Hanusi Péter: a TÖOSZ megkezdte az önálló polgármesteri jogállási törvénytervezet előkészítését

A konferencia politikai kerekasztal-beszélgetésének egyik meghatározó szereplője Hanusi Péter volt, aki az 1745 tagönkormányzattal rendelkező, legnagyobb hazai önkormányzati érdekszövetség, a TÖOSZ elnökeként és Mátészalka polgármestereként a települési önkormányzatok országos tapasztalatait hozta be a közös gondolkodásba. A panelben mellette olyan tapasztalt városvezetők osztották meg nézeteiket, mint Böröcz László (Budapest I. kerület), Cser-Palkovics András (Székesfehérvár) és Gémesi György (Gödöllő), valamint Kapolcs polgármestere, Márvány Péter. A beszélgetést Exterde Tibor moderálta.

Önálló jogállási törvény előkészítés alatt

Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke, Mátészalka polgármestere Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter meghívására vett részt a konferencia kerekasztalbeszélgetésén. A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy Magyarországon a polgármesterekhez fut be minden ügy, függetlenül attól, melyik intézmény kinek a fenntartásában működik. Ahogy fogalmazott:

„Mindegy, ki a fenntartó az iskolában, a kórházban vagy éppen a szakképzési centrumban – a végén úgyis a polgármesternél áll meg mindenki. A választópolgár nem nézi a feliratot.”

Ez a felelősség folyamatos rendelkezésre állást követel, miközben a jogszabályok merev, heti 40 órás munkarenddel és jelenléti ívekkel próbálják leírni a településvezetők munkáját. Hanusi Péter szerint ez teljesen életszerűtlen:

„Nem tudom a jelenléti ívet kitölteni, hogy 40 óra, meg hogy 8 óra túlmunka. Mit csinálok a 13 eseménnyel, amire el kell mennem egy időben? Mit csinálok azzal, hogy ha van egy csőtörés, és akkor hajnalban megyek ellenőrizni a munkásokat?”

Az elnök arra is rámutatott, hogy a polgármesteri fizetések kérdése is gyakran politikai vitába torkollik, pedig egy 2/3-os törvényben szabályozzák forintra pontosan a polgármestert megillető juttatásokat. Ennek ellenére több helyen előfordult, hogy a képviselő-testületek visszaélve a munkáltatói jogukkal egyszerűen nem szavazzák meg az illetményt a polgármester részére – ami Hanusi Péter szerint méltatlan helyzetet teremt, és jól jelzi a jelenlegi szabályozás alkalmatlanságát a polgármesteri munka jellegéhez.

Az elnök kiemelte, hogy az önálló polgármesteri jogállási törvény előkészítése a TÖOSZ kezdeményezése, amelyen a szövetség már korábban megkezdte a szakmai munkát. Mint mondta:

„Mi most készítünk elő egy törvénytervezetet… nem egyik pillanatról a másikra akarjuk, hanem az ország összes polgármesterének a bevonásával és természetesen a magyar kormány bevonásával. Ez egy önálló polgármesteri jogállási törvény lenne.”

A tervezett jogszabály célja a polgármesteri hivatás társadalmi elismertségének megerősítése, hiszen – ahogy fogalmazott – a napi gyakorlatban jelenleg olyan munkajogi helyzetekkel találkoznak, „amelyek egészen elképzelhetetlenek”.

Eljött az idő a 35 év tapasztalatainak újragondolására

A kerekasztal résztvevői áttekintették az önkormányzati rendszer elmúlt 35 évét. Hanusi Péter szerint a decentralizáció és a centralizáció időszakának egyaránt megvoltak a maguk előnyei és hiányosságai, ezért ma már elengedhetetlen lenne a két megközelítés legjobb elemeinek összehangolása.
„Elég felelősek vagyunk már ahhoz, hogy végignézzük, mi volt jó és mi volt rossz, és mind a két helyzetből, mind a két gondolkodásmódból gyűjtsük össze a legjobbakat.” –mondta az elnök.

Véleménye szerint a feladatstruktúrát és a különböző településtípusok szerepét is ehhez kell igazítani, hogy az önkormányzati rendszer valóban rugalmasabban és hatékonyabban tudja támogatni a helyi közösségeket.

Élhetőség és közösség – nemcsak pénzkérdés

Az élhetőség fogalmát Hanusi Péter elsősorban nem pénzügyi kérdésként írta le, hanem gondolkodásmódként és közösségi minőségként. Rámutatott: a TÖOSZ 1745 tagtelepülése között járva azt tapasztalja, hogy még a legszegényebb települések is képesek „csodát csinálni”, ha erős, összetartó közösség működik bennük. Mint mondta:

„Mindig annyi pénzből kell kijönni, amennyi ott azon az adott településen van… ha például a közösség virágzik, akkor teljesen mindegy, hogy mennyi pénz van. Nyilván a pénz segít, a fejlesztés fontos, de nem elsődleges.”

Hanusi Péter szerint a kevesebb forrás sok esetben nagyobb kreativitást eredményez, és ilyenkor a települések sokkal inkább azokra az értékekre figyelnek, amelyek valóban meghatározzák az élhetőséget:

„akkor jobban foglalkozunk azokkal az értékekkel, mint például az, hogy ott hogy jó élni az adott településen, a közösségünket hogyan tudjuk fejleszteni.”

Hozzátette: ez alapvetően szemlélet kérdése, és nagyon sok polgármester éppen így közelíti meg a településvezetést – a közösség erejére építve.

Országgyűlési képviselői mintához közelíthet a polgármesteri jogállás

A konferencia zárásaként Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kiemelte, hogy az élhetőség sok komponensből álló összetett dolog, és nagy értéknek nevezte, hogy a résztvevők különböző szemszögekből, a megegyezés kényszere nélkül tudták megvitatni a közös ügyeket. A miniszter hangsúlyozta: teljesen reménytelennek tartja, hogy a választások előtt lényegi változás legyen már az önkormányzati rendszeren, ugyanakkor szükségesnek nevezte, hogy a tárgyalásokat januárban el kell kezdeni, mert a folyamat hosszú előkészítést igényel.

Navracsics Tibor szerint a polgármesterek „valóban a legfontosabb szereplői a helyi politikának”, és a jelenlegi helyzet sok tekintetben hasonlít az országgyűlési képviselők jogállására, ahol a szabályozás nem ismer sem munkaidőt, sem szabadságot. Mint fogalmazott:

„Ezzel teljesen egyetértek, hogyha abba az irányba mozdítjuk el a polgármesterek szabályozását.”

Az élhetőség kapcsán hozzátette, hogy ez nem elvont, elrugaszkodott fogalom, hanem a hétköznapi élet valós problémáinak összessége. A megoldások megtalálásában pedig a politikának is szerepe van:

„A politika önmagában nem tudja megoldani az élhetőség problémáit, de politika nélkül biztos, hogy nem tudjuk megoldani.” – mutatott rá a miniszter.