Küldöttgyűlést tartott a TÖOSZ

2017. 06. 09. | TÖOSZ hírek

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2017. június 8-ai, Budapest XVII. kerületében tartott éves Küldöttgyűlésén az Európa Tanács Kongresszusának vezetői, hazai állami vezetők, hazai és külföldi partner önkormányzati érdekszövetségek képviselői is részt vettek, előadást tartottak. A TÖOSZ legfőbb döntéshozó szerve egyhangú szavazással fogadta el a Szövetség önkormányzati rendszerrel kapcsolatos elvárásait és kezdeményezéseit, melynek fő irányvonalai: hazai fejlesztési forrásigény a 10.000 fő alatti településeknek, feladatfinanszírozási rendszer folyamatos további felülvizsgálata és a közfoglalkoztatás rendszerének átgondolása.

A Küldöttgyűlés résztvevőit elsőként házigazdaként Riz Levente, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatapolgármestere üdvözölte. Polgármester úr megköszönte, hogy a TÖOSZ a kerületet választotta a Küldöttgyűlés helyszínéül. Kiemelte: fontosnak tartja az önkormányzati szövetségek munkáját, mert hatékonyabb lehet általa az önkormányzati érdekérvényesítés. Jó példaként említette, hogy 2011-ben alapították meg a Budapesti Önkormányzatok Szövetségét és azóta elérték, hogy minden kerület járási székhely is legyen és elkerülték annak a tervnek a megvalósulását, amely szerint kerületeket vontak volna össze. Riz Levente beszédében hangsúlyozta az önkormányzatok közötti együttműködés jelentőségét.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának képviseletében az eseményen Gudrun Mosler-Törnström elnök és Andreas Kiefer főtitkár vettek részt. Gudrun Mosler-Törnström előadásában kiemelte, hogy a rendszerváltás idején megalakult TÖOSZ-nak összeforrt a sorsa a demokrácia fejlődésével Magyarországon. A nemzeti szövetségeknek a szerepe nagyon fontos a Kongresszus életében is. Európai szinten is kiemelt jelentőséggel bírnak az összefogásban, az érdekérvényesítésben, a politikai döntéshozás szempontjából és a jövőbeli prioritások meghatározásában. A Kongresszus egyik legfontosabb tevékenysége a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának végrehajtása és felügyelete. A megfelelően kialakított önkormányzati hatáskörök és azok finanszírozása mindig a Kongresszus vizsgálódásának fókuszban állnak, hiszen ezek az önkormányzati autonómia alapfeltételei. A helyi önkormányzatoknak pedig folyamatos párbeszédben és együttműködésben kell lenniük a kormányzattal, hogy a megfelelő döntéshozási folyamatok működhessenek. Nemzeti hatóságok konzultációs partnere kell, hogy legyen az önkormányzatok országos szövetsége – mondta Gudrun Mosler-Törnström.

A TÖOSZ tagjait arra figyelmeztette a Kongresszus elnöke, hogy elismerve ugyan értékes munkájukat az érdekvédelemben, jelentős kihívásokat lát a Szövetség előtt, mivel a magyar önkormányzatok számára elérhető források meglehetősen szerények. Elnök asszony a jelen levő kormányzati szereplőkhöz címezve szavait elmondta, hogy szeretné emlékeztetni őket, hogy nincsen demokrácia helyi demokrácia nélkül. A demokrácia a falvainkban és városainkban gyökerezik, erre mindig emlékeznünk kell.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a kormányzati elképzelésekről tartott előadást a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban. Elmondta, hogy a bevezető előadás is bizonyította, hogy az Európai Unió sokszínű. Sokféle önkormányzati rendszerek vannak a Kongresszus országaiban. Értékítéleteket nehéz levonni a magyar önkormányzati rendszer összehasonlításából. Az 1990-ben indult átalakulás sikertörténete az önkormányzati rendszer, a demokratikus jogok így érkeztek meg a településekre. Az önkormányzatok jó gazdái a helyi demokráciának. Az önkormányzati rendszerünknek több fejlődési szakasza volt. Az 1990-es törvény egy idealisztikus kép volt az ország gazdasági lehetőségeihez képest. Átfogó módon a finanszírozást nem szabályozták a kormányok, de mindig bele kellett nyúlni az önkormányzatok pénzügyeibe. Fontos leszögezni, mivel minden egyeztetésen felmerül, mi lesz a kistelepülésekkel 2018 után. 20-25 évre lezártnak tekintjük az önkormányzatok most kialakított szerkezetét – állapította meg az államtitkár. Minden településen autonóm önkormányzati vezetés van, ez sem minden európai országban van így. A hivatalok tekintetében továbbra is 2000 fő lakosságszám a határ, és megjegyezte, hogy sokkal kevesebb probléma adódott a hivatali struktúra kialakításával, mint azt korábban gondolták. A köztisztviselők bérezésével kapcsolatosan elmondta, hogy a Belügyminisztérium kidolgozott egy javaslatot kormányzati egyeztetésre, amely szerint 2018-ban és 2019-ben 15-15 %-kal emelkedne a köztisztviselői illetményalap, de ezt a javaslatot nem sikerült érvényesíteni a 2018. évi központi költségvetésben. Pogácsás Tibor előadásának prezentációja: ITT található.

Pogácsás Tibor előadásában kitért még a közfoglalkoztatással, finanszírozással kapcsolatos kérdésekre is. A polgármesterek részéről érkezett felvetésekre reagálva elmondta, hogy megvizsgálják az ASP2 oktatásával kapcsolatos költségek finanszírozási lehetőségeit, tekintve, hogy volt olyan település, ahol több százezer forint összeget kellett kifizetnie az önkormányzatnak a bevezetés támogatásáért. Másik fontos ígérete szerint a Magyar Államkincstár által kiszabott bírságok kérdését is megvizsgálják, amelyeket azért szabtak ki, mert az érintett önkormányzatok nem szolgáltattak időben adatokat; holott ez nem minden esetben az önkormányzatok hibájából történik így. További kérdésre reagálva Pogácsás Tibor elmondta, a kormányzat átmeneti megoldásnak szánta a közfoglalkoztatást, de mivel vannak, akik nem vezethetőek vissza az elsődleges munkaerőpiacra, "valamilyen szintű közfoglalkoztatás” lesz a jövőben is.

Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a vidékfejlesztési programok alakulása és önkormányzati vonatkozásairól beszélt előadásában. Felhívta a figyelmet a Vidékfejlesztési Program (VP) nyitva álló, helyi önkormányzatoknak kiírt felhívásaira, így az egyedi szennyvízkezelésre, tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseire, helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztésére, közétkeztetés fejlesztésére szóló pályázati felhívásokra. Kis Miklós Zsolt kiemelte, hogy a kormányzat a támogatások mind egyszerűbb és gördülékenyebb kifizetésében érdekelt. Alapvető célkitűzése, hogy előleget is fizethessen, hogy egy nyertes pályázat esetén minél előbb tudják a beruházásaikat megkezdeni a kedvezményezettek. Sikerült elérni, hogy olyan esetekben, ahol az unió az előlegre bankgaranciát kér, a kifizető ügynökség szinte automatikusan mentességet adhat. Elmondta: 2017-ben a VP módosítását fogják kezdeményezni az olyan személyek érdekében, akik tanyán élnek, azért, hogy a támogatottság 100 %-os legyen. Az államtitkár megköszönte, hogy a TÖOSZ is részt vett a pályázatok előkészítésének véleményezésében és a közös kommunikációban. Kiss Miklós Zsolt előadásának prezentációja: ITT található.

Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára az önkormányzatok 2018. évi finanszírozásáról kiemelte: a költségvetési törvény tervezete alapján az önkormányzatok a 2018. évben a IX. fejezetből 705,4 milliárd forintos támogatással számolhatnak, ami 2017-hez képest plusz 64,3 milliárd forintot jelent. Kiemelte, hogy a jövő héten végszavazás lesz a 2018-as költségvetésről, ezzel egyidejűleg módosítják a 2017-es költségvetést is. A bölcsődék normatív támogatása nő, amely már az idei évben megilleti az érintett önkormányzatokat. Az egységes óvoda-bölcsőde követelménye 2018. szeptember 1-jére eltolódik, amely az önkormányzati érdekszövetségek kérése volt. Berczik Ábel kérdésre válaszolva elmondta, a köztisztviselői béremelés tekintetében a Belügyminisztérium jelentős erőfeszítéseket végez a források biztosítása kapcsán. Van elmozdulás, de az nem egyenletes. Az idei évtől kezdődően az illetményalapok képviselő-testületi döntés alapján eltérhetnek a 38.650 Ft-os összegtől. A rendelkezésre álló adatok alapján az önkormányzati dolgozók 42 %-a esetében nőtt így az illetményalap. Berczik Ábel előadásának prezentációja: ITT található.

Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója előadásában bemutatta a TÖOSZ együttműködésével megvalósított „Közelebb a közösségekhez” című programot, melynek célja 15 településen, helyi közösségi bevonással olyan fejlesztési folyamatok elindítása, melyek a romák mind hatékonyabb integrációjára is lehetőséget adnak. Kiemelte: fontos, hogy nem romaprogramokról, hanem a romák bevonását elősegítő, az aktív részvételükre is számító tevékenységek, események megvalósításáról beszélünk. Az Autonómia Alapítvány munkatársainak feladata a helyi roma közösségek megszólítása, a kulcsszereplők beazonosítása, önszerveződő közösségek segítése, a helyi integrációs tervek újragondolása, a lokális kapacitások, együttműködési készségek fejlesztése képzések, tanulmányutak és kis helyi projektek segítségével, illetve nagyobb EU-s pályázatokra pályázatok fejlesztése a közösségek bevonásával. Nun András előadásának prezentációja: ITT található.

 Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke felszólalásában kiemelte, hogy a következő időszakban négy kulcsproblémával kell megbirkózniuk az európai önkormányzatoknak. Ezek közé sorolta a migráció okozta szociális feszültségeket, a jobb érdekérvényesítő képességű nagyobb és a csekélyebb lobbierejű, de a támogatásra inkább rászoruló területek juttatásai közötti egyensúly megteremtését, a centralizáció kérdéskörét és a kisebbségi nemzetpolitika elnyomó tényezőinek kivezetését, példaként említve a máig érvényes Benes-dekrétumokat.

Rengeteg információ érkezik a polgármester kollégáktól, legyen az ASP, vidékfejlesztés, bármely egyéb más téma. Továbbra is arra kérek mindenkit, hogy írjon, jelezze, ha kérdése, felvetése van, mondta Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Hangsúlyozta, a szövetség nagyon jó szakmai kapcsolatot ápol a kormányzati szereplőkkel, ami abból adódik, hogy a szövetség nem kritizál, hanem folyamatos elemzéseket végez és megoldási javaslatokkal áll elő.

A Küldöttgyűlés elfogadta a Szövetség éves beszámolóját, a 2016. évi zárszámadását, a 2017. évi költségvetését, a Felügyelő Bizottság jelentését, a TÖOSZ Alapszabályának módosítását és két új tanácsnokot választott. A TÖOSZ önkormányzati-gazdálkodás tanácsnokának Kovács Pétert, Vép polgármesterét, sport tanácsnokának Bíróné dr. Dienes Csillát, Szamossályi polgármesterét választotta a testület.

A Küldöttgyűlés elfogadta továbbá a TÖOSZ elvárásait és kezdeményezéseit az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban. A dokumentum kiemelt elemei:

  • Miközben egyetértés van abban, hogy az állam és önkormányzatok közötti feladatmegosztás folyamatát be kell fejezni, a stabilizációval egyidejűleg szükséges a feladatalapú finanszírozás számítási módszerének finomítása.
  • A legfontosabb kérdés a feladatok, hatáskörök minimum feltételeinek közös meghatározása. A minimum közszolgáltatási feladat meghatározása nem csupán az ellátandó feladat szakmai tartalmát rögzítené, hanem az ellátáshoz kapcsolódó pénzügyi forrás igényt is.
  • A TÖOSZ a közfoglalkoztatás rendszerének, az abban való részvétel feltételeinek átgondolását javasolja, amely előkészítő munkában szívesen részt vesznek a szövetségünk által tömörített önkormányzatok konstruktív javaslataikkal.
  • A TÖOSZ felmérte a bevezetett települési adók típusait és körét. A felmérés eredménye szerint meglehetősen kevés helyen éltek a széleskörű adókivetés lehetőséggel. A települések túlnyomó többsége nem talált olyan adótárgyat, amelyet értelmesen lehetne adóztatni és a kistelepülések zömében a lakosság adóterhe már nem fokozható. A TÖOSZ továbbra is szorgalmazza a helyi és a központi adók rendszerének áttekintését, felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy erősödjön a helyi bevételek aránya az önkormányzatok költségvetésében, a nagyobb mozgástér érdekében.
  • Kezdeményezzük, hogy a 10.000 fő alatti települések – járásszékhely városok kivételével – részére biztosítson a kormányzat hazai fejlesztési forrásokat. A TÖOSZ az egész országra kiterjedő konzultációt indított megyei polgármesteri fórumain, melynek eredményeként 19 megye több száz települési vezetője megszavazta, és egyhangúlag támogatásáról biztosította a szövetséget. A felhatalmazás alapján a TÖOSZ folytatja a kezdeményezést, és a kormányzattal való egyeztetést annak érdekében, hogy az 50 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési pályázati forrás beépüljön a központi költségvetésbe.

A teljes dokumentum ITT található.

A Küldöttgyűlés zárásaként elismeréseket és a TÖOSZ ez évben adományozott kitüntetéseit adta át Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke.

 

TÖOSZ kitüntetésben részesültek 2017-ben

 

TÖOSZ Tűzzománc Emléklap

 

Autonómia Alapítvány szakmai érdekképviseleti tevékenységük, továbbá partneri együttműködésük elismeréseként.

Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért az európai összefogást segítő tevékenységük, továbbá partneri együttműködésük elismeréseként.

 

TÖOSZ Tűzzománc Emlékplakett

 

Basky András Lajosmizse város polgármestere, a szövetség Bács-Kiskun megyei tagozatvezetőjeként több éves, a helyi önkormányzatokért végzett eredményes és következetes munkája elismeréseként.

 

Czupi Magdolna Csesztreg község polgármestere, a szövetség küldötteként, korábbi Zala megyei tagozatvezetőjeként az önkormányzatok érdekében végzett következetes és eredményes munkájáért.

 

Gáspár Mátyás szakértő a helyi önkormányzati rendszer fejlődése érdekében végzett több évtizedes következetes és eredményes szakmai munkájáért.

 

Holopné Schramek Kornélia Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat alpolgármestere, az önkormányzat és a TÖOSZ együttműködésének erősítése, valamint több évtizedes tisztségviselői pályafutása során többek között az egészségügy, az oktatás-nevelés és szociális területen végzett következetes és eredményes munkájáért.

 

Süvegjártó Csaba Iregszemcse község polgármestere, a TÖOSZ Tolna megyei tagozatvezetőjeként, sikeres településvezetőként az önkormányzatok érdekében végzett következetes és eredményes munkájáért.

 

TÖOSZ Aranygyűrű

 

Ujvári László Balástya község polgármestere, a szövetség Csongrád megyei tagozatvezetőjeként, sikeres településvezetőként az önkormányzatok érdekében több évtizede végzett következetes és eredményes munkájáért.

 

 Forrás: TÖOSZ, MTI