Gondoskodó közösségek: a román otthonápolási rendszer

Az eseményen a Duna régió országaiból, többek között Romániából, Moldáviából, Németországból, Magyarországról, Boszniából és Horvátországból képviseltették magukat az érdeklődők. Ahogy azt korábban megírtuk, a Duna régió kilenc országából 25 partner, köztük hazai részről a TÖOSZ, Szamossályi Község Önkormányzata, valamint társult partnerként a Belügyminisztérium részvételével a 2024 elején indult "Gondoskodó közösségek" projekt célja, hogy javítsa az ápolásra szoruló emberek életminőségét a Duna régió vidéki és városi területein.

A projekt keretében szervezett online találkozó középpontjában a „Gondoskodó közösségek” projekt állt, amelynek célja az otthoni ápolás és a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése a Duna-régióban. Anke Holtmann-Plog, a badeni Diakonie Baden projektmenedzsere ismertette a kilenc ország 25 partnerét magában foglaló projekt felépítését, és hangsúlyozta, hogy az együttműködés kulcsfontosságú sikertényező.

Anke Holtmann-Plog bemutatta a „Gondoskodó közösségek” projektet, kiemelve annak céljait. Mint elmondta, a projektben kilenc ország 25 partnere vesz részt, célja az otthoni ápolási rendszerek és a közösségfejlesztés javítása. Kiemelte, hogy a projekt 2024 januárjában kezdődött és 2026 közepén zárul, az együttműködésre, a rendszerinnovációra és a tudományos támogatásra összpontosít. A cél, hogy az emberek minél hosszabb ideig otthon maradhassanak, ezt segíti elő a legjobb gyakorlatok megosztása és egy együttműködési hálózat kiépítése.

Kiemelte, hogy szervezetük az egyik vezető németországi jóléti szövetség a németországi Baden Württemberg tartományban, egy ernyőszervezet, amely mintegy 800 tagjának érdekeit képviseli, ami közel 37.000 munkavállalót jelent. Hozzátette, hogy ők a vezető partnere a Gondoskodó közösségek projektnek és örömét fejezte ki, hogy ilyen jelentős az érdeklődés a workshop iránt. Mit is jelent a Gondoskodó közösségek? -tette fel a kérdést Anke Holtmann-Plog. Kiemelte, hogy kilenc országból 25 partnerünk van, és szeretnénk összehozni a helyi és transznacionális érdekelt feleket az otthoni ápolás és a közösségfejlesztés területén a Duna régióban. „Úgy gondoljuk, hogy a gondozottak számára a lehető legjobb, ha a lehető leghosszabb ideig otthon maradjanak, ez a legtöbbünk, vagy sokunk nagy vágya, hogy minél tovább otthon maradhassanak. De igen, néha, gyakran ez nem lehetséges, vagy legalábbis nehéz” – tette hozzá. A workshopok lényege, hogy bemutassuk a nemzeti otthoni ápolási rendszereket. Megosztjuk a jó gyakorlatokat, és tudást, tapasztalatot és tapasztalatcserét szeretnénk nyújtani – emelte ki a projektmenedzser. Egy együttműködési hálózatot szeretnénk kiépíteni, és ez a workshop még a Gondoskodó közösségek projekt része – mondta.  A projekt keretében a résztvevők különböző tevékenységeket folytatnak, melyet röviden áttekintve három nagy részből áll. Az egyik az együttműködés. Amit most csinálunk, mint például az együttműködés és a platform tevékenységek, és van az átalakítás, ez egy magasabb szintű rendszer, innováció, fejlesztés, és aztán van a tudományos támogatás, ahol mérjük a tevékenységeket és, igen, ez egy tudományosabb nézőpont a tevékenységekre. Meggyőződésünk, hogy az együttműködés az egyik legfontosabb sikertényező. Az együttműködés nagyon, nagyon fontos, és minden szinten, nemzetközi, nemzeti és természetesen helyi szinten is – hangsúlyozta. Kiemelte azt is: meggyőződésük, hogy valóban szükségünk van gondoskodó közösségekre.

A hosszú távú gondozás újragondolása címmel tartott előadást Ana Rădulescu, a Bukaresti Egyetem egyetemi docense, a Szociális Munka Képzési és Értékelési Központ ügyvezető igazgatója, aki elmondta, hogy a népesség összetételén kívül a városi és a vidéki területek szolgáltatás-ellátásának a különbségei miatt is problémát okoznak Romániában, ezért nagyon nagy különbség van ahhoz képest, hogy milyen egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kapnak a városokban az emberek, illetve vidéken, ahol sokkal nehezebb ezeknek a szolgáltatásoknak az elérhetősége.

Mint mondta, a vidéki területeken nagyjából informális ellátások vannak, mivel a formális ellátási szolgáltatások nem érhetőek el. Ezért amikor most szociális politikát fejlesztenek, az is egy fő törekvésük, hogy az informális gondozást elismerjék és a rendszer részévé tegyék azt. Az is a problémák közé tartozik, hogy az informális gondozásban a nők felül vannak reprezentálva, és nagyon nagy a teher és a stressz a családokon, a nők túlterheltsége miatt - tette hozzá. Kiemelte: ha a nemzeti helyzetet nézzük, akkor 2024 novemberében 218 magánüzemeltetésű otthonápolási szolgáltatás és 118 közszolgáltatás van az otthonápolás területén Romániában.

Ana Rădulescu rámutatott arra is, hogy ezek a szolgáltatások az elmúlt években kerültek kifejlesztésre, amikor a szociális politika kiépítésébe kezdtek az Európai Bizottsággal együtt. Akkor csak azt tudták elmondani, hogy itt is van olyan szolgáltatás és ott is, azonban nem volt számszerűsítve, de mára már látják ezeknek a nagyon gyors ütemben növekvő számát. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a mintegy 300 otthonápolási szolgáltató nem elég, mert Románia népességét tekintve minden ilyen szolgáltatásra tízezer idős ellátandó jut. Elképesztő elgondolni, hogy az idős emberek mennyire rászorulnak erre, és mennyire kevés a szolgáltató – tette hozzá.

Emiatt van az, hogy az informális, a házi, családi gondozás még mindig nagyon fontos részét képezi az otthoni gondozási rendszerüknek. Ana Rădulescu elmondta, hogy végeztek egy kutatást, ami arra irányult, hogy az időseknek milyen igényeik vannak, hogy a fejlesztendő rendszerük kifejezetten ezekre válaszoljon. A tudományos kutatás során megállapították, hogy a legfontosabb a szolgáltatások jobb elérhetősége, másodsorban a személyre szabott megoldások alkalmazása, harmadsorban a folyamatos és koordinált támogatásnyújtás, aztán a gyors és azonnali válasz az igényekre. Emellett Romániában is nagy kihívás az adminisztrációs terhek csökkentése, ami most nagyon jelentős az ellátórendszerben. Az innovatív szolgáltatásokra nagy igény van, és ez a projekt, a Gondoskodó közösségek is erről szól, és nagyon fontos részét képezi a szociális politikafejlesztésnek, a holisztikus támogatásnyújtás, a fenntarthatóság és nem utolsó sorban a biztonság és a bizalom, hogy bízzanak az emberek azokban, akik jönnek hozzájuk és ellátják őket – tette hozzá.

Ami a legnagyobb kihívás, hogy nagyon szétaprózódott az együttműködés a rendszer különböző elemei között – emelte ki a szakember. Ana Rădulescu a szétaprózódott együttműködés kapcsán a szociális szolgáltatásokat említette, amely tipikusan a pénzügyi támogatásokra fókuszálnak, és nem kommunikálnak hatékonyan az egészségügyi szolgáltatókkal, mint amilyenek a háziorvosok, vagy a kórházak. Kiemelte továbbá, hogy az egészségügyi szolgáltatók másrészről az egészségügyi ellátásért felelnek, és nincsen folyamatos kommunikáció a szociális szolgáltatók csapataival, ami azt jelenti, hogy sokkal inkább a holisztikus megközelítésre lenne szükség az idősek igényei tekintetében. Rámutatott arra is, hogy nem utolsó sorban az informális szolgáltatók informális gondozók, mint a családtagok, szomszédok gyakran nagyon fontos szerepet játszanak, de kívül maradnak a hivatalos rendszereken, hiszen nem tudnak gyakran eligazodni, és nem nagyon veszik figyelembe az ő szolgáltatásaikat akkor sem, amikor az idős ellátásának a szolgáltatásait értékelik vagy tervezik.