Minden negyedik ház falazata nedvesedik, vessünk véget ennek

Milyen okok vezetnek ehhez az - általában földszinti - nedvesedéshez?

• régi épületeknél jellemző, hogy az építés idejében nem szigeteltek

• alkalmaztak ugyan szigetelést, de a szigetelés anyaga elöregedett

• az épület korszerű módon készült, de a szigetelést hibásan készítették el.

  A köznyelv gyakran „salétromosodásnak” nevezi azt, amikor a talajból felszívott vízzel a felszínre kerülő sókristályok a felületen lerakódnak és ott fehéres színű kivirágzást okoznak. Az idők során számos technológiát dolgoztak ki a falazatok utólagos szigetelésre, melyek mindegyike tud jó eredményt biztosítani, ezek közül azonban számos technológia (falátvágás, lemezbeverés, nagy nyomású injektálás) speciális gépeket igényel. Sokszor tapasztaljuk, hogy gyakran csak a vakolatokat cserélik a falazat alsó részén és meglepődve tapasztalják, hogy pár év múlva újra készíthetik el azt.

  Nézzük meg, hogy melyik a legegyszerűbb tartós megoldás a kapillárisan nedvesedő falazatok kezelésére és miért nem érdemes az egyes lépéseket kihagynunk, ha valóban hosszú távú megoldást szeretnénk!
  
  

1. lépés: A felszívódó nedvesség megállítása

Az első feladatunk a kapillárisan felszívódó nedvesség megállítása, amihez a falazatunkban létre kell hoznunk egy vízszintes kémiai gátat. Ez a gát megállítja a felszálló nedvesség nagy részének útját a falazatunkban.

2. lépés: A vakolat kiszárítása

Nem javasolt csak ennek a lépésnek az elvégzése, hiszen, ha megállítjuk a felszívódó nedvességet, attól a falazatunk még nedvességgel és sókkal is terhelt, az egészséges környezet kialakításának érdekében egy szárítóvakolat rendszert is ki kell alakítanunk a falazat alsó részén (jellemzően a nedvesedő zóna + 50 cm magasságig). A második lépés tehát egy szárítóvakolati rendszer kialakítása, mely két feladatot lát el:

• egyrészt a falazatban található maradék nedvesség eltávozását segíti,
• másrészt makropórusos rendszerének köszönhetően sótároló funkciót is ellát.
  
  

Milyen főbb lépésekből áll egy ilyen felújítás?

1. lépés

Első lépésként meg kell vizsgálni, hogy a nedvesség milyen magasan jutott fel a falazatba. A pontos, de bonyolultabb módszerek helyett közelítő adatot egy érintéses nedvességmérővel is végezhetünk. A vizsgálat alapján meghatározzuk a nedvesedő zónát és afelett bejelöljük, ameddig a vakolatot el kell távolítani. A biztonság érdekében magasabbra kell menni a vakolat eltávolításával, mint a nedvesedő terület, mégpedig legalább annyival, amennyi a falazat vastagsága.

2. lépés

Vésőgéppel, kalapáccsal az adott területen a vakolatot teljes egészében el kell távolítani. Amennyiben a téglán látunk sókivirágzásokat, azokat egy vizes mosással távolítsuk el a felületről.

A Mapestop Cream beinjektálása a furatokba

Forrás: Mapei

3. lépés

Ezután következhet a nedvesség útjának megállítása, ennek legegyszerűbb módja az injektálógép nélkül használható Mapestop Cream krémes kémiai gát használata. A padló síkjától kb 12 cm-re 12 mm átmérőjű furatokat készítünk, vízszintesen kb. 12 cm távolságra egymástól. Ezek a furatok pár cm-rel legyenek rövidebbek, mint a fal vastagsága, azaz a túloldalon ne üssük át a falazatot. A furatok elrendezése igazodjon a falazóanyag elrendezéséhez. Tégla esetében a fugákban/téglákban kb. fél téglánként, szabálytalan kőfalazat esetén pedig szintén a fugát követve a kövek között tudunk furatokat készíteni. A furatok távolsága ekkor is 12 cm legyen. A furatokat portalanítsuk és ezután töltsük ki teljes hosszukban őket a Mapestop Creammel. Ez a krémes anyag 280m ml-es, 600 ml-es és 20 kg-os kiszerelésben is kapható. A Mapestop Cream használata után várjunk egy hetet, hogy a krémes anyag szét tudjon szívódni a falazatunkban és létre tudja hozni a vízszintes kémiai gátat.

Nézze meg az Alulról nedvesedő falazatok kezelése egyszerűen című videót! 

4. lépés

Ezután készítsük el a szárítóvakolat rendszert. A Mapei termékválasztékban a szárítóvakolatok két termékcsaládja: a Poromap és a Mape-Antique NHL ECO rendszer. Míg a Poromap termékcsalád a „tradicionális" cementes felújító vakolatok elvén működik, úgy a Mape-Antique NHL ECO rendszer teljesen cementmentes technológián alapul.

Felépítését tekintve mindkét szárítóvakolat rendszernek 3 eleme van:

• egy előfröcskölő, vagy gúzoló habarcs ( Poromap Előfröcskölő, Mape-Antique NHL Eco Rinzaffo),
• erre a rétegre kell felhordani a szárítóvakolatot min. 2cm, max. 3cm egyrétegű vastagságban ( Poromap szárítóvakolat vagy Mape-Antique NHL Eco Risana),
• majd a rendszert a simító habarcs teszi teljessé ( Poromap Finitura Civile vagy Poromap Finitura Granello, Mape-Antique NHL Eco Rasante Civile, Mape-Antique NHL Eco Rasante Grosso).

Forrás: Mapei

5. lépés

A glettrétegek száradása után a felületet festeni kell vagy színezővakolattal kell ellátni. Külső oldalon a szokásos vékonyvakolatok alkalmazhatók, ezen belül javasolt a szilikon tartalmú anyagok használata. A Silancolor Tonachino páraáteresztő, vízlepergető színezővakolat, mely segíti a fal száradását és képes tartósan száraz felületet biztosítani.

Ha kívülről hőszigeteljük is a felületet, akkor a hőszigetelő rendszernek mindenképpen kőzetgyapot szigetelőanyaggal kell készülnie, azért, hogy a páraáteresztő képessége itt is jó legyen. A Silancolor Tonachino vakolat a kőzetgyapotos rendszerekre is felhordható.

A belső oldal festésére is páraáteresztő festéket kell használni. A Silancolor Plus rendszer ezen belül még további előnyökkel is rendelkezik, ugyanis gombagátló és penészgátló adalékokat tartalmaz, mind az alapozó, és mind maga a festék is. A felületet először alapozzuk, majd a festéket a szokásos módon lehet felhordani teddy hengerrel vagy ecsettel, esetleg szórással. Az így felújított falfelületek szárazak és tartósan penészmentesek lesznek, megszűnnek az allergiás reakciók és az esztétikai hibák is. 

 *Ez a cikk a MAPEI Kft-vel való együttműködés keretében jelenik meg oldalunkon.