A TÖOSZ felmérésében résztvevő önkormányzatok több mint felének legfeljebb kéthónapnyi tartaléka van

Előzmény: az első gyors felmérés

Az első 2020. április 8-i felmérésünk kimondottan arról szólt, hogy a gépjárműadó bevétel kiesése milyen hatással van a helyi önkormányzatok 2020. évi költségvetésére. A felmérésből kiderült, hogy a résztvevő 555 válaszadó önkormányzat 63,7%-ánál likviditási problémát okoz a feladatellátásban a gépjárműadó 40%-ának központi elvonása a költségvetés végrehajtása során.

A második felmérés

A kérdőíves felméréssorozatunk második részeként, az első, gyors felmérést követően továbbra is arra voltunk kíváncsiak, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzetnek, az önkormányzatokat érintő kormányzati döntéseknek, intézkedésnek, a települési önkormányzatok védekezésre irányuló erőfeszítéseinek milyen tényleges hatása van az önkormányzati működésre. A második kérdőív illeszkedve az időközbeni jogszabályváltozásokhoz kitért a gépjárműadó-elvonásból adódó bevételkiesés mellett a helyi iparűzési adó bevétel csökkenésre, az idegenforgalmi adó felfüggesztésére, a közterület-használati díj 2020. szeptember 1-jéig történő felfüggesztésére és az egyéb működési bevételek (pl. térítési díjak, helyiségbérleti díjak, parkolási díjak stb.) csökkenéséből származó bevételkiesésekre is. Emellett megkérdeztük azt is, hogy az önkormányzatok tesznek-e intézkedéseket a veszélyhelyzet miatt, a pénzügyi egyensúlyuk megtartása érdekében; amennyiben igen, az intézkedések elegendőek a bevételkiesés ellensúlyozására? Megkérdeztük emellett azt is, hogy mennyi időre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek az egyes önkormányzatok. A felmérés során 400 település töltötte ki a kérdőívet, a felmérés eredményét jól szemléltetik a következő grafikonok.

Az első felméréshez hasonlóan itt is a település nagysága volt az alapkérdés:

A második felmérésre válaszoló települések összetétele lakosságszám alapján

Gépjárműadó

Arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok 2020. évi működési – fejlesztések, beruházások nélküli – költségvetésének hány százalékát teszi ki a gépjárműadó elvonása, a következő táblázat és diagram mutatja be a választ. Jól látható, hogy valamennyi településkategória tekintetében arról nyilatkoztak legnagyobb számban az önkormányzatok, hogy a költségvetésük 1-2 %-át jelenti az elvonás, ezt követi az 2,1-5%- közötti, majd az 5,1-10% közötti és az 1% alatti bevételkiesést jelentő kategória. A válaszadók között a két legkisebb településkategóriában (1-499, illetve 500-999) egy-egy önkormányzat arról nyilatkozott, hogy esetükben - a legmagasabb -, 40,1-50% közötti a gépjárműadó elvonás százalékos aránya.

Megkérdeztük, hogy az önkormányzatok 2020. évi működési – fejlesztések, beruházások nélküli – költségvetése tekintetében mekkora összeget jelent a gépjárműadó elvonása?

 
A gépjárműadó elvonás okozta bevételkiesés megoszlása a válaszadó önkormányzatok tekintetében

A gépjárműadó elvonás okozta bevételkiesés megoszlása tekintetében az látszik, hogy a válaszadó önkormányzatok többségénél – 174 település esetében – 1-5 millió forint közötti összeget tesz ki a bevételkiesés.

Helyi iparűzési adó

Feltettük a helyi iparűzési adóra vonatkozóan azt a kérdést, hogy a gazdasági visszaesés okozta becsült helyi iparűzési adó bevétel csökkenés az önkormányzatok 2020. évi működési – fejlesztések, beruházások nélküli – költségvetésük hány százalékát teszi ki? Valamennyi településkategória tekintetében arról nyilatkoztak legnagyobb számban az önkormányzatok (80 település), hogy a költségvetésük 1-2%-át jelenti az elvonás. Ezt követi a 2,1-5% (69 település), majd az 5,1-10% (67 település) közötti kategória; 24-24 település jelezte azt, hogy 15,1-20, illetve 20,1-30% közötti, 21 település pedig azt, hogy a költségvetésük 10,1-15 %-át teszi ki a becsült helyi iparűzési adó csökkenés. Összesen 8 település jelezte, hogy 40,1-50% közötti, 3 másik, hogy 40,1-50% közötti, egy település esetében pedig kiugró, 70% feletti bevételkiesés látható.

Megkérdeztük azt is, hogy a gazdasági visszaesés okozta becsült helyi iparűzési adó bevétel csökkenés az önkormányzatok 2020. évi működési – fejlesztések, beruházások nélküli – költségvetése tekintetében mekkora összeget jelent?

 A helyi iparűzési adó becsült bevételcsökkenése okozta bevételkiesés megoszlása a válaszadó önkormányzatok tekintetében

Idegenforgalmi adó

További települési önkormányzatokat érintő bevételkiesést okoz 2020-ban az idegenforgalmi adó felfüggesztése. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet alapján ugyanis a rendelkezés hatálybalépésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla. Ennek megfelelően megkérdeztük azt, hogy az önkormányzatok 2020. évi működési – fejlesztések, beruházások nélküli – költségvetésük hány százalékát teszi ki az idegenforgalmi adó felfüggesztése okozta becsült bevételkiesés?

  
 

A felmérés idegenforgalmi adót érintő kérdésére 327-en válaszoltak, a válaszadók döntő többsége (228 település) 0%-os bevételkiesésről nyilatkozott, tehát őket ez a típusú bevételkiesés nem érinti, mivel nincs számottevő turisztikai vonzerejük. Az idegenforgalmi adottságokkal rendelkező települések esetében a költségvetésükhöz viszonyított bevételkiesés jellemzően 1% alatti (33 település), illetve 1-2% közötti (36 település). Hogy mindez mekkora összeget jelent, a következő diagram ábrázolja.

 Kérdés volt tehát az is, hogy önkormányzatok 2020. évi működési – fejlesztések, beruházások nélküli – költségvetésük tekintetében mekkora összeget jelent az idegenforgalmi adó felfüggesztése okozta becsült bevételkiesés?

 Az idegenfogalmi adó felfüggesztése okozta bevételkiesés megoszlása a válaszadó önkormányzatok tekintetében

Közterület-használati díj

A Kormány védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendeletének 5. § (3)-a alapján a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének e rendelet hatálybalépésétől 2020. szeptember 1. napjáig nem kell a közterült-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után. Ennek megfelelően azt kérdeztük a kérdőívet kitöltőktől, hogy az önkormányzatok 2020. évi működési – fejlesztések, beruházások nélküli – költségvetésük tekintetében mekkora összeget jelent a közterület-használati díj 2020. szeptember 1-jéig történő felfüggesztése okozta becsült bevételkiesés?

 
Az összes válaszadó (324 önkormányzat) 71,9%-át (233 önkormányzat) nem érinti a közterület-használati díj átmeneti felfüggesztése. A többi kitöltő azt jelezte, hogy jellemzően 1% alatti, illetve 1-2% közötti a bevételkiesésük aránya a költségvetésükhöz viszonyítva. Mindkét kategóriában 42-42 önkormányzat számolt be bevételkiesésről. Ebben a 2%-ig terjedő sávban, településkategóriát tekintve 2000-4999 lakos között volt a legtöbb önkormányzat, ez 32 települést jelent. 

A közterület-használati díj felfüggesztése okozta bevételkiesés megoszlása a válaszadó önkormányzatok tekintetében

A közterület-használati díj 2020. szeptember 1-ig történő felfüggesztése okozta becsült bevételkiesést összegszerűen vizsgálva látható, hogy szignifikáns (90%-os) az 1 millió Ft alatti a bevételkiesés aránya a kitöltő önkormányzatok (261 önkormányzat) tekintetében.

Egyéb bevételek

A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy az önkormányzatok 2020. évi működési – fejlesztések, beruházások nélküli – költségvetésük tekintetében mekkora összeget jelent az egyéb működési bevételek (pl. térítési díjak, helyiségbérleti díjak, parkolási díjak stb.) csökkenéséből származó bevételkiesés?

Erre a kérdésre összesen 328 önkormányzat válaszolt a felmérésben résztvevő 400 önkormányzat közül. A kitöltők 37,19%-át nem érinti az egyéb bevételkiesés (122 önkormányzat), a többi felmérésben résztvevő önkormányzatot változó mértékben érinti a kiesés. A legtöbb (100 önkormányzat) esetében települési költségvetések 1-2%-át jelenti az egyéb működési bevételek csökkenéséből származó bevételkiesés, ezt követi az 1%-alatti kategória (51 önkormányzat nyilatkozott erről), majd a 2,1-5% közötti (33 önkormányzat) arány. 

Az egyéb működési bevételek csökkenéséből eredő bevételkiesés megoszlása a válaszadó önkormányzatok tekintetében

A veszélyhelyzet miatti intézkedések elegendőek-e a bevételkiesés ellensúlyozására?

Feltettük a kérdést, hogy az önkormányzatok tesznek-e intézkedéseket a veszélyhelyzet miatt, az önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megtartása érdekében? Ha igen, milyen intézkedésekre van szükség? A válaszadók csupán 20%-ának nem volt szüksége ilyen fajta intézkedésre. A kevésbé szerencsés önkormányzatok többek között költségvetési rendeletek módosításáról, a működési és dologi kiadások csökkentéséről, beruházások, elhalasztásáról, pályázatok felfüggesztéséről, önkormányzati ingatlanok nem tervezett eladásáról, tiszteletdíjak, költségtérítések csökkentéséről, bizonyos esetekben elbocsátásokról, létszámcsökkentésről, de a legenyhébb forgatókönyv szerint is rendkívül takarékos gazdálkodásról számoltak be. Sajnos egyértelműen látszik, hogy többségében (64,9%) nem elegendőek az önkormányzatok intézkedései.

Mennyi időre elegendő az önkormányzatok pénzügyi tartaléka?

A veszélyhelyzet kihirdetése óta sokszor merül fel a kérdés, hogy az önkormányzatok mennyi időre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, ezért rákérdeztünk tagjaink pénzügyi helyzetére.

Ahogy azt a felvezetőben írtuk, a felmérésben résztvevő mintegy 400 válaszadó (az értékelhető kitöltések száma: 393) önkormányzat több mint 50%-a (53,2%) legfeljebb 2 hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik. Ebből a válaszadók 18,6 %-a, 73 önkormányzat egyáltalán nem rendelkezik tartalékkal és a kérdésre választ adó települések csupán 13,7%-a, 54 önkormányzat számolt be arról, hogy több mint 6 hónap tartalékkal rendelkezik.

Előzetesen a következő felmérésünkről:

Felmérés a költségvetési törvényjavaslat tükrében

A Magyarország Kormánya által, az Országgyűlésnek 2020.május 26-án benyújtott T/10710. számú, Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tanulmányozásával összhangban június elején újabb felmérést készítettünk a jogszabálytervezetről szóló TÖOSZ állásfoglalás kialakításához. Korábbi felméréseinkhez hasonlóan, a kiértékelést követően ennek eredményét is megküldjük tagjaink részére.