A TÖOSZ meglátásai a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról

A TÖOSZ Elnöksége a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló T/1071. számú törvényjavaslatot a 2020. június 9-ei ülésén áttekintette és a törvényjavaslathoz kapcsolódó meglátásai a következők:

Az önkormányzati szektor valamennyivel többet tud költeni papíron működésre, mint az előtte való évben. Emelkedés több mint 10%-os. ez jelentősnek mondható, mert meghaladja 100 Mrd Ft-ot. Viszont, hogy ha a tényszámokat is megnézzük, akkor azt látjuk, hogy amiből ki tudunk indulni, az a 2018. évi zárszámadás. A 2019. évi zárszámadás valószínűleg a Pénzügyminisztériumnak megvan, mert 2020 októberében be kell nyújtania az Országgyűlésnek, de ettől függetlenül a 2018. évi zárszámadásból tudunk dolgozni – abból van a 2020. és 2021. évi költségvetés. A 2020. évi bevételeket még a magyar államháztartás sem látja tisztán, hogy mennyi lesz, ezért az önkormányzati szektor sem tudja ezt annyira megítélni, mivel adóelőlegekről és elszámolásokról beszélünk, ezért nagy valószínűséggel megközelítőleg a tervezett 900 Mrd Ft összegű helyi iparűzési adónak minimum a 80%-a be fog folyni. A nagyobb problémát az fogja okozni, hogy év végére már az állam a feltöltést elengedi. Ami azt jelenti, hogy az évvégére már az önkormányzatok 10%-ának likviditási problémája lesz, amelynek kezelésére valószínűleg hitelfelvételre szorul.

Ha azt vizsgáljuk, hogy több-e az állami támogatás, akkor megállapítható, hogy 130 Mrd Ft-tal több. Ebből az oktatás-nevelés (60 Mrd Ft beépített bérek és valósághoz hozzáigazított költségek) a szociális támogatások (40 Mrd Ft) és az egyéb más másra nem költhető célzott támogatások emelkednek, nagyon helyesen, hiszen az látszik, hogy a 2018. évi zárszámadási kiadási szint van beállítva a mostani adott támogatásként. Ami úgy néz ki, hogy 2018. évben már többet költöttünk oktatás-nevelésre, mint az adott támogatás volt az államháztartásból. Ez van most 2021-re beállítva, aminek az az oka, hogy a települések közül 2300 település van, amelyen semmilyen más adó nem volt, mint a gépjárműadó. Ezek a települések megkapják a tényleges finanszírozást, mivel az önkormányzatoktól a gépjárműadót elvonják. Ha az a kérdés, emelkednek-e a támogatások, igen, emelkednek, és ennek ez az oka.

Viszont a másik oldalon jelentős elvonás történik a helyi iparűzési adóból. A teljes önkormányzati szektor 2020. évben 2000 Mrd Ft-ot költ működésre, amelynek finanszírozására 900 Mrd Ft volt a helyi iparűzési adó, 900 Mrd Ft volt a kapott állami támogatás és 400 Mrd Ft volt az egyéb bevételek aránya, akkor azt kell látni, hogy az önkormányzati szektornak kb. 200 Mrd Ft-os mozgástere volt. Ezek az arányok a 2021. évben minimálisan, de változnak. A szolidaritási hozzájárulás kiterjesztésre kerül, míg 2020. évben csak 32.000 Ft/lakos adóerőképesség felett kellet fizetni, 2021. évben már 22.000 Ft/lakos felett kell fizetni, vagyis szét van terítve. Ez kb. 800 önkormányzatot fog érinteni abban az esztendőben, amikor 2021-ben valószínűleg a tervezett adóbevételek nem fognak befolyni. Ebből adódóan a TÖOSZ azt prognosztizálja, hogy jelentős lesz a tervezethez képest a működési hiánytöbblet, nagyságrendekkel kb. 150-200 Mrd Ft-tal.

Az adóerőképesség kiterjesztésével azt éri el az állam, hogy csökken az önkormányzatok szabadon felhasználható forrása, kb. 50-60 Mrd Ft-tal. Ez azt jelenti, hogy jövőre már 150 Mrd Ft alatt van a valós, helyi iparűzési adóból az önkormányzatok által szabadon felhasználható összeg.

Álláspontunk szerint 2013-tól folyamatos kormányzati politika, hogy az önkormányzati szektor beszedett adójával a kormány rendelkezzen és ne az önkormányzati szektor. Ez minden évben így volt, most elérünk oda, hogy szinte minimális mozgástér maradt, ha egyáltalán marad az önkormányzati szektorban. Ezt lehet kritizálni a jelentős bevétellel rendelkezőknek. A TÖOSZ megítélése szerint a lényeg, hogy az állam által az önkormányzatokra ledelegált feladatokat az állam teljes összegben fizesse ki a feladatfinanszírozás során. Ebből adódóan azokon a feladatokon túl, amelyre 2021. évben több támogatás került betervezésre, az összes többi általános működési támogatás – ami a bérek, a településüzemeltetés és minden egyéb más támogatás tekintetében van – nem változik semmit sem. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatokból élő dolgozóknak – kivétel az oktatás-nevelés, szociális és egészségügy területe – 2021-ben sem lesz semmivel sem jobb, mint az idén.

A 2020. évben ki fognak futni a fejlesztési támogatások, a TOP-os programok jelentős része, ezért 2021. év még szép eredményeket fog mutatni, de jelentősen vissza fog esni az önkormányzati beruházások mértéke. Nagyságrendileg 350-400 Mrd Ft lesz az önkormányzati beruházás.

Összegezve, a jövő évi központi költségvetésben 2020-hoz képest a 2021. évben többletforrás nincs, belső átrendeződés látható. Az ASP alapján az évenkénti nominális emelkedést 2021. évben a központi költségvetés lefinanszírozza. Ebből adódóan a nem kimondottan az önkormányzati feladatokat érintően, hanem állami feladatot érintő megrendelések összege emelkedik. Ez annak a települési körnek jó csak, ahol nincs adóbevétel. Az adóerő képesség szerinti beszámítással, különadókkal, szolidaritási hozzájárulással jelentősen csökken az összes többi önkormányzat mozgástere. Ennek ok okozati következménye az, hogy nincs már érdekeltség a rendszerben a jobb, költséghatékony, és átláthatóbb működés iránt. Intenzív feladatellátás nem, csak éppen a minimális elvárt. Ez hosszútávon senkinek sem jó. Göd példájából kiindulva azért azt az anomáliát fel kellene oldani, hogy a helyi iparűzési adót szétteríti, a kormány a környező települések között vagy az állam be fogja számítani szolidaritási hozzájárulásba vagy egyéb másba. Továbbá az a szabályozás, hogy a 2020. évben a helyi iparűzési adóból a feltöltés ne legyen meg, hátrányosan fogja érinteni az önkormányzati szektor egy részét, amire valamilyen pótlólagos központi forrást rendezni kell átmeneti időre. ( Pl. adott kölcsön a befolyt összegig. )

Mivel a helyi önkormányzatok alrendszere az államháztartásnak, viszont a kapott támogatások nagysága nem éri el a teljes központi költségvetés kiadásának 5%-át, ezért az önkormányzati szektor úgy, mint jelentős állami rendszer nem számít. A rábízott feladatait rendben lássa el és nagyobb mozgástere nem lesz a következő években. Ehhez sokkal pontosabb feladatfinanszírozásra lenne szükség.