Izgatás az önkormányzatok ellen? Feljelent a TÖOSZ

2016. 04. 28. | A TÖOSZ a médiában

Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az önkormányzati rendszer 2020-ig lezajló átalakítását taglaló, néhány hónapja nyilvánosságra került, amúgy titkosnak szánt stratégiai jelentés miatt. A mai napig nem lehet tudni, ki írta és ki volt a megrendelője, mindenesetre a stratégia első üteme máris megvalósulni látszik - írja a sonline.hu.

Pintér Sándor
belügyminiszter a napokban beterjesztette az önkormányzati törvény azon módosítását, miszerint kötelező lesz a helyhatóságoknak áttérni egy olyan informatikai rendszerre (ASP), mely a kormányzat számára rálátást nyújt pénzügyeikre, szerződéseikre.
– Akár izgatás is lehet – felelte Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke arra a kérdésre, hogy miért tették a feljelentést. – Valaki megrendelte, valaki megírta és miközben pillanatok alatt elterjedt a titkos anyag az interneten, majd a sajtóban, olyan, az önkormányzatokra nézve negatív megállapításokat tartalmaz, amiket vissza kell hogy utasítsunk.

„A központi ASP biztosítja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek” – áll a „Hatékony helyi közigazgatás” című anyagban, amiről Schmidt Jenő azt mondta: elhiszi, hogy nem a minisztériumban írták, de meglehet, egy háttérintézményben készült, vagy külsős céggel íratták. Az elemzés szerint „az önkormányzati korrupció és eladósodási hajlam nem csökkent, ezért is fontos a döntéshozó és végrehajtó teljes szétválasztása. Jelenleg a vezető korrupciójához a saját beosztottjai asszisztálnak, amennyiben azonban a polgármester, a képviselő-testület elveszíti a hátországát, nem lesz képes a korrupcióra, mert a távoli ügyintéző, pénzügyi ellenjegyző teljesen független”. Az ASP-rendszer bevezetésével ugyanis „létrehozhatók olyan központok, ahol nagy hatékonysággal elvégezhető azok a feladatok, amelyeket most a helyi hivatalok végeznek”.
A stratégiai elemzés jövőképe szerint „amennyiben a közbeszerzések és szerződések ellenjegyzése központilag történik (KÜSZ), gyakorlatilag lehetetlenné válik a helyi korrupció”. Megjegyzi, hogy az ASP informatikai rendszert kötelezővé kell tenni, s azt is, hogy „minden eszközzel tagadni kell, hogy a központilag üzemeltetett adatbázis lehetőséget ad a közvetlen kontrollra, az ASP-szerződések megkötésekor pedig a polgármestereknek ne legyen tudomása a következő fázisról, a hivatal kiszervezéséről”.

– Másfél-két éve tudomásunk van arról, hogy készül a hétmilliárd forintos uniós támogatású, egységes nyilvántartási rendszer, amivel nincs is bajunk, szükségesnek is tartjuk – mondta Schmidt Jenő. – Amitől tartunk: jön majd a tanulmány következő lépcsője is, és kapnak az önkormányzatok egy kormánybiztost, s csak annak az engedélyével költhetnek. Ez azonban már gyámságot jelentene, ami egyenlő az önkormányzatiság fölszámolásával. Az önkormányzati rendszer már most is a leginkább átlátható, ott a legnagyobb a demokrácia, hiszen előterjesztések készülnek, ott a jegyző, ellenőrzőként a kormányhivatal, a döntések meg felkerülnek az internetre. Úgy, hogy a 16 ezer milliárd forintos központi költségvetés öt százaléka, 670 milliárd jut a településeknek. S a 3200 településből négy-ötszáznak van jelentős adóbevétele, vagyis a korrupciógyanúból a kétharmaduk már ki is zárható.

Harmincmilliós költségvetésből korrumpálni?


Tab fideszes polgármestere amondó: bárcsak mindenütt ilyen átlátható volna a közpénz útja... – Értem én, hogy felülről minden költést látni szeretnének, mi meg fordítva, az állami költségvetés 16 milliárdjának az útját követnénk nyomon hasonló módon, ha lehetne...
Schmidt bejelentette: amennyiben az ASP kötelező bevezetéséről egyszerű többséggel döntene a parlament, a TÖOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul.

Schmidt Jenő: érthető a sztrájkkészültség

A polgármesterek és az önkormányzati alkalmazottak bérének rendezését sürgette és óvott a további államosítástól a TÖOSZ minapi küldöttgyűlésén Schmidt Jenő. Beszédében azt mondta: ma már az egyszerű állampolgárok sem értik, miért bünteti a kormányzat, az országgyűlés a településvezetők nyolcvan százalékát; 2014-ben kisebb-nagyobb mértékben csökkent a jövedelmük. – Sok polgármester maradt magára csökkentett fizetéssel, a közfeladat ellátását nem fedező költségtérítéssel, elérhetetlen pályázati lehetőségekkel, hivatali támasz nélkül, növekvő lakossági igényekkel. De ma már önkormányzati  alkalmazottnak lenni sem karrier. A települések többségénél nyolc éve nem történt érdemi bérfejlesztés. A munkavállalói érdekképviseletek sztrájk-előkészülete érthető és elkerülhetetlen.
Schmidt szerint elfogadhatatlan az a kormányzati hozzáállás, mely az állami alkalmazottakat preferálja és az önkormányzati munkavállalókat másodlagos közszolgának tekinti. – Az önkormányzatok nem alárendeltjei a központi és megyei hivataloknak, hanem együttműködő társai.

Az elnök úgy vélte, egyre több területen érzékelhető, hogy az államosítás, a központosítás nem szolgálja minden esetben a korrekt feladatellátást. A Klik-et hozta fel negatív példaként és arra intette az emberi erőforrás-minisztériumot: nyilatkozataikban ne ócsárolják az önkormányzati rendszert a 2012 előtti iskolafenntartás miatt, mert ma már világos, hogy kevesebből és hatékonyabban működtették a rendszert, mint a Klik.
Jelezte a TÖOSZ azt is, hogy nem ért egyet a gyermekétkeztetés tervezett államosításával, továbbá hogy azt tartaná fontosnak: képezzenek egy hazai pénzügyi alapot a saját forrásokkal nem rendelkező, a pályázatokhoz nehezen hozzáférő kistelepülések számára, mert „a falvakban élő, egyre inkább elöregedő polgártársaink számára is európai minőségű közszolgáltatásokat kellene nyújtanunk”.

Forrás: sonline.hu