EMÖ Konferencia és TÖOSZ Küldöttgyűlés Veresegyházon

A konferencia ésKüldöttgyűlése elején dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára köszöntötte a résztvevőket és bemutatta díszvendégeket: Magyarország Kormánya képviseletében dr. Navracsics Tibor urat, a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, a Nemzeti Fejlesztési Központ képviseletében dr. Miklós-Molnár Marianna asszonyt, stratégiai igazgatót, Veresegyház Város Önkormányzata képviseletében Cserháti Ferenc urat, Veresegyház város polgármesterét, továbbá a TÖOSZ képviseletében dr. Hanusi Péter megbízott elnök urat, a TÖOSZ jelenlévő volt elnökét, Schmidt Jenő urat, volt főtitkárát, dr. Zongor Gábor urat, tisztségviselőit, az önkormányzati társszövetség, a Magyar Faluszövetség elnökét, Szabó Gellért urat, a küldötteket, a TÖOSZ szakértőit és valamennyi kedves vendéget. Megállapította, hogy a TÖOSZ Küldöttgyűlése határozatképes, a 164 szavazati jogú küldöttből a jelenléti ív szerint jelen van 134 fő. A határozatképesség megállapítása és a napirendi pontok elfogadása után kezdték meg a küldöttek munkájukat.

Kiemelte, hogy nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy a Küldöttgyűlés egyben az Európai Partnerség és Monitoring Önkormányzati Program (EMÖ) nagyrendezvénye is. Az EMÖ projekt küldetése, hogy erősítse az önkormányzati szektor szakmai felkészültségét és hatékony érdekérvényesítését az uniós források tervezésében, felhasználásában és ellenőrzésében, különösen a monitoring bizottságok munkájában. Ezzel nemcsak a forrásfelhasználás átláthatóságát növeljük, hanem a helyi közösségeink fejlődését is biztosítjuk. A TÖOSZ számára kiemelt feladat, hogy mindezt olyan rendszerszintű együttműködéssel támogassa, amelyben valamennyi önkormányzat – legyen az egy kistelepülés vagy egy nagyobb város – megtalálja a helyét és hozzá tud tenni a közös célokhoz.

A Küldöttgyűlés és az ezt követő workshopok is azt szolgálják, hogy összehangolják elképzeléseiket a következő időszak fejlesztéseiről. Ez a feladat különleges felelősség az önkormányzati szektor számára, hiszen mi rendelkezünk azzal a helyi tudással és gyakorlati tapasztalattal, amely képes megmutatni, milyen tényleges igények és kihívások merülnek fel a településeinken.

Külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy a projekt során szerzett tapasztalataikat a TÖOSZ tagszervezetei minél szélesebb körben hasznosítani tudják. Ezért a kötelező tájékoztatás és nyilvánosság mellett továbbfejlesztik a TÖOSZ Online Platform (TÖOSZ TOP) használatát, és még több lehetőséget teremtenek a személyes eszmecserére – akár a monitoring bizottságokban, akár a mostanihoz hasonló rendezvényeken.

Nagy érdeklődéssel várják dr. Miklós-Molnár Marianna, a Nemzeti Fejlesztési Központ stratégiai igazgató asszonyának „Széchenyi Terv Plusz 2021–2027 – Fejlesztések a településeinkért” című előadását, amelynek során részletes betekintést nyerhetnek az uniós fejlesztési elképzelések és lehetőségek gyakorlati megvalósításába.

A következő hónapokban számos feladat vár a TÖOSZ tagjaira, de meggyőződése, hogy az EMÖ projekt, illetve a mostani Küldöttgyűlés és workshopok eredményei nyomán a magyar önkormányzati szektor egy még professzionálisabb, innovatívabb és szolidárisabb együttműködés keretében tud majd lépni a közös céljaink megvalósítása felé.

Ezt követően felkérte Cserháti Ferenc urat, Veresegyház Város Önkormányzata polgármesterét, hogy mint házigazda köszöntse a konferencia és Küldöttgyűlés résztvevőit és röviden mutassa be a települését.

Cserháti Ferenc polgármester úr köszöntötte a 650 éves múltra visszatekintő településük nevében a megjelenteket. Elmondta, hogy Veresegyház egy szegény kis település volt és a XX. század második felében bekövetkezett jelentős fejlődése eredményeként mára az ország egyik legprosperálóbb kisvárosává vált. Majd egy kisfilm segítségével bemutatta a jelenlévőknek Veresegyház városát.

A Mandátumvizsgáló Bizottság jelentésének elfogadása (https://xn--tosz-5qa.hu/uploads/KGY2025%20/Mandatumvizsgalo_Bizottsag_jelentese.pdf) után dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tartotta meg a konferencia első előadását „A helyi közösségek támogatása és térségi fejlesztés” címmel. Előadását azzal kezdte, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a területi együttműködés minisztériuma. A kormányhivataloknak és az önkormányzatoknak eltérő feladataik és hatásköreik vannak, de közös irány felé végzik munkájukat. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium kereteket ad az önkormányzatok részére az együttműködésekhez, feladatuk segíteni az önkormányzatokat. A szolidarítási hozzájárulás rendszerének átalakításával abban hisznek. hogy nagyobb szerepet kap a helyi források biztosítása.

A tárcavezető elmondta, hogy zajlik az identitásvédelmi intézkedések törvénybe foglalásának előkészítése, amely jogosítványt adna a települési önkormányzatoknak arra, hogy korlátozzák területükön az ingatlanok megvételét. A miniszter kifejtette: vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, úgy érzik, hogy a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét. A Kormány azoknak az önkormányzatoknak kíván segíteni az úgynevezett identitásvédelmi intézkedésekkel, amelyek szeretnék mederben tartani a beköltözéseket. Hangsúlyozta: mindez nem arról szól, hogy egy település „kiírja magát Magyarország térképéről, kiírja magát Magyarország történelméből és bezárkózik”. Mindez arról szól, hogy egy közösség dönthet úgy, hogy feltételekhez köti a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni. Ha egy önkormányzat mindezt nem érzi problémának, akkor nem kell ez ügyben döntést hoznia a jövőben sem. Magyarországon a mintegy 3200 településből 2000-nek csökken a népessége. Ezeknek nem az a problémája, hogy túl sokan költöznek be, a kérdés számukra az, hogy hogyan tudnának visszacsábítani embereket, illetve letelepíteni fiatalokat, visszaadni az „életerőt” a településnek. A maradék 1200 településnek növekszik a népessége. Ezek közül is megközelítőleg 600-700 olyan település van, amely örömmel fogadja a népességnövekedést, nem érzi azt problémának. De van 300-400 olyan is – a budapesti agglomeráció, a Velencei-tó környéke, a Balaton környéke, egyes nagyvárosok környéke –, ahol úgy érzik, hogy ez veszélyként jelenik meg. Mindeddig a változtatási tilalom volt az egyetlen eszköz, ami időlegesen és meglehetősen esetlen módon valamilyen védelmet adhatott.

Dr. Navracsics Tibor elmondta, hogy jelenleg öt olyan opciót találtak, amelyekkel a települések élhetnének, ha az önkormányzatuk szükségesnek látja a használatukat. Ilyen, hogy korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, vagy hogy kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot. Másik eszköz, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg. És lennének kivételek, mind az öt esetben léteznek úgynevezett mentességi esetek, azaz olyan okok, amikor nem zárható ki valaki az ingatlanszerzésből. Hozzátette, ilyen például, ha valaki az adott településen született, ott nevelkedett és később elköltözött, de szeretne visszaköltözni, vagy olyan állami közszolgáltatást lát el, amelyből adódóan az adott településen szeretne letelepedni: ha rendőr, orvos, katona, tanár, vagy a közigazgatás más területén dolgozik. Az olyan fiatal, aki az adott településen felsőfokú tanulmányokat folytat, ezért akar ott lakást venni, szintén nem lenne kizárható az ingatlanszerzésből. Azt tervezik, hogy a közeljövőben a kormány hoz döntést arról, ebből az öt elemből az összes a rendelkezésére álljon-e az önkormányzatoknak.

Dr. Navracsics Tibor ezt követően még szólt a Versenyképes Járások Programról is. Elmondta, hogy 3200 önkormányzat nem lehet 3200 köztársaság, együtt kell működniük az egymás melletti önkormányzatoknak, megsokszorozni így a forrásokat, lehetőségeket. Egész térségeket kell felemelni. A Versenyképes Járások Program most az első lépéseket teszi meg, érkeznek már az első pályázatok. A járások nem fejlesztési térségek, most csak elindítottak egy fejlesztési programot, középtávon a várostérségeket szeretnék fejleszteni. (Az előadás teljes videófelvétele csak a TÖOSZ Online Platformon, kizárólag tagok számára hozzáférhető itt: https://top.toosz.hu/index.php/tudastar-megjelenites?param_id=197)

A miniszteri előadást követően került sor a 49 éve folyamatosan hivatalban lévő TÖOSZ-tag és nem TÖOSZ-tag települések polgármesterei[1] munkájának elismerésére. ATÖOSZ a 49 polgármester településvezető tevékenységét elismerő oklevelek átadásával köszönte meg, amelyeket dr. Hanusi Péter megbízott TÖOSZ elnök és dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter közösen adott át a Küldöttgyűlésen megjelent polgármestereknek:

Bajusz Istvánné	Nagyhegyes Község Önkormányzata
Bódis József Tibor	Zalaerdőd Község Önkormányzata
Bónis Imre János	Sámod Község Önkormányzata
Bűdi Károly	Alsódobsza Község Önkormányzata
Dicső László	Alsómocsolád Község Önkormányzata
Dr. Feledy Gyula Zoltán	Kötcse Község Önkormányzata
Gulyás János	Borsodbóta Község Önkormányzata
Hódi Miklós	Őr Község Önkormányzata
Holló Henrik	Parádsasvár Községi Önkormányzat
Hovánszki György	Nyírlugos Község Önkormányzata
Kovács Győző	Boda Község Önkormányzata
Krenner Róbert	Csempeszkopács Község Önkormányzata
Markó Sándor	Szatta Község Önkormányzata
Medve Ferenc	Rásonysápberencs Községi Önkormányzat
Nagy Károly	Nyőgér Község Önkormányzata
Pálfi Mihályné	Dunatetétlen Község Önkormányzata
Rácz Róbert	Börcs Község Önkormányzata
Schrick István	Rácalmás Város Önkormányzata
Szabó Gellért	Szentkirály Község Önkormányzata
Szabó Zsolt	Ordas Község Önkormányzata
Szentes Attila	Ságújfalu Község Önkormányzata
Vécsi István	Ricse Nagyközség Önkormányzata
Wágner Antal József	Hetvehely Község Önkormányzata

Azok a polgármesterek, akik a Küldöttgyűlésre nem tudtak eljönni, utólag postai úton kapták meg az elismerő okleveleket.

A konferencia második előadását dr. Miklós-Molnár Marianna asszony, a Nemzeti Fejlesztési Központ stratégiai igazgatója tartotta „Széchenyi Terv Plusz 2021-2027 – Fejlesztések a településeinkért” címmel.Elmondta, hogy a tagállamot az uniós fejlesztési célok mellett kaphatnak támogatást öt célkitűzés megvalósításához: 1. Zöldebb. karbonmentes Euróra, 2. Szociálisabb Európa, 3.Polgáraihoz közelebb álló Európa, 4 Jobban összekapcsolt Európa, 5. Intelligens Európa. Legközvetlenebbül a zöld fejlesztések, energia érintheti a helyi önkormányzatokat. A kohéziós forráskeretből Magyarország 21,8 milliárd euró, vagyis 8.596 milliárd forint kohéziós támogatásra jogosult. A hazai társfinanszírozással kiegészítve: 9852,7 milliárd forint fejlesztési forrás. Fókuszban: gazdaságfejlesztés, versenyképesség, az ellenállóképesség növelése. A négy leghátrányosabb helyzetű magyar régió fejlesztésére a források legalább 65%-át fordítjuk, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország vármegyéiben. Minden korábbinál nagyobb támogatás segíti a települések fejlődését, a vidék megerősödését. A fejlesztési forrás 12,4% településfejlesztésre és turisztikára megy. Nem csak a források, hanem az önkormányzatok döntési lehetőségei is növekedtek: a TOP Plusz keretében megvalósuló fejlesztéseket az önkormányzatokkal való teljes együttműködésben valósítják meg. Jelentős összeg van környezetvédelemre, energetikára, közlekedésre, gazdaságfejlesztésre és infokommunikációra. Ezt követően részletesen ismertette a TOP Plusz, a KEHOP Plusz, az IKOP Plusz, a GINOP Plusz, az EKOP Plusz, a DIMOP Plusz, a MAHOP Plusz és a VOP Plusz operatív programokat, valamint a Széchenyi Terv Plusz program eredményeit. (Az előadás teljes videófelvétele csak a TÖOSZ Online Platformon, kizárólag tagok számára hozzáférhető itt: https://top.toosz.hu/index.php/tudastar-megjelenites?param_id=198).

A konferencia előadásai után a küldöttek megtárgyalták és egyhangúlag elfogadták a TÖOSZ és szervei elmúlt egy évi tevékenységéről szóló beszámolót (olvasható: https://xn--tosz-5qa.hu/uploads/KGY2025%20/Beszamolo_2024-2025.pdf), a Szövetség 2024. évi zárszámadását (olvasható: https://xn--tosz-5qa.hu/uploads/KGY2025%20/Zarszamadas_2024.pdf) és 2025. évi költségvetését (olvasható: https://xn--tosz-5qa.hu/uploads/KGY2025%20/Koltsegvetes_2025.pdf), továbbá a költségvetés elfogadásakor a küldöttek döntöttek arról is, hogy 2026. január 1-jétől a tagdíj mértéke 30.- Ft/lakos. Ezt követően került sor a TÖOSZ Alapszabályának módosítására (olvasható: https://xn--tosz-5qa.hu/uploads/KGY2025%20/Alapszabaly_modositas_2025.pdf).

A Küldöttgyűlés a tisztújítás előtti napirendi pont keretében megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a TÖOSZ elvárásait és kezdeményezéseit az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban (olvasható: https://xn--tosz-5qa.hu/uploads/KGY2025%20/TOOSZ_elvarasok_es_kezdemenyezesek_2025.pdf), amelyet a Küldöttgyűlést követően 2025. március 31-én a TÖOSZ főtitkára megküldött az illetékes miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok, valamint az országos kórház-főigazgató részére.

Ezt követően került sor a Szövetség az általános önkormányzati választásokat követő országos tisztújítására. Szabó István úr, Derekegyház község polgármestere, a Jelölő Bizottság elnöke ismertette a személyi javaslatokat az egyes országos tisztségek betöltésére. Mivel a küldöttek részéről további személyi javaslatok jelöltekre nem érkeztek, így a Küldöttgyűlés egyhangú szavazással az alábbi személyeket választotta meg a 2025. március 25-től 2029 december 31-éig terjedő időszakra az egyes tisztségekre:

• TÖOSZ elnöke: dr. Hanusi Péter polgármester (Mátészalka), a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Tagozat tagozatvezetője;
• TÖOSZ társelnökök: Dicső László polgármester (Alsómocsolád, Baranya vármegye); Hodálik Pál polgármester (Szarvas, Békés vármegye), dr. Győri Ottilia polgármester (Budakeszi, Pest vármegye) és Pergő Margit polgármester, (Berhida, Veszprém vármegye);
• Felügyelő Bizottság elnöke: Szabó Zoltán Ferenc polgármester (Szentes, Csongrád-Csanád vármegye);
• Felügyelő Bizottság tagjai: Szabó József polgármester (Répcelak, Vas vármegye), Szókovács Péter polgármester (Gyöngyös, Heves vármegye), Tóth István polgármester (Bogyiszló, Tolna vármegye) és Ujvári László polgármester (Balástya, Csongrád-Csanád vármegye);
• egészségügyi tanácsnok: Kelemen Tamás polgármester (Pacsa, Zala vármegye);
• ifjúság- és gyermekvédelmi tanácsnok: Tóth Lucia Krisztina polgármester, (Kisrécse, Zala vármegye);
• környezet- és klímavédelmi tanácsnok: dr. Fegyveres-Fiskál Gábor alpolgármester (Nagykovácsi, Pest vármegye);
• közlekedéspolitikai és infrastrukturális tanácsnok: Szabó Zsolt polgármester (Hahót, Zala vármegye);
• külkapcsolati tanácsnok: Gáll Attila polgármester (Iszkaszentgyörgy, Fejér vármegye);
• nemzetiségi és kisebbségi tanácsnok: Tömöri Balázs polgármester (Pilisborosjenő, Pest vármegye);
• oktatási és közművelődési tanácsnok: Básthy Béla polgármester (Kőszeg, Vas vármegye);
• önkormányzati-gazdálkodási tanácsnok: Ceglédi Eszter alpolgármester (Veresegyház, Pest vármegye);
• sport és turisztikai tanácsnok: Szabó László polgármester (Bugac, Bács-Kiskun vármegye);
• szociális tanácsnok: Bíróné dr. Dienes Csilla polgármester (Szamossályi, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye);
• településüzemeltetési és közszolgáltatási tanácsnok: Horváth Zsolt polgármester (Dunaföldvár, Tolna vármegye);
• terület- és településfejlesztési tanácsnok: Lendvai Ivánné polgármester (Kunsziget, Győr-Moson-Sopron vármegye).

A tisztújítást követően dr. Hanusi Péter TÖOSZ elnök köszönte meg a megválasztottak nevében a küldöttek bizalmát. Gratulált a megválasztott tisztségviselőknek, Felügyelő Bizottságnak és tanácsnokoknak, csapatként gondol rájuk és számít a munkájukra. Hisz abban, hogy a legnagyobb kitüntetés a szolgálat. és ő most ezt a kitüntetést megkapta. A településvezetés szolgálat és köszöni, hogy szolgálhatja a TÖOSZ-t, a közösségünket. A polgármesteri tisztség nagy feladat, felett e áll minden egyéni és pártérdek felett. Örül, hogy gyarapodik a Szövetség tagsága. Fontos visszaigazolása ez a jelenlévők munkájának, hogy olyanok kapták meg a tagozatvezetői, tagozatvezető-helyettesi és küldötti bizalmat, akik mágnesként vonzóerők a környezetükben.

A Versenyképes Járások Program társadalmi vitájában Szövetségünk javaslatainak 80%-a bekerült a miniszteri rendeletbe és más programok előtt is megkérdeznek bennünket még a jogszabálytervezet elkészülte előtt. Kérte a jelenlévőket, segítsék ezt a munkát. Olyan TÖOSZ-t szeretne, amely nem azt mondja, ez se jó, az se jó, hanem ez nem jó, de ezt javasoljuk.

Szeretné, ha minél hamarabb sikerülne elérni a köztisztviselői illeményemelést. Navracsics Tibor miniszter úr támogatja, a kormányülésre már bevitte az erről szóló anyagot. Kérte, hogy a jelenlévők is mondják az országgyűlési képviselőiknek, támogassák. Minél több fronton kell ezért harcolniuk.

Szeretne azon is dolgozni, hogy középtávon a Versenyképes Járások Program finanszírozásában a szolidaritási hozzájárulás átkerüljön a Programba. A polgármesteri jogállás újraszabályozását is kezdeményezni fogja. Több mint 100 polgármesterről tudunk, akiknek a képviselő-testületük mint munkáltató nem szavazta meg a törvényi illetményemelést, hiába van törvény róla. Speciális polgármesteri jogállási törvény kell, és ebben minden polgármester véleményét ki fogjuk kérni országjárás keretében. Még egyszer megköszönte a bizalmat és a támogatást.

Ezt követően dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár az Egyebek napirendi pont keretében bejelentette, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Zalakaroson 2025. május 14-16-án és Szarvason 2025. június 11-13-án tartja az éves Regionális Polgármesteri Fórumait: 2025. május 14-16-én a zalakarosi Karos Korzó Rendezvényközpontban Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék, valamint 2025. június 11-13-án a szarvasi Pavilon RendezvényházbanBács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék polgármesterei részére. Mivel egyéb hozzászólás nem volt, a Küldöttgyűlés dr. Hanusi Péter TÖOSZ elnök zárszavával ért véget.

A TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Küldöttgyűlése évente megtárgyalja és megfogalmazza azokat a helyi önkormányzati rendszert érintő elvárásokat és kezdeményezéseket, amelyeket azok elfogadása után megküld az illetékes kormányzati szerveknek. Az erre vonatkozó előterjesztést az alábbiakban tesszük meg.

A TÖOSZ mint a legtöbb, a magyar önkormányzatok több mint felét tömörítő országos érdekvédelmi szövetség, továbbra is a szakszerűség és a szolidaritás elvét előtérbe helyezve kívánja céljait elérni. Célja pedig egy olyan hatékony, átlátható, méltányos, igazságos, fenntartható és kiszámítható önkormányzati rendszer működésének megteremtése Magyarországon, amely minden állampolgárnak ugyanazokat a szolgáltatásokat ugyanolyan színvonalon teszi elérhetővé, éljen az ország bármely részén.

Feladatfinanszírozás

A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény rögzíti az önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatási rendszerét. A finanszírozási rendszer egyes támogatási pontjaiban rögzített támogatás jogosultsági feladatmutatók évről-évre lényegében változatlanok. A települési önkormányzatok a kötelező feladatik ellátására az állami központi költségvetésből alulfinanszírozottak. A Kormány által is ismert okokból jelentősen megváltozott gazdasági és piaci környezet indokolja a finanszírozási rendszer hatékonyságának megőrzése érdekében, hogy a támogatási mutatók teljes felülvizsgálata és valós költségekhez igazítása megtörténjen és azt követően minden évben – akár módosítva – az aktuális gazdasági környezethez igazodjanak, így biztosítva a finanszírozott önkormányzatok kitettségének csökkentését és kifejezésre juttatva a valódi kiadások mértékét.

A kötelező önkormányzati feladatok feladatfinanszírozásának felülvizsgálatát, korrekcióját kérjük a Kormánytól az önkormányzati szektorban, legfőképpen a településüzemeltetés, a szociális és alsófokú oktatási, gyermekétkezési, valamint igazgatási közszolgáltatások terén.

Szükségesnek tartjuk:

• Az önkéntes önkormányzati tűzoltóegyesületek közül azoknak a köztestületként működő önkormányzati tűzoltó parancsnokságoknak, amelyeknek a katasztrófavédelem által elismert területi ellátási feladata/kötelezettsége van, a teljes működési költsége kerüljön megtérítésre/finanszírozásre a központi költségvetésből.
• Településüzemeltetési feladatok ellátása – és ezen belül legfőképpen a közterületek rendezésének – rendszerszintű újragondolása pénzügyi erőforrás, tárgyi erőforrás, humánerőforrás szempontjából.
• A közművelődési feladatfinanszírozás 2025. évi mértéke nem fedezi sem a fenntartás, sem a fejlesztés költségeit, feladatfinanszírozás mértékének emelése szükséges.
• Konyhák feladatfinanszírozásának rendezése az infláció miatt költségvetési éven belüli korrekciókkal (a támogatások felülvizsgálata minimum félévente történjen meg).

Szolidaritási hozzájárulás

A szolidaritási hozzájárulás egy olyan pénzügyi mechanizmus Magyarországon, amelynek célja az önkormányzatok közötti pénzügyi egyenlőtlenségek csökkentése. Ennek keretében a magasabb saját bevétellel rendelkező települési önkormányzatok hozzájárulnak a kisebb bevételű települések támogatásához. Az érintett települési önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke évről-évre növekvő tendenciát mutat, a legnagyobb mértékű növekedések a 2024. és a 2025. évben fizetendő szolidaritási hozzájárulások esetében történt. Ez igen jelentős mértékben megnehezítette, esetenként ellehetetleníthette a települési önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását és közszolgáltatási színvonal csökkentést eredményezett. A szolidaritási hozzájárulás alapját képező helyi iparűzési adó ugyanis nem csak önkormányzati fejlesztési forrást jelent, hanem a települési önkormányzatok – különösen a gépjárműadó átengedett részének a COVID-19 világjárvány idején történt elvonása után – ebből a forrásból finanszírozták a törvényben rendelt kötelező önkormányzati feladataik ellátását, mivel azokra teljes fedezetet az állami feladatfinanszírozás nem biztosított/biztosít. (Lásd Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdés második mondata: „A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.”)

A TÖOSZ 2024 júniusában konkrét írásbeli javaslattal élt a Pénzügyminisztérium felé a szolidaritási hozzájárulás mértékének módosítására, azonban – mint azt a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény is tükrözi – a Kormány a javaslatot nem fogadta el és a 2025. évben a 2024. évhez képest nagymértékben megnőtt az érintett települések által fizetendő szolidaritási hozzájárulás.

A 2025. évre vonatkozóan a nemzetgazdasági miniszter rendeletben határozta meg 855 települési önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás összegét.

A TÖOSZ ezért ismételten kezdeményezi, hogy a Kormány vizsgálja felül a szolidaritási hozzájárulás rendszerét és módosítsa annak jogi szabályozását oly módon, hogy annak mértéke a 2026. évtől csökkenjen, valamint a szolidaritási hozzájárulás egy részét rövid távon, középtávon a döntő részét csatornázza át a Versenyképes Járások Programba.

Önkormányzati feladatok

Egyes önkormányzati feladatok elmúlt évtizedben történt centralizációja, állami intézményekhez és államigazgatási szervekhez telepítése nem minden esetben eredményezte az adott feladatellátás költséghatékonyabb és jobban szervezett ellátását (pl. általános iskolák üzemeltetése, védőnői szolgálat, közművek). Javasoljuk az átvett feladatok elemzését üzemeltetési szempontból és ennek eredményeként annak újraszabályozását, hogy mely feladatok maradjanak/kerüljenek állami, illetve önkormányzati kompetenciába.

Szükséges az állami szervek és az önkormányzatok által jelenleg ellátott államigazgatási és önkormányzati igazgatási hatósági feladatok felülvizsgálata is. A felülvizsgálat eredményeként kerüljön sor az állam által átvett feladatok egy részének visszaadására az önkormányzati rendszernek.

Önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók

2024. január 1-jén lépett hatályba a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet (a továbbiakban: EMr.), amelynek 1. melléklete 2024. évtől országosan egységesen szabályozza a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatásért fizetendő díjait. Kerüljön kidolgozásra és bevezetésre egy normatív és mutatószámokon alapuló kompenzációs rendszer vagy a jogszabály rendelkezzen másképpen a közintézmények tekintetében szolgáltatásért fizetendő díjait. Az EMr. előtt, 2023. december 31-éig fizetendő közműves ivóvíz- és szennyvízelvezetés szolgáltatói díjához képest ez oly mértékű költségnövekedést jelentett a települési önkormányzatok döntő többsége részére, amely az állami feladatfinanszírozásból és a saját bevételekből nem volt kigazdálkodható és az önkormányzatok jelentős része ezért az illetékes tárcához fordult és fog fordulni rendkívüli támogatásért (REKI). Erre a finanszírozási problémára nem tud megoldást nyújtani a REKI jelenlegi rendszere.

A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 13.) EM rendelet alapján a víziközmű-szolgáltatóknak a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba befizetési kötelezettségük van. A Magyarországon működő 36 regionális vízműcég közel fele került a víziközmű-ágazat integrációjára létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonába. A vízdíjemelés és a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozásának eredményeképp azonban az önkormányzati tulajdonban maradt vízművcégek pluszbevételeinek egy részét is a Nemzeti Vízmű Zrt. kezelheti.

Az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben háromelemű intézkedéscsomagot jelentett be. Az intézkedések célja az ellátásbiztonság javítása, a szolgáltatás színvonalának egységes növelése, a gazdasági stabilitás megteremtése az ágazatban és a más állami szolgáltatókkal, például az MVM Zrt.-vel való együttműködés elősegítése. A hálózati vízveszteség csökkentése érdekében az első intézkedés egy Országos Rekonstrukciós Program indítása. A program első lépéseként az átlag feletti hálózati vízveszteségi mutatókkal rendelkező állami víziközmű-szolgáltatóknak nyújt tervezésre irányuló támogatást az Energiaügyi Minisztérium. A Kormány által 2024-ben az ágazatra szánt 200 Mrd Ft mintegy fele kapcsolódik rekonstrukcióhoz, 60 Mrd Ft forint pedig az ipari parkok fejlesztésére lesz fordítva. Második lépésként a Nemzeti Vízművek Zrt. az önkormányzatokkal való hatékonyabb együttműködés érdekében létrehozta az Önkormányzatok Konzultációs Tanácsait. Ezek a tanácsok az állami tulajdonban lévő víziközmű-szolgáltatók szolgáltatási területein működnek, és céljuk, hogy közvetlen kapcsolatot biztosítsanak az önkormányzatok és a vízművek között. A testületek évente kétszer üléseznek, de emellett folyamatos kapcsolattartási lehetőséget is biztosítanak a társult önkormányzatok számára. Az Önkormányzatok Konzultációs Tanácsai fórumot biztosítanak a szolgáltatók működésével kapcsolatos jelzések megtárgyalására, valamint a rekonstrukciós és fejlesztési tervek véleményezésére.

Az Energiaügyi Minisztérium által bejelentett intézkedéscsomagban 2024-ben a víziközmű-ágazatra szánt 260 Mrd Ft állami víziközmű-szolgáltatóknak nyújt segítséget, az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatóknak vélhetően sokkal kisebb támogatási szinten. Ezért a TÖOSZ ismételten kezdeményezi, hogy az állami központi költségvetés kompenzálja az önkormányzati tulajdonú víziközmű társaságok veszteségeit is legalább oly mértékben, mint az állami tulajdonú regionális vízműközmű társaságokét, valamint hozzon létre 10 éves futamidővel egy évi 60 Mrd Ft-os keretű alapot, amelyet csak az ivóvízhálózat rekonstrukciójára lehet fordítani az önkormányzati tulajdonú vízközmű vagyonban.

Fejlesztési rendszer, források és azok elosztása

A TÖOSZ számára továbbra is egyik kiemelt prioritás a Magyar Falu Program. Indokoltnak tartjuk a Magyar Falu Program további folytatását és a korábbi pályázati felhívások ismételt meghirdetését, valamint további, új pályázati felhívásokkal történő kibővítését. A TÖOSZ kezdeményezi, hogy a 2026. évi központi költségvetési törvény tervezése során a 2025. évi pályázati keretösszeg kétszerese kerüljön megállapításra a 2026. évre. A TÖOSZ a Magyar Falu Program mellett a Magyar Kisvárosok Fejlesztési Programját is szükségesnek tartja és ismételten javasolja a TÖOSZ által kidolgozott,2021. február 17-én elfogadott – és 2021 februárjában az illetékes kormányzati szerveknek megküldött – Kisvárosi fejlesztések (javaslatok) 1.1 verzió javaslatcsomagban (https://xn--tosz-5qa.hu/news/669/136/Elkeszult-a-ToOSZ-kisvarosi-programjavaslata/) megfogalmazottak megvalósítását, valamint annak beépítését az európai uniós támogatási rendszerekbe.

Egészségügyi alapellátás

A háziorvosi körzetek ellátásának biztosításával kapcsolatos feladatokról és egészségügyi alapellátások körzetei kialakításának eljárásrendjéről szóló 48/2023. (XI. 22.) BM rendelet az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben kijelölt praxiskezelő alapellátási körzetekkel kapcsolatos feladatainak – a tartósan betöltetlen körzetek ellátásának biztosítása, körzetek megállapítása, kialakítása és átalakítása – részletszabályait határozza meg.

A BM rendelet szerint a háziorvosi praxisok felügyeletét ellátó praxiskezelő a jövőben

• új alapellátási körzetet hozhat létre;
• az alapellátási körzet határait módosíthatja;
• alapellátási körzetet szüntethet meg.

Az egészségügyi reform szerint legalább 1200 főnek kell lennie egy vegyes vagy felnőttpraxisban, gyermekeknél ez 600-1200 fő.

A háziorvosi körzetalakítás célja az egészségbiztosítás egészségügyi ellátásaira jogosultak számára biztosítható legyen, hogy lakóhelyén vagy annak közelében, választása alapján, nemétől, korától, betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban (háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás) részesüljön.

A háziorvosi körzetek összevonása – és ezzel a betöltetlen praxisok számának csökkentése és a kislétszámú praxisok megszüntetése – eredményeként amennyiben a háziorvosi körzethez több település tartozik, hazánk településeinek egy részén nem lesz háziorvosi rendelő, az idős és/vagy mozgásukban korlátozott háziorvosi ellátásra szoruló emberek nem tudnak, vagy csak jelentős nehézséggel tudnak majd jutni az esetenként akár 10-15 km-re lévő székhelytelepülésen lévő házorvosi rendelőbe és ezzel jelentősen sérül az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésében meghatározott „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez” alapjogból eredő egészségügyi alapellátáshoz jutás joguk. E jog sérelme kiküszöbölhető, amennyiben a nem praxisszékhely településen is van olyan háziorvosi rendelésre alkalmas helyiség, ahol legalább hetente egy alkalommal a településen belül elérhető a háziorvos. Ehhez a TÖOSZ szükségesnek tartja, hogy a nem praxisszékhelyen legyen rendelésre alkalmas helyiség és a székhelyen túl e rendelő működési költségeinek finanszírozása is a székhelyfinanszírozás meghatározott százalékának mértékében az állam részéről a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelőn keresztül megtörténjen.

A jelenleg betöltetlen praxisokban a helyettesítés megoldása komoly kihívást és esetenként jelentős anyagi terhet jelent a települési önkormányzatok számára. A betöltetlen felnőtt háziorvosi praxisok esetében átmeneti megoldást jelentő, az Országos Kórházi Főigazgatóság által működtetett „Praxisprogram I.” keretében bevált közvetítői szerződéses forma a házi gyermekorvosi praxisok estében nem engedélyezett. Az üres házi gyermekorvosi betöltése jelentkező gyermekorvosok hiánya miatt esetenként több év alatt sem sikerül állandó gyermekorvos szerződtetésével, így a házi gyermekorvosi praxisban házi gyermekorvosi feladat helyettesítés útján oldható meg, de a helyettesítő házi gyermekorvosok személyi költségeihez a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő nem biztosít támogatást, ellentétben a praxisban alkalmazott gyermekorvosokkal, holott az önkormányzati kötelező feladatot a helyettesítésre kényszerülő települési önkormányzatok is ellátják a törvényben előírt óraszámban. Ezért a TÖOSZ kezdeményezi, hogy az állam ne tegyen különbséget a betöltött és helyettesítéssel ellátott gyermekorvosi praxisok finanszírozása között és a házi gyermekorvosok személyi költségeihez a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő biztosítson támogatást akkor is, ha az önkormányzati kötelező feladat ellátása – gyermekorvos hiánya miatti kényszerűségből – helyettesítéssel biztosított.

Az általános iskolai és középiskolai oktatási intézmények a helyi önkormányzatoktól állami fenntartásba kerültek az elmúlt közel másfél évtizedben. A védőnői szolgálat államilag finanszírozott szolgáltatásként átkerült az önkormányzati szektorból az állami szektorba, 2024. július 1-jétől a vármegyei irányító kórházak felelnek a védőnői szolgálat biztosításáért a településeken. Ugyanakkor az iskola-egészségügyi ellátás (iskolaorvos, iskolai védőnő) továbbra is települési önkormányzat egészségügyi alapellátási feladatai közé tartozik. A TÖOSZ kezdeményezi, hogy az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti iskola-egészségügyi ellátásról történő gondoskodás a települési önkormányzat helyett az intézményfenntartó feladata legyen.

Bár az Országos Mentőszolgálat működtetése nem tartozik a helyi önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatkörébe, de a kisebb települések polgármestereit aggodalommal tölti el, hogy a vármegyei mentőszolgálatoktól a fővárosba szolgálatra történő mentőkocsi és mentőszemélyzeti felrendelések a települések ellátási biztonságát veszélyezteti.

Rendszeres konzultáció az önkormányzatokkal

A korábbi sikeres, TÖOSZ-tag önkormányzatok körében végzett felméréseket a jövőben kiterjesztjük további, az önkormányzati feladatellátást közvetlenül érintő kérdésekre. A Kormány részéről az egyes önkormányzati vonatkozású kérdéseket érintő előzetes és a széleskörű önkormányzati konzultációt követő önkormányzati és önkormányzati érdekszövetségi vélemények figyelembevételét és folyamatos szakmai párbeszéd kialakítását kérjük.

Képviselő-testületi működés

Az Mötv. 54. §-a alapján a képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan sajátos képviselő-testületi ülés, amelyen a képviselő-testület tagjain túl a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői vesznek részt. A 2023. évi LXX. törvény 66. §-a 2024. január 1-jével úgy módosította az Mötv. 54. §-át, hogy közmeghallgatás a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői személyes jelenlétével (offline) vagy személyes jelenléte nélkül (online) is megtartható.

Az Mötv. hatályos szabályozása alapján – figyelemmel az Alkotmánybíróság 369/E/20109. AB határozatában és a Kúria Köf.5.003/2012/9. határozatában foglaltakra – az önkormányzati képviselő képviselő-testületi munkában való részvétele a képviselő-testületi ülésen való fizikai jelenlétet jelenti és az ülésen való részvétel hiányában a szavazati joga nem gyakorolható. A bírósági határozatok meghozatala óta eltelt több mint egy évtized alatt az informatikai fejlődés, az online értekezletek biztonságos megtarthatóságának technikai – szoftver és hardver – feltételeinek jelentős változásai és a koronavírus világjárvány miatti veszélyhelyzet ideje alatt a polgármesterek és képviselők közötti online kapcsolattartás, egyeztetések gyakorlati tapasztalatai azt igazolják, hogy az élet meghaladta a hivatkozott bírósági határozatokkal érintett élethelyzetet. Ezért indokoltnak tartjuk az Mötv. módosítását oly módon, hogy a képviselő-testületi ülés megtartása és a testületi döntéshozatal – a közmeghallgatáshoz hasonlóan, jogilag és technikailag szabályozott módon – az offline mód mellett online módon is lehetővé váljon.

Közös önkormányzati hivatalok

A közös önkormányzati hivatal jegyzőjénekkinevezéséhez, felmentéséhez az Mötv. 83. § b) pontja alapján az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha – a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve – a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot. A TÖOSZ a hatályos jogi szabályozás módosítását/pontosítását tartja indokoltnak oly módon, hogy a többségi szabálynak jogértelmezés és jogalkalmazás szempontjából egyértelmű kettős, együttes feltétele oly módon legyen szabályozva, amely mindenki számára egyértelművé teszi, hogy (1) a kinevezéshez, felmentéshez az érintett települések polgármesterei több mint felének „igen” szavazata (egyszerű többség) és (2) az „igen” szavazatokkal érintett települések összlakosságszáma meghaladja az érintett települések összlakosságszámának több mint 50%-át.

Köztisztviselői illetmények

A polgármesteri illetmények 2024. október 1-jétől történt rendezésekor elmaradt a polgármester hivatalok, közös önkormányzati hivatalok köztisztviselői illetményének rendezése. Ennek következményeként a hivatalokban jelentős bérfeszültségek alakultak ki, amelyek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) hatályos rendelkezéseinek keretei között nem kezelhetők. A köztisztviselői illetményalap 2008. óta változatlanul 38.650.- Ft. A Kttv. 226. § (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pontja alapján – a Kttv. 133. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az illetményalap összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. A köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlanul 38.650.- Ft. (Középfokú végzettség esetén 0-2 év – gyakornoki – közszolgálati jogviszony esetén az 1,79-es szorzószámmal a köztisztviselői alapilletmény bruttó 69.184.- Ft/hó; 37 év feletti – főmunkatársi – közszolgálati jogviszony esetén a 4,4 szorzószámmal a köztisztviselői alapilletmény bruttó 170.060. Ft/hó. Felsőfokú végzettség esetén 0-1 év – gyakornoki – közszolgálati jogviszony esetén a 3,1-es szorzószámmal a köztisztviselői alapilletmény bruttó 119.815.- Ft/hó; 37 év feletti – vezető-főtanácsosi – közszolgálati jogviszony esetén a 6,0-es szorzószámmal a köztisztviselői alapilletmény bruttó 231.900. Ft/hó.) Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie. (A minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a Kormány állapítja meg. A minimálbér a 2025. évben bruttó 290.800.- Ft/hó, a 2026. évben bruttó 328.600.- Ft/hó, a garantált bérminimum a 2025. évben bruttó 348.800.- Ft/hó., a 2026. és 2027. évi mértéket évente fogják megállapítani.) A jelenleg hatályos köztisztviselői illetménytábla alapján egyetlen egy besorolási fizetési fokozatban sem éri el, sőt meg sem közelíti a törvényi köztisztviselői alapilletmény a garantált bérminimum összegét.

Az önkormányzati köztisztviselők illetményének rendezése nem halogatható tovább, önkormányzataink egyik legnagyobb kihívása a megfelelő munkaerő hiánya, a fokozott munkateher és a piaci szereplőkkel versenyképtelen illetményrendszer miatti munkaerő-elvándorlás, a távozó köztisztviselők megfelelő szakértelemmel rendelkező új munkatársakkal történő helyettesítésének megoldása.

A TÖOSZ ezért a Kormányhoz fordul, kezdeményezve a Kttv. 132. §-ának hatályos jogi szabályozásának módosítását oly módon, hogy a köztisztviselői illetmények legkésőbb 2025. július 1-jétől kerüljenek megemelésre oly módon, hogy a köztisztviselő illetményalap a minimálbér mindenkori összegével legyen egyenlő.

A TÖOSZ a köztisztviselői illetményalap rendezése mellett szükségesnek tartja az önkormányzati közalkalmazottak illetményalapjának emelését is azon ágazatokban (szociális és gyermekvédelem), ahol az illetmények rendezése ágazati szinten az illetmények reálértékét megőrző emelése még nem történt meg.