költségvetéséből nagy összeget, a normatíván és a térítési költségen felül mintegy hatvanmillió forintot fordít az intézmény és az említett szolgáltatások biztosításához. Elmondása szerint: tekintettel a felmerülő igényekre és a költséghatékonyságra gondolkodnak egy nagyobb, akár piaci alapú bentlakásos intézmény létrehozásán, megtartva – akár telephelyként – a jelenlegi intézményt, amely kibővítés után el tudná látni a jelenlegi konstrukcióban (a térítési díj a nyugdíj 80%-a) a helyi igényeket.

A felmerült kérdésre, hogy az önkormányzat által működtetett idősotthon átalakítható-e piaci alapon működtetett intézménnyé, a választ Tóth Teodóra, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális referense adta meg. Elmondta: a már működő idősotthonok nem alakulhatnak át piaci típusú idősek otthonává, ezek csak új intézmények lehetnek, amelyek majd ezután jönnek létre. Az nem lehetséges, hogy az otthonnak az egyik része hagyományos módon működik, a másik része piaci alapon – mondta Tóth Teodóra.