„Gondoltam, hogy az állam nem mond le 50-60 milliárd forintról”

– Tisztázódott, hogy január 1-től, amikor állami kézbe kerül a működtetés is, nem kell hozzájárulást fizetnie az önkormányzatoknak – mondta lapunknak két hete Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, amikor biztossá vált: a még önkormányzati üzemeltetésű iskolák is állami kézbe kerülnek jövőre. Mára kiderült, bár mindezt Palkovics László oktatásért felelős államtitkár ígérte meg, a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító szerint az állam nagyjából 50 milliárdot von el az önkormányzatoktól: 21 milliárdot szolidaritási hozzájárulásként. Melyet a tervek szerint azoknak a településeknek kell fizetniük sávosan, a gazdagabbaknak többet, ahol az adóerő-képesség – a helyi adóbevétel osztva a lakosságszámmal – meghaladja a 32 ezer forintot.

– Bevallom, gondoltam, hogy az állam nem mond le 50-60 milliárd forintról – felelte megkeresésünkre Schmidt Jenő, aki hozzátette, a települések ennél eddig többet, nagyjából százmilliárd forintot költöttek évente az intézményekre. – Persze azért bíztam benne, mivel államtitkár tett ígéretet, nem kell fizetnünk, de úgy látszik, hiába...
A tabi polgármester megjegyezte, az önkormányzatoknak nem az állammal kell szolidárisnak lenniük, hanem az általuk irányított településekkel.
– Az állam is szed be adót a feladatai finanszírozására – magyarázta –, és az önkormányzatok is. De utóbbiak azért teszik, hogy mérlegelhessék-eldönthessék, mire fordítják.

A hazai települések összesen hétszázmilliárd forintnyi adót szednek be, ám ebből 590 milliárdot az állam beszámít a kötelező feladataik ellátásának keretébe. A mostani döntés a települések kisebb részét érinti csak, Somogyból néhány Balaton-parti város és falu mellett Tab lesz befizető.
– Az a baj, hogy az adóerő-képesség nem feltétlenül mutatja meg egy település gazdasági erejét – jelentette ki a TÖOSZ elnöke – sokkal több szempont alapján kellene meghatározni, kinek kelljen fizetnie. Ráadásul szerintem a szolidaritási hozzájárulás kettős adóztatást jelent, hiszen mi beszedjük a pénzt valamilyen formában, mondjuk iparűzési vagy társasági adóként a helyi cégektől, aztán befizetjük az államnak. Ez viszont jogszabály-ellenes, vagyis utána kellene nézni, működhet-e ebben a formában egyáltalán a rendszer?

A tabi polgármester szerint eddig évente nagyjából 45 millió forintot költött városa az oktatási intézmények működtetésére, szolidaritási hozzájárulásként viszont úgy 55-60 milliót kell majd befizetniük az államkasszába. A költségvetési módosító indítványt ugyanis biztosan elfogadja az országgyűlés, arra pedig kevés az esély, hogy ősszel még egyszer változtassanak a jogszabályon.
– Egyértelmű, a gazdagabb, vagy papíron gazdagabb települések finanszírozzák majd a szegényebbek iskoláinak üzemeltetését – jegyezte meg Schmidt Jenő, aki hozzátette: a gyakorlat nem új, létezett már olyan rendszer idehaza, mely így működött... – És nem mellékesen megjegyezném, az adóbevételeink 65-70 százalékát ilyen-olyan formában az állam költi el, nekünk jó esetben marad a harmada. Ennyit a független önkormányzatiságról...

Szita Károly: a települések döntő többsége jól jár

– A polgármesterek felelőssége azt követően is megmarad a településükön tanuló diákok és az ott dolgozó pedagógusok iránt, hogy az állam átveszi a közoktatási intézmények fenntartását – jelentette ki Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke egy tévéműsorban. Úgy vélte, az üzemeltetés államosításával, valamint az ehhez kapcsolt támogatás-elvonással és hozzájárulással a hazai települések többsége csak nyer.
Szita Károly kijelentette, Kaposvár például továbbra is ugyanúgy támogatja a helyi diákokat, mint korábban, viszont a mostani átszervezés logikus folyománya annak a 2012-es döntésnek, amellyel a kormány az állami köznevelés mellett kötelezte el magát. Ennek két okát jelölte meg: egyrészt rendkívül eltérő volt az oktatás színvonala az ország különböző részein, másrészt az önkormányzatok a közoktatás fenntartásában adósodtak el.
– Mostantól viszont a fenntartói viszonyok egyértelműbbé válnak – jegyezte meg –, például világos lesz, ki a felelős a számlák befizetéséért.

Másképpen gondolkodnak viszont a budapesti kerületek: a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége bejelentette, nem támogathat egy olyan átszervezést, amely a jövőben nem számít az önkormányzatok együttműködésére az iskolák fenntartásában és működtetésében, s kérik vissza iskoláikat – a szakmai irányításon, az ingyenes tankönyv és a pedagógusbérek biztosításán kívül minden fenntartással kapcsolatos feladat kerüljön vissza azokhoz az önkormányzatokhoz, melyek ezt vállalják –, ugyanis szerintük a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ januárig nem tud felkészülni az üzemeltetésre.
Forrás: sonline.hu