Két új országos díjat alapít az MBH Bank és a TÖOSZ

Az esemény fő szakmai előadója Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára és dr. Hanusi Péter, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Mátészalka polgármestere volt, az MBH Bank részéről pedig Puskás András, az MBH Bank Államigazgatási kapcsolatokért, önkormányzati és egyházi kiszolgálásért, kommunikációért, ESG- és fenntarthatóságért felelős vezérigazgató-helyettese köszöntötte a résztvevőket – derült ki a pénzintézmény közleményéből.

Az MBH Bank külön önkormányzati divíziót működtet, amely több mint 1300 önkormányzattal és 3100 intézménnyel, önkormányzati tulajdonú vállalattal áll szerződésben. A bank ezzel 40 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik itthon, és 7 vármegyében piacvezető a számlavezetett önkormányzatok számát tekintve.

„Felelősen, gyorsan, kiszámíthatóan – önökkel közösen”

A Puskás András által felvázolt irányokat a bank konkrét programokkal is támogatja. Szoros együttműködésben dolgozik a TÖOSZ-szal, a nemrég megkötött stratégiai megállapodásuk célja a fenntartható önkormányzati működés elősegítése és a zöldberuházások ösztönzése. Az MBH Forrás Zrt. pedig tanácsadással és szakmai támogatással is segíti a tagönkormányzatokat a fejlesztési és finanszírozási döntésekben.

A felek két új országos, önkormányzatoknak szóló díjat is alapítanak, amelyek pályázati kiírásai várhatóan 2026 februárjában jelennek meg. Mindkét elismerésre három településméret-kategóriában (kisebb, közepes, nagyobb települések) lehet majd pályázni.

A Fenntarthatósági Díj a környezeti tudatosság, az energiahatékonyság és a hosszú távú zöld beruházások terén elért eredményeket jutalmazza. Az értékelésnél nemcsak a megvalósított projekteket, hanem a közösségi bevonás és a stratégiai szemlélet meglétét is figyelembe veszik – vagyis azt, hogyan tudja egy település a lakosságot és a helyi vállalkozásokat is bevonni a fenntarthatósági projektekbe.

A Növekedési és Stabilitási Díj azoknak a településeknek kíván elismerést adni, amelyek gazdasági növekedésüket felelős, tervezhető pénzügyi működéssel tudják összekapcsolni. A cél, hogy bemutathatók legyenek azok a példák – legyen szó nagyvárosról vagy kisvárosi közösségről –, amelyek képesek hosszú távon egyensúlyban tartani a fejlődést és a stabilitást – emelték ki.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvényről is beszélt az államtitkár

Dukai Miklós államtitkár előadásának középpontjában az önkormányzatok szerepvállalásának fontossága és a vidéki közösségek megtartóereje állt. Rámutatott, hogy 2010 óta a kormányzat 1387 milliárd forint önkormányzati adósságot vállalt át, és az elmúlt években olyan kezdeményezések formálták és formálják a vidéki Magyarország képét, mint a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program vagy a Versenyképes Járások Program. Részleteiben:

• a Modern Városok Program 272 projektjéből 176 már részben vagy teljesen megvalósult, 
• a Magyar Falu Program keretében több mint 1300 milliárd forintnyi támogatás jutott el a kistelepülésekhez,
• a Versenyképes Járások Programban pedig a települések több mint 80%-a érintett fejlesztési helyszínként.

Az államtitkár kiemelte a „helyi önazonosság védelméről” szóló 2025. évi XLVIII. törvény jelentőségét is, amely – a törvényből idézve – lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy szabályozzák településük fejlődését, megőrizve hagyományaikat, társadalmi rendjüket és értékeiket. Mint mondta, eddig 110 önkormányzat élt a lehetőséggel, alkotmányos keretek között – tették hozzá.

„A vidék nem ellenfél, hanem az ország másik arca”

Az est zárásaként Hanusi Péter hangsúlyozta: az önkormányzati rendszer ma új kihívásokkal néz szembe – a változó társadalmi és gazdasági környezetben újra kell gondolnunk, mit jelent a stabilitás, és hogyan teremthetünk valódi kiszámíthatóságot a települések működésében.

A következő időszak legfontosabb feladata a kormányzattal folytatott párbeszéd megerősítése, a vidék és a főváros közötti különbségek csökkentése, valamint egy, a kisvárosok sajátosságaira épülő, hosszú távú fejlesztési program kidolgozása. Fontos lépésként szólt egy önálló polgármesteri jogállási törvény kezdeményezéséről is, amely a közvetlen választás legitimitását munkajogilag is tükrözné. Kiemelte, hogy az önkormányzatoknak kezdeményező, felelősen gondolkodó partnerré kell válniuk a kormányzat és a helyi közösségek felé egyaránt – olyan szereplőkké, akik aktívan formálják saját jövőjüket és környezetük fejlődését.

A TÖOSZ és az MBH Bank együttműködése azt az új szemléletet képviseli, amelyben a helyi döntéshozás és a pénzügyi stabilitás egymást erősítve teremti meg a fejlődés alapjait. Ez a partnerség az önkormányzatokért, a közösségekért és a jövő Magyarországáért szól.

Végül az MBH Banktól azt kérte: legyen valódi társ az önkormányzatok mellett – nem pusztán finanszírozó, hanem inspiráló és felelősen gondolkodó partner, amely a fejlesztések mellett a társadalmi felelősségvállalásban és a közösségek megerősítésében is aktívan jelen van – húzták alá.

Közös jövőkép: felelősen és fenntarthatóan

Az MBH Bank III. Önkormányzati Csúcstalálkozója azt az üzenetet közvetítette, hogy a jövő önkormányzati működése a partnerség, a pénzügyi stabilitás és a fenntarthatóság hármas pillérére épül.

A kormányzati és banki szereplők egyaránt abban látnak garanciát a fejlődésre, ha az állam, az önkormányzatok és a pénzügyi szektor egymással együttműködve dolgozik azon, hogy a települések versenyképesek, élhetőek és hosszú távon fenntarthatók legyenek.

„Hisszük, hogy a siker kulcsa, ha egy térség gazdasági, közigazgatási és akár oktatási szereplői együtt gondolkodnak, így egymást erősítve hosszú távú sikereket érhetnek el. Bízom benne, hogy egy év múlva újra találkozunk, és még több megvalósult beruházásról, élénkülő helyi vállalkozásokról és még színesebb, aktívabb közösségi életről tudunk tapasztalatokat cserélni. Mi ezen fogunk dolgozni: felelősen, gyorsan, kiszámíthatóan” – összegezte Puskás András.

Forrás: index.hu

Fotó: magyarimarci / MBH Bank