A gondoskodás jövője helyben dől el – záró workshop a Caring Communities projektben

A Diakonie Baden vezetésével megvalósult nemzetközi projektben a Duna-régió kilenc országából huszonöt partner dolgozott együtt. Magyarországról a TÖOSZ, Szamossályi Község Önkormányzata és több hazai szaktárca is bekapcsolódott a közös munkába. A projekt célja az volt, hogy erősítse az otthoni gondoskodás és a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztését, támogassa a nemzetközi tudásmegosztást, és segítse azokat a helyi innovációkat, amelyek az ápolásra, támogatásra szoruló emberek életminőségének javítását szolgálják.

A záró workshop Bosznia-Hercegovina példáin keresztül mutatta be, milyen válaszokat adhatnak a helyi közösségek az idősödés, a növekvő gondozási igények és a szolgáltatásszervezés kihívásaira. A programot Johanna Kaiser, a Diakonie Baden projektmenedzsere, a Caring Communities projekt vezető partnerének képviselője nyitotta meg, aki a nemzetközi együttműködés jelentőségére és a közös tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet.

Tarik Smailbegović, a bosznia-hercegovinai Szövetségi Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium tanácsadója a házi gondozás és a közösségi alapú szolgáltatások szakpolitikai kereteit mutatta be. Előadásában szó volt többek között a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás, a támogatott közösségi lakhatás és az átmeneti elhelyezés szerepéről, vagyis azokról a szolgáltatásokról, amelyek lehetővé tehetik, hogy a rászorulók minél tovább saját otthonukban, megszokott közösségükben maradhassanak.

A demográfiai folyamatokra Justine Coulson, az UNFPA bosznia-hercegovinai képviselője hívta fel a figyelmet. Az előadás rámutatott: a térségben jelentősen átalakul a népesség korösszetétele, miközben egyre nagyobb igény mutatkozik az időseket támogató szolgáltatásokra. Ez a kihívás nemcsak Bosznia-Hercegovina, hanem a Duna-régió több országa, köztük Magyarország számára is egyre fontosabb szakmai és önkormányzati kérdés.

A gondozási gazdaság és a munkaerő-fejlesztés témáját Lamija Krndžija, az UN Women programkoordinációs szakértője mutatta be. Előadásában a házi gondozást végző segítők modellje került előtérbe, amely egyszerre adhat választ az idősek gondozási szükségleteire és a nők munkaerőpiaci részvételének erősítésére. A bemutatott példa egyik fontos tanulsága, hogy a családokon belül, sokszor láthatatlanul végzett gondozási munka képzéssel, tanúsítással és foglalkoztatással elismert, fizetett munkává alakítható.

Selma Kazić Žigić, az UNICEF szociálpolitikai szakértője a szociális védelem reformjáról és a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztéséről beszélt. Előadása megerősítette, hogy a sérülékeny társadalmi csoportok támogatásában kulcsfontosságúak a hozzáférhető, minőségi, helyben elérhető szolgáltatások, amelyek valódi segítséget nyújtanak a mindennapi életben.

A gyakorlati megoldások között Leila Plojović, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Vöröskeresztjének projektkoordinátora mutatta be a tanúsított gerontológiai gondozók foglalkoztatására épülő modellt. A kezdeményezés célja az idősek és fogyatékossággal élő személyek életminőségének javítása, a házi segítségnyújtás biztosítása, valamint új foglalkoztatási lehetőségek teremtése. A projekt különösen fontos eleme, hogy helyi közösségekben nyújt támogatást, és a gondozási tevékenységet szervezetten, követhető módon teszi elérhetővé.

Az aktív és egészséges időskor közösségi megközelítéséről Sejdefa Bašić Hadžiavdić, a Partnership for Public Health Association ügyvezető igazgatója tartott előadást. A bemutatott egészséges időskort támogató központok azt az üzenetet hordozzák, hogy az idősek nemcsak ellátottak, hanem aktív közösségi szereplők is lehetnek. A fizikai aktivitás, a társas kapcsolatok, az élethosszig tartó tanulás, az önkéntesség és a generációk közötti együttműködés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az időskor ne elszigetelődést, hanem közösségi részvételt jelentsen.

A helyi innováció gyakorlati példáit Lejla Brulić, a Hilfswerk House of Support igazgatója ismertette. A mobil házi gondozási szolgáltatás bemutatása rávilágított arra, hogy a személyre szabott, otthon nyújtott támogatás nemcsak az idősek önállóságának megőrzését segítheti, hanem a családtagokra háruló terheket is csökkentheti. A példa azt is megmutatta, hogy az önkormányzatokkal való együttműködés döntő szerepet játszhat abban, hogy a szolgáltatások a szociálisan rászorulók számára is elérhetővé váljanak.

A workshop innovációs megközelítését Zoran Puljić, a Mozaik Foundation és a Tech4Impact Fund igazgatója hozta közelebb a résztvevőkhöz. Előadásában arról volt szó, miként segíthetik a technológiai és társadalmi innovációk a gondozási rendszerek jövőjét. A modern technológiai megoldások akkor jelentenek valódi előrelépést, ha nem önmagukért valók, hanem emberközpontú, helyi igényekre reagáló szolgáltatásokat támogatnak.

A workshop záró gondolatait Katalin Kolin-Sabján, a TÖOSZ projektmenedzsere és nemzetközi titkára foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a gondoskodó közösségek építése nem ér véget egy projekt lezárásával: ez hosszú távú önkormányzati, közösségfejlesztési és társadalmi feladat. A TÖOSZ számára kiemelten fontos, hogy a nemzetközi jó gyakorlatok eljussanak a magyar településekhez is, és kézzelfogható, továbbvihető megoldásokká váljanak.

A Caring Communities projekt tapasztalatai megerősítették: a jövő gondozási rendszereit nem távol az emberektől, hanem helyben, közösségi összefogással, partnerségben kell felépíteni. Ebben a magyar önkormányzatoknak és polgármestereknek is meghatározó szerepük lehet, hiszen ők ismerik legjobban a helyi szükségleteket, a települési közösségek erejét és azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyekből valódi, működő megoldások születhetnek.

A TÖOSZ továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar önkormányzatok támogatást, tudást és nemzetközi tapasztalatokat kapjanak az idősek és gondozásra szorulók helyben történő segítéséhez. Hiszünk abban, hogy minden település lehet gondoskodóbb, megtartóbb és erősebb közösség.