Zöld városok, közös válaszok – magyar részvétellel zajlott a Green Cities – Active Cities nemzetközi program eseménye
Nemzetközi önkormányzati és szakértői részvétellel rendezték meg 2026. április 21-én a „Green Cities – Active Cities” program szakmai napját a görögországi Kallitheában, amelynek középpontjában a fenntartható, klímaálló városfejlesztés állt. Az esemény célja az volt, hogy a résztvevők gyakorlati példákon keresztül ismerjék meg azokat a megoldásokat, amelyekkel a települések hatékonyan reagálhatnak a klímaváltozás kihívásaira.
A képen balról jobbra: Cserháti Ferenc, Bálint Istvánné, Lüttmerdingné Balla Mónika, Szabó Zoltán Ferenc
A rendezvényen Magyarországot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) delegációja képviselte: Szabó Zoltán Ferenc, Szentes polgármestere, a TÖOSZ Felügyelő Bizottságának elnöke, Bálint Istvánné, Bicske polgármestere, a Fejér vármegyei tagozatvezető-helyettese, Cserháti Ferenc, Veresegyház polgármestere, valamint Lüttmerdingné Balla Mónika, a TÖOSZ pénzügyi titkára. A magyar részvétel jól mutatja, hogy a hazai önkormányzatok aktív szereplői a nemzetközi szakmai együttműködéseknek, és nyitottak az innovatív, fenntartható megoldások átvételére.
Nemzetközi szakmai program és jó gyakorlatok
A szakmai napot Ioannis Emirzas, Kallithea alpolgármestere nyitotta meg, aki köszöntőjében a város hosszú távú fenntarthatósági törekvéseit és az önkormányzatok kulcsszerepét hangsúlyozta a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A plenáris előadások során Alexios Atsaros, a város környezetvédelmi igazgatóhelyettese mutatta be Kallithea zöld fejlesztési gyakorlatait, amelyek a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésétől az elektromos mobilitáson át az okos városi megoldásokig terjednek. A város komplex programja egyaránt érinti az infrastruktúra korszerűsítését, az energiahatékonyság növelését és a lakossági szemléletformálást.
Ezt követően Constantinos Cartalis, az Athéni Egyetem professzora, az IPCC jelentések egyik vezető szerzője tartott előadást a városi klímaellenálló képesség erősítéséről. Részletesen bemutatta a városi hősziget-hatás mechanizmusát, valamint azokat a beavatkozásokat – például zöldfelületek növelése, árnyékolás, vízmegtartó megoldások –, amelyekkel mérsékelhető a hőterhelés. Kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásai társadalmi szempontból sem semlegesek: a sérülékenyebb csoportok nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ezért a klímaadaptáció egyben társadalmi igazságossági kérdés is .
A programban hangsúlyosan megjelent a részvételi tervezés és az adatalapú döntéshozatal kérdése is. A geoinformatikai megoldások szerepét Katerina Marczoka mutatta be, aki előadásában arra világított rá, hogy a téradatok és digitális platformok miként segítik a városokat abban, hogy valós idejű információk alapján, megalapozott módon tervezzék meg a fenntartható beavatkozásokat
A délelőtti programot egy innovatív, kiterjesztett valóságra épülő workshop zárta, amely a jövő várostervezési eszközeibe adott betekintést, majd a résztvevők helyszíni látogatásokon keresztül is megismerhették a fenntartható gyakorlatokat. A Vouliagmeni-tónál a természetvédelem és a turizmus összehangolt működését, míg a Szúnió Nemzeti Parkban a kulturális örökség és a környezeti fenntarthatóság egyensúlyát mutatták be.
Magyar tapasztalatok nemzetközi térben
A magyar delegáció részvétele szervesen illeszkedik a TÖOSZ nemzetközi tevékenységébe. A szövetség korábban is aktívan szervezett olyan eseményeket, amelyek a fenntartható önkormányzati megoldások bemutatását szolgálták.
Erre jó példa a 2025. szeptember 24-én megrendezett „Nemzetközi partnertalálkozó a megújuló energiák jegyében” című program, amelynek keretében Budapesten, majd Veresegyházon fogadták a nemzetközi partnereket. A veresegyházi helyszínen a résztvevők megismerhették a város évtizedek óta működő geotermikus fűtési rendszerét, amely a közintézmények és a lakosság számára is környezetbarát és költséghatékony energiaellátást biztosít.
Cserháti Ferenc, Veresegyház polgármestere ezúttal már nemcsak házigazdaként, hanem nemzetközi szakmai résztvevőként is jelen volt Kallitheában, erősítve a magyar jó gyakorlatok láthatóságát. A veresegyházi példa jól mutatja, hogy a hazai önkormányzatok nemcsak tanulói, hanem alakítói is a fenntarthatósági átállásnak.
Közös európai válaszok a klímaváltozásra
A kallitheai esemény egyértelmű üzenete az volt, hogy a klímaváltozás kihívásaira adott válaszok csak nemzetközi együttműködésben lehetnek igazán hatékonyak. A helyi innovációk, a tudásmegosztás és a közös projektek hozzájárulnak ahhoz, hogy a települések ellenállóbbá, élhetőbbé és fenntarthatóbbá váljanak.
Ebben a folyamatban a TÖOSZ kiemelt szerepet tölt be: összekapcsolja a magyar önkormányzatokat európai partnereikkel, és elősegíti, hogy a hazai jó gyakorlatok nemzetközi szinten is megjelenjenek, miközben a külföldi tapasztalatok beépülnek a magyar települések mindennapi működésébe.
A rendezvény megerősítette: a jövő városai egyszerre kell, hogy zöldebbek, innovatívabbak és társadalmilag is igazságosabbak legyenek – és ennek megvalósításában az önkormányzatok kulcsszereplők.