Francia szenátusi képviselőkkel találkoztak a TÖOSZ vezetői

Jean Bizet szenátor, a Szenátus Európa-ügyi Bizottságának elnöke (Republikánus Párt) a megbeszélésen bemutatta a delegáció tagjait: André Gattolin szenátort, a Bizottság alelnökét (En Marche!), aki egyben a digitalizáció szakértője és Jean-Yves Leconte szenátort (Szocialista Párt), a Bizottság tagját, aki egyébiránt a külföldi franciák képviseletét is ellátja. A megbeszélésen részt vett továbbá Philippe Marcheteau, a Francia Nagykövetség első titkára is.

Jean Bizet elmondta, hogy mindhárman a francia Szenátus Európa-ügyi Bizottságának tagjaként szeretnék tudni, hogy mi a helyzet Magyarországon. Kiemelte, hogy látogatásuk célja nem az ellenőrzés, hiszen az Európai Bizottság jelentéseit elolvasták. Hangsúlyozta, hogy fontos számukra az Európai Unió jövője, amiről – mint mondta – Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke is beszélt, azonban a megvalósítást még nem tudták elkezdeni, mert a vírus közbeszólt.

Kohéziós Alapok önkormányzati szemszögből

Kérdésként merült fel a szenátorok részéről, hogy mit gondolnak a TÖOSZ vezetői az európai politikával, a Kohéziós Alapok odaítélésével, átláthatóságával kapcsolatban, hogyan értékelik Magyarország fejlődését, valamint kíváncsiak voltak hazánk önkormányzati rendszerének felépítésére is.

Schmidt Jenő rámutatott, hogy minden országnak van egy partnerségi megállapodása, ez alól Magyarország sem kivétel. Ennek alapján megvan, hogy melyik alapból mennyi pénz jut hazánknak – tette hozzá. Az önkormányzatok fejlesztési lehetőségeiről szólva kiemelte, hogy hasonlóan Franciaországhoz, nagyon sok kistelepülés található Magyarországon: 2.200 db ezer fő alatti település van hazánkban. A fejlesztési forrásoknak a felzárkóztatás irányába kell hatniuk, amelyet egy 300-400 fős település nem fog tudni kiaknázni – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: 2021-2027 között azt kell jobban koordinálnia a kormányzatnak, hogy komplex mindenre kiterjedő nagy fejlesztések legyenek egy adott régióban. A projektek legnagyobb problémájának az időbeni eltolódást nevezte. Mivel 2-3 év alatt az árak jelentősen emelkednek, egy más szisztéma szerint kellene ezekre pályázni – mondta Schmidt Jenő.

Az Európai Uniós, önkormányzatokat érintő pályázati források és önkormányzati közbeszerzések kapcsán dr. Gyergyák Ferenc kiemelte: az önkormányzatok a legtranszparensebben működő közigazgatási szervek, hiszen az önkormányzati döntéshozatal nyilvános testületi üléseken zajlik. Hozzátette: ez okoz némi fegyveregyenlőtlenséget a közbeszerzéseknél, ugyanis a vállalkozók tudják, hogy az önkormányzat mekkora összeget nyer pályázaton, ahogy azt is, hogy az ilyen fejlesztéseket mennyi időn belül kell az operatív programon belül befejezni, és ez alapján adják meg árajánlataikat, jellemzően a pályázaton nyert támogatásnál magasabb kivitelezési ajánlattal. Így egyfajta kényszerhelyzete van az önkormányzatnak, hogy adott időn belül megvalósítja, vagy sem a fejlesztést, hozzá tudja-e tenni a többletforrást vagy sem.

Schmidt Jenő az önkormányzati transzparencia kapcsán hozzátette: az önkormányzatok minden anyaga elérhető az interneten, így minden lakos tudja, hogy egy képviselő-testület miről dönt. Az elnök rámutatott továbbá a következő problémára is: mivel a pályázati forráshoz egyszerre jutnak hozzá az adott települési önkormányzatok, ennek van egy jelentős árfelhajtó hatása, így az adott önkormányzat hiába szeretne közbeszerzést kiírni és jó árat kapni az elvégzett munkára, a pályázaton elnyert pénzösszeg alá egyik vállalkozó sem fog menni, inkább felfelé srófolja az összeget. Az Európai Uniós források kapcsán a TÖOSZ elnöke a folyamatos kapacitás-fenntartást látja megoldásnak, amely azt jelentené, hogy nem ciklikusan 2-3 évente, hanem minden évben elosztva, a kapacitásoknak megfelelően kerülnének kiírásra a pályázatok, így valós árverseny alakulhatna ki.

A magyar közigazgatás rendszere

A magyar közigazgatás felépítése vonatkozó kérdés kapcsán dr. Gyergyák Ferenc összefoglalta a közigazgatás két nagy alrendszerének, az államigazgatási ás az önkormányzati igazgatásnak, majd a központi, területi és helyi szinteknek az ismérveit és összefüggéseit. A főtitkár kiemelte, hogy az egy település – egy önkormányzat elvének alkalmazásával a francia modellt követte a magyar önkormányzati rendszer, amely szeptember 30-án lesz harminc éves. Felhívta a figyelmet a TÖOSZ kiadásában megjelent A magyar önkormányzatok 30 éve – Tanulmányok, adatok, tények a helyi önkormányzatok három évtizedéből című magyar-angol nyelvű könyvre (http://xn--tosz-5qa.hu/news/608/73/A-magyar-onkormanyzatok-30-eve/), amely a magyar önkormányzati rendszer fejlődéséről és változásairól is tartalmaz részletes tanulmányokat.

Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás kérdése

A megbeszélésen kérdésként vetődött fel, hogy az Európai Unió 27 tagállamából 22-en csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, Magyarország még nem csatlakozott az Európai Unió független szervezetéhez. A francia szenátusi képviselőket érdekelte, hogy mit gondolnak a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi szervezet vezetői erről a kérdésről?

Az Európai Unióban nemzetállamokról beszélünk, a nemzetállamoknak pedig megvan a szuverenitásuk, hogy saját maguk eldöntsék, hogy a saját ügyészségük megfelelő-e, vagy sem – mondta Schmidt Jenő. Hozzátette: véleménye szerint egy teljes folyamatrendszer felállítása és az összeghatár szerinti illetékesség meghatározása segíthetné a csatlakozás szabályozását és a rendszer működését.

Dr. Gyergyák Ferenc hozzátette: az ügyészséghez való csatlakozás kérdése parlamenti hatáskör és a polgármestereknek erre nincs közvetlen ráhatása, mert 2014 óta polgármester nem lehet országgyűlési képviselő, tehát nincsenek bent a parlamentben.

Koronavírus elleni védekezés önkormányzati szinten

Arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok hogyan veszik fel a harcot koronavírussal szemben, Schmidt Jenő példaként elmondta, hogy az általa vezetett Somogy megyei Tab városában az önkormányzat védőmaszkot biztosít a dolgozóinak, az összes intézményben kézfertőtlenítőt helyeztek el, lokálisan kontrollálják a feladatellátást az ügyfélfogadás és valamennyi ügymenet tekintetében, és természetesen betartatják az előírásokat.

Dr. Gyergyák Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyhelyzet idején a védekezés állami feladat a vonatkozó jogszabály alapján, de ettől függetlenül tavasszal és a jelenlegi második hullámnál is az önkormányzatok a kötelező feladaton túl tesznek azért, hogy a lakosság egészségét megóvják, és a közszolgáltatások működjenek.

A találkozó végén egy-egy „A magyar önkormányzatok 30 éve” könyvet is tartalmazó „TÖOSZ csomagot” adott át a szenátoroknak Schmidt Jenő