A hazai önkormányzati érdekek strasbourgi védelmére készül a magyar kongresszusi delegáció

A találkozót dr. Illés György delegációvezető és Magyar Anna helyettes vezető hívta össze Sabján Katalin delegációtitkár szakmai és szervezési támogatásával. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a TÖOSZ által fenntartott Önkormányzati Információs és Koordinációs Központ adhat helyet a találkozónak.

Dr. Illés György, a delegáció vezetője elmondta, hogy 2016 őszén alakult meg az új delegáció, sok egyeztetést követően. Szerencsés módon nagyon aktív a delegáció, aminek tagjai megfelelő szinten beszélnek idegen nyelveket is. A delegáció vezetősége azt szeretné, hogy minél többen részt tudjanak venni a munkában. Így minden rendezvényre úgy próbálják meg a résztvevők összetételét szervezni, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni a munkába.

Mi a mi feladatunk? - tette fel a kérdést.  Egyrészt a magyar önkormányzatok képviselete, másrészt mivel nemzetközi szervezetről van szó, ezért az állami érdekek képviselete is fontos. Nagy szerepe van a háttértámogatásnak egyrészt az önkormányzati szövetségeinktől, másrészt az állami szervezetektől: a BM, a KKM és a Miniszterelnökség elsősorban. A permanens segítséget megköszönve kifejezte a delegáció igényét a további támogatás igénybevételére.

A delegáció fontos törekvése a határon túli magyarok segítése. A visegrádi országokkal kiemelten szoros együttműködésre törekszik a magyar delegáció. A kapcsolatépítés fontos; jó a magyar delegáció híre Strasbourgban.

A konkrét folyamatokról szólva kiemelte, hogy a migráció illetve a menekültek kezelése – ez a témakör, amiben Dr. Illés György társ-raportőr. A mostani plenáris időszakban a kísérő nélküli menekült gyerekek ügye a téma. Egy svéd szocialista kolléganővel és egy szakértővel dolgozik együtt. Fél éve készül a jelentés, és sok változáson ment át azóta. Az európai migrációs változásokkal együtt változott a jelentés tartalma is. Már nincs a teljes befogadás napirenden, hanem a különböző korlátozások jelennek meg itt is. A jelentés abban a stádiumban van, amikor még módosító indítványokat lehet benyújtani.

Magyar Anna, a delegáció helyettes vezetője, Csongrád megye alelnöke elmondta, hogy sok apró lépés vezet a sikerhez. Az első érdemi lépés a 0. lépés és ez a kapcsolatépítés. A fogadás barátságos környezetben kell, hogy megtörténjen. Jó a delegáció elfogadottsága, nincs elutasítás a Kongresszusban. Mindig mindenkivel kapcsolatot kell építeni – ez lehetne a delegáció mottója.

A delegációvezető-helyettes asszony a kisebbségi nyelvek kartájának társ-raportőreként elmondta, hogy arra törekszik, hogy a nekünk fontos részletek mindegyike bekerüljön. 25 éves a nyelvi karta, de alelnök asszony fontosnak tartja, hogy az ünneplésen túl a konkrétumok és a tények felé menjünk: jó gyakorlatokat, rossz gyakorlatokat mutassunk be. Van már finn példa, angol és nem lesz lehetetlen a magyar példa bekerülése sem.

Fontos téma az ifjúságpolitika is, valamint a roma gyűlölet elleni fellépés. Ez utóbbiban hasznos lenne egy magyar felszólalás a delegációból.

Pokol Attila, a KKM főosztályvezetője összefoglalta az írásban korábban megküldött felkészítő dosszié tartalmát. A migráció ügyével kapcsolatban elmondta, hogy a magyar álláspont markáns, ami nem esik egybe más országok álláspontjaival. Biztonságpolitikai szempontból viszonyulunk a kérdéshez, elsődleges szempontok, hogy a gazdasági migráció és a biztonságpolitikai szempontból kockázatos migráció ellen védekezzünk. A feljegyzéshez csatolt előzetesen kiküldött dosszié tartalmával kapcsolatban elmondta, hogy fontos, hogy aki megjelenik a magyar határon, arról meg tudjuk állapítani a személyazonosságát és a célját. Három elsődleges elem: az EU külső határainak védelme, az illegálisan itt tartózkodók visszaküldése, és az, hogy az EU-tól minél távolabb történjen az elbírálás.

Két fő migrációs útvonal van a nyugat-balkáni és a mediterrán. Az elsőn kisebb a migrációs nyomás, most a mediterrán térségen át jönnek többen. Az Európai Bizottság kidolgozott egy kötelező áthelyezési kvóta rendszert, ezt megtámadtuk Európai Bíróság előtt, ez folyamatban van. Nem tudjuk a kötelező kvótákat támogatni. Alapvető szempont a külső határok megfelelő védelme, és az elvárás, hogy az unió nyújtson segítséget a migrációs nyomás enyhítésére.

A Gagauz autonómiáról elmondta, hogy az kapcsolódik a magyar kisebbségi kérdéshez: területi autonómia európai szinten is példaértékű és messzemenően támogatjuk.

Törökországról egy általános anyag került a delegáció dossziéjába, szélesebb politikai összefüggésekkel. Törökország az unió számára fontos stratégiai partner a biztonság szempontjából és a migráció kezelése szempontjából is. Az alkotmánymódosítással kapcsolatosan: népszavazás lesz, a lakosság dönthet.

Dr. Illés György megköszönte a beszámolót és Tóth-Ferenczi Adriennt felkérve előadása megtartására elmondta, hogy régóta dolgozunk együtt, hiszen Adrienn az állandó képviseletről érkezett Strasbourgból és szélesebb spektrumban látja az egész intézményrendszert.

Tóth - Ferenci Adrienn elmondta, hogy az Európa Tanácsról beszél ezúttal, nem a Kongresszusról. Az uniós magyar elnökség óta foglalkozik az Európa Tanáccsal.

Az Európa Tanácsnak semmi köze az európai unióhoz. 1949-ben alakult nemzetközi szervezet. 2007-ben Montenegró csatlakozott legutóbb. 1990-ben csatlakoztunk először a térségből. A hármas célkitűzés: emberi jogok, jogállamiság és demokrácia. A 90es években az unió előszobájává vált. A velencei bizottság alkotmányozási kérdésekben nyújt szakértelmet, 1990ben alakult.

Az ET aspektusa az emberi jogi, mint mindenben, így a migrációban is. Ez az elsődleges megközelítése: az emberi jogok minden felett. A Miniszteri Bizottság az ET-ben a legfőbb döntések letéteményese: heti rendszerességgel találkoznak a strasbourgi nagykövetek ezeken a találkozókon, ezen felül hathavonta más viszi az elnökséget, most éppen Ciprus, így Nicosiában lesz a külügyminiszterek találkozója. Félévente találkoznak a külügyminiszterek.

Az intézményrendszert piramisként kell elképzelni: a Miniszteri Bizottság alatt 7 raportőri bizottság helyezkedik el, alatta 30 szakértői csoport. Ez az ET kormányzati dimenziója. Kodifikált normákkal működik az ET: 220 egyezménye van már. A legtöbbnek monitoring mechanizmusa is van. 220-ból 2 fontos nekünk: a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a kisebbségi karta. Most kezdődik a kisebbségi karta monitoring vizsgálata.

A másik dimenzió: a parlamenti közgyűlés: 7+7 fős delegáció képviseli hazánkat, országgyűlési képviselők. Negyedévente utaznak ki, hasonló témák vannak: a törökországi referendum fontos következő téma. Hasonló a működése, mint a Kongresszusé. A Parlamenti Közgyűlésben (PKGY) magyar raportőr működik közre a nyelvi karta ügyében. A nyelvi karta így megfelelő figyelmet kap az évforduló évében magyar részről is.

A jogállamiság dimenziójában az ombudsmani intézmény létrehozását fontos megemlíteni. A korábban létrehozott Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz a 47 tagállam 800 millió embere közvetlenül fordulhat, emiatt túlterhelt. Államok közötti konfliktussal is foglakozik, amire példa Ciprus és Törökország ügye.

A végrehajtással is foglalkozik az ET: nagyköveti szintű ülések vizsgálják az ítéletek végrehajtását. PKGY: jelentés készül francia raportőrrel: hogyan áll a 47 tagállam az ítéletek végrehajtásával. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott képet kapjon, mi is sok információt szolgáltatunk. A börtönök zsúfoltságával mi is előtérbe kerültünk.

A hatodik pillér a civil szervezetekkel való együttműködés, ez a nem kormányzati szervek konferenciája, akik jó példákat gyűjtenek elsősorban.

Az ET a ’90-es években határozta meg önmagát, aztán 2005-ben, így esedékes egy újabb csúcstalálkozó. Állam és kormányfők találkozója 2019-ben francia elnökség idején várható. Az elmúlt évek új kihívásai indokolnák az új csúcstalálkozó összehívását.

A szervezetét tekintve a norvég főtitkár Jagland úr az első főtitkár, akit újraválasztottak. Az Európa Tanács reformját sikerre vitte.

Résztvevők voltak (feltüntetve a bemutatkozáskor megosztott információ):

• Schmidt Jenő TÖOSZ elnöke, Tab Város polgármestere
• Pfeffer József Bogád polgármestere, Baranya megyei közgyűlés tagja (2004 óta településvezető)
• Tóth-Ferenci Adrienn, főtanácsos, Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Főosztály, Külgazdasági és Külügyminisztérium (nyáron tért haza Strasbourgból)
• Pokol Attila, főosztályvezető, Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Főosztály, Külgazdasági és Külügyminisztérium
• Samu Tamás Gergő, Békés megyei önkormányzat képviselője
• Beró Henrietta Tata város alpolgármestere
• Arany Kata, Csongrád megye, delegációtitkár
• Hassay Zsófia, Budapest VI. kerület Terézváros polgármestere, BÖSZ alelnöke
• Magyar Anna Csongrád megyei alelnök, 5 éve tagja a CLRAEnek, most a Büro tagja, harmadik éve EU Régiók Bizottsága tagja, raportőr volt már a Régiók Bizottságában is, itt is: kisebbségi nyelvek Kartájának társ-raportőre jelenleg
• Dr. Illés György, delegációvezető, Pilisszentlászló alpolgármestere, 14 éve tagja a Kongresszusnak, migráció-ügyben raportőr jelenleg
• Krausz Veronika, TÖOSZ nemzetközi titkár 2001 óta
• Szentirmay Piroska, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, nemzetközi referense
• Alexov Predrag főosztályvezető-helyettes, Miniszterelnökség Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkársága
• Árvai-Bencze Katalin dr, BM Önkormányzati Helyettes Államtitkárság
• Acsay Ákos, Nőtincs polgármestere 2014 óta tölti be településvezetői tisztségét
• Sabján Katalin, delegációtitkár, TÖOSZ nemzetközi titkár 1999 óta