Középpontban a fogyatékkal élő személyek önálló életviteli lehetőségei

2022. 04. 30. | TÖOSZ hírek

A TÖOSZ tematikus, tagjai számára bármikor nyitott és ingyenesen elérhető Idősügyi Hálózata több mint egy éve jött létre a Duna régió 10 országának nemzetközi konzorciumaként megvalósuló D-Care Labs projekt keretében azzal a céllal, hogy az idősügy terén megvitassa a szektor fejlesztési igényeit, az idősellátással kapcsolatos aktuális kérdéseket. A 2022. április 13-i ülésen a fogyatékkal élő személyek önálló életviteli lehetőségei - különös tekintettel az önálló lakhatásra és foglalkoztatásra - kerültek fókuszba.

Az Idősügyi Hálózat - online - ülésein állami és önkormányzati intézmények és azok vezetői, a téma szakértői tartanak szakmai előadásokat, amit kérdések-válaszok, szakmai eszmecsere és közös gondolkodás követ.

Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkárának köszöntőjét követően, dr. Steiner Erika, a Hálózat szakmai felelőse vette át a szót és a továbbiakban moderálta az ülést.


Dr. Steiner Erika a témáról szóló felvezetésben elmondta, hogy az idősügyi hálózat eddigi ülésein az idősödő és idős társadalom igényeire vonatkozó szolgáltatásokat, fejlesztési irányok helyeződtek középpontba. De az idős emberek mellett a fogyatékossággal élő embereknek is növekvő gondozási igényeik vannak. Sürgősen szükség van új, innovatív, digitálisan is támogató és megfizethető megoldásokra.

Ezért ezen az ülésen azt a célt tűztük ki – mondta Steiner Erika - hogy egyrészt hazai, másfelől nemzetközi jó példák segítségével nézünk rá a fogyatékkal élő személyek vonatkozásában a gyakorlatban már jól bevált és működő megoldásokra és megvizsgáljuk a szolgáltatások fejlesztésének és a források teremtésének lehetőségeit is.

Néhány számadatot ismertetett:

A 2016-os mikrocenzusban megkérdezettek nyilatkozata alapján a fogyatékos személyek száma 408.000 fő, mintegy 80 ezer fővel csökkent a 2011-es népszámláláshoz képest. Ebben a csökkenésben meghatározó szerepet játszik, hogy az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere a vizsgált időszakban jelentős mértékben átalakult, megszűnt a rokkantsági nyugdíj, felülvizsgálták az érintettek visszahelyezhetőségét a munkaerőpiacra, az idősebbek ellátását öregségi nyugdíjra váltották, valamint átalakultak az ellátórendszer jogosultsági feltételei. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával – betegség vagy baleset következtében – vált azzá.

A továbbiakban dr. Steiner Erika a teljesség igénye nélkül ismertette a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó szabályozási hátteret is. Kiemelte, hogy emberi jogi szempontból a – hazánk által az elsők között ratifikált – A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény a legnagyobb jelentőségű nemzetközi dokumentum, amely az emberi jogi megközelítést állította középpontba. Hozzátette: a hazai jogszabályok területén a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) tekinthető alapdokumentumnak. Elmondta továbbá, hogy a törvény elsődleges célkitűzése a fogyatékos személy jogainak biztosítása, ezáltal esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének előmozdítása. Mindezek mellett ez a jogszabály hívta életre az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsot, amely a kormányzati és civil párbeszéd egyik legfőbb fóruma.

A fentieken túl e jogszabály egyik legfőbb hozadéka, hogy alapot teremtett a mindenkori fogyatékosságügyi szakpolitika tervezése számára. Előírta ugyanis, hogy az Országgyűlés hosszútávú stratégiát – 7 éves időtávra szóló Országos Fogyatékosságügyi Programot – köteles alkotni, amelyet a mindenkori kormány 3-4 éves, ún. középtávú intézkedési tervben bont konkrét kormányzati intézkedésekre -mondta. Rámutatott arra is, hogy az Országos Fogyatékosságügyi Program (OFP) a hazai fogyatékosságügyi politika alapdokumentumaként szolgáló olyan hosszú távú koncepció, mely a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának elősegítését, esélyegyenlőségük megteremtését, életminőségük javítását tűzte ki céljául. Az Országgyűlés még 2015-ben fogadta el határozatában a 2015-2025 közötti időszakra vonatkozó Programot - mondta az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse.

Ezt követően a mozgássérült személyek önálló lakhatási kérdéseit vizsgáló, „Önállóan lakni, közösségben élni” című kutatás eredményeiről, tapasztalatairól beszéltek Turi Zsuzsanna és Kocsis Nikolett, az Önállóan lakni-közösségben élni csoport képviselői.

Turi Zsuzsanna bevezetőjében kitért arra, hogy valószínűleg sokan sejtik, többen pedig tapasztalatból is tudják, hogy egy fogyatékossággal élő embernek olykor komoly nehézségekkel kell szembenéznie, ha meg szeretné oldani önálló lakhatását. Mégis sokáig nem volt senki, aki ezt a véleményt számadatokkal alá tudta volna támasztani. Ezt a hiányt érzékelve öt évvel ezelőtt létrejött egy civil alapokon nyugvó, érintettekből álló csoport, melynek tagjai – a részvételi akciókutatás módszertanával – kérdéseket tettek fel, és válaszokat találtak a témában.
A csoport három évvel ezelőtt publikált egy kutatást, amely tanulságos eredményeket hozott. Az érintett, mozgáskorlátozott résztvevők kutatóként tárták fel a mozgáskorlátozottak közlekedési, lakhatási, helyzetét, szükségleteit, problémáit -, amely olyan jól sikerült, hogy 2017 októberében érdekvédelmi csoporttá alakultak, s azóta ilyen formában munkálkodnak azért, hogy minden mozgássérült ember szabadon eldönthesse, hol és hogyan szeretne élni, hangsúlyozták az előadók.

A részvételi akciókutatás annyiban különbözik minden más kutatástól, hogy nem fentről lefelé, vagyis a tudomány elefántcsonttornyából vizsgálnak egy kérdést, hanem maguk az érintettek azok, akik a kérdéseket felteszik és közösen keresik rá a válaszokat is. Elkészült egy kiadvány, amelyben a mozgássérült emberek önrendelkező életére vonatkozó javaslatokat dolgoztak ki.



Turi Zsuzsanna és Kocsis Nikolett hangsúlyozták, hogy a társadalomnak és a politikának szeretnék felhívni a figyelmét a problémáikra. Az önállóan rendelkező élet alapelveit határozták meg. Ezek, lakáspolitika, akadálymentes közlekedés, támogató szolgáltatások, anyagi biztonság.

Az önálló lakhatást támogatják a támogatott lakhatás helyett. A csoport nemcsak feltérképezi a jelenlegi helyzetet, hanem meg is akarja változtatni. Abban bíznak, hogy munkájuk nemcsak a mozgáskorlátozottak, hanem más fogyatékos emberek számára is hasznos eredményekkel szolgál.

Előadása megtekinthető: ITT

A részvételi akciókutatásról szóló kiadvány letölthető: INNEN


A Salva Vita Alapítvány elnöke, Végh Katalin mutatta be az alapítvány tevékenységét és beszélt a D-Care Lab projektben megvalósítani kívánt tervükről.

Kiemelte, hogy az alapítvány akadályozott és autista emberekkel foglalkozik. Munkaerőpiaci programjukban személyre szabott programot keresnek a munkavállalóknak és munkáltatóknak is. Önálló életvitelt segítő programjuk az önálló életre való felkészítésben segít az értelmileg sérült és autista fiataloknak. Az értelmileg sérült fiatalok szüleinek kérése indította el az útjukat. Elsőként hoztak létre Magyarországon tréninglakást, ahol az érintettek mentor segítségével tudnak felkészülni az önálló életre.

Végh Katalin elmondta, hogy a D-Care Lab programban az üzleti terv fejlesztésnél járnak, ebben tervezik a szolgáltatásukat. Hangsúlyozta továbbá, hogy hosszú távra szóló támogatott lakhatás feltételeinek megteremtése is szerepel terveikben, max. 12 fős egységekig. A szolgáltatás elindításához ingatlanokat keresnek.

Előadása elérhető: ITT


Tanya Momcheva, a bulgáriai Társadalmi Civil Szervezetek Szövetségének képviseletében tartott előadást

Plamena Koycheva és Tanya Momcheva, a bulgáriai Társadalmi Civil Szervezetek Szövetségének képviselői prezentációjukban a Riviera projektek mutatták be.

A 18 év feletti mentálisan sérült, fogyatékkal élő emberek és családtagjaik támogatására, társadalmi beilleszkedésük feltételeinek megteremtésére jött létre a civil szervezetük, melynek székhelye Várnában van. Jó partnerségben működnek a várnai önkormányzattal és a regionális közigazgatással is. Várna Megye Önkormányzata rendelkezésre bocsátott számukra egy ingatlant a nappali központ kialakítására. Ez lett a „Riviera” Nappali Központ.

Tevékenységeik:

-  Képzési tevékenységek szellemi fogyatékkal élő emberek és az azokkal foglalkozók számára
-  Rehabilitációs terápia
-  2005 óta – oktatási program a szexualitásról és a kapcsolatokról
-  Szabadidő tervezése
-  Képzés szülőknek
-  Jogi, pszichológiai tanácsadás
-  A tanulók gyakorlati képzése
-  Kutatás
-  Szakértői tanácsadó munka intézmények számára
-  Projektfeladatok


Bulgáriában 2020-ban új szociális szolgáltatásokról szóló törvény lépett hatályba, melynek értelmében az országban meglévő összes szolgáltatást át kellett alakítani. Munkájuk fontos részét képezi az intézményesülés megelőzése.
Bulgáriában óriási hiány van a fogyatékkal élők számára megfelelő bentlakásos szolgáltatásokból. A D-Care Labs projektben otthonápolási szolgáltatások fejlesztésén dolgoznak folyamatos ötletekkel, innovációkkal. Lehetőségük nyílt arra, hogy tevékenységüket kiterjesszék a fogyatékossággal élők jogvédelmi témaköreire is.

A gondnokság alternatíváját, a támogatott döntéshozatalt tudják népszerűsíteni különböző eszközökkel. Arra törekszenek, hogy a fogyatékkal élők pozitív imázsát is népszerűsítsék, miközben azon dolgoznak, hogy a társadalmat tájékoztassák a szellemi fogyatékos emberek jogairól, képességeiről, szükségleteiről. Online csatornát is hoztak létre erre. Ezt a csatornát arra szeretnék használni, hogy történeteket meséljenek el, és elérjék azt a legfontosabb csoportot, akiket el szeretnének érni a támogatott döntéshozatal kapcsán.

A Szimbiózis Alapítvány kuratóriumának elnöke, Jakubinyi László a fogyatékkal élők önálló életvitelére kialakított megoldásokat ismertette prezentációjában, különös tekintettel a szolgáltatás-fejlesztésre és forrásteremtésre
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sok önkormányzat járt náluk. A szolgáltatások fejlesztése kapcsán intenzív kapcsolódási pontjuk van az önkormányzatok által fenntartott intézményekkel is. Előadásában az alapítvány gyakorlati tevékenységére koncentrált. 400 fogyatékos személyt és családjaikat segítik munkájukkal. 60 fő lakhatását biztosítják. Ha az önkormányzat szeretne az ingatlanban egy szociális intézményt indítani, ezt megteheti, nem kell befogadás, illetve EU-s támogatás. Lakhatási egységek biztosíthatók. A helyben lakó lakosság részéből új munkahelyeket hoznak létre. Több, mint 250 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak.


Jakubinyi László az alapítvány szolgáltatásait ismertette részletesen. Társadalmi vállalkozásokat működtetnek. A Baráthegyi majorság sokak számára elérhető. Több lábon álló rendszert építettek ki.

Az alapítvány intézményeinek fenntarthatósága több pilléren alapul:

- szolgáltatások után állami bevételek és térítési díjak,
- pályázati források (évi átlag 30 projekt),
- saját bevételek generálása: farmgazdálkodás, turisztikai szolgáltatások, kézműves termékek előállítása, képzési programok megvalósítása stb.
- széleskörű társadalmi vállalkozási tevékenység - kiadáscsökkentés: energiahordozó gyártása, valamint adományszervezés.
A Szimbiózis Alapítvány egy komplex szolgáltatási modellt hozott létre. Támogatást biztosítanak
- a sérülteket nevelő családok számára (szállítás, nappali ellátás, átmeneti tehermentesítés, speciális táborok), valamint
-  fogyatékossággal élő felnőttek önálló életviteli törekvéseihez (foglalkoztatás, nappali ellátás, lakóotthonok, támogatott lakhatás, képzések, terápiák, sport és szabadidős tevékenységek, egyéb fejlesztő programok). Különös figyelmet szentel a szervezet a széles körű társadalmi szemléletformálásra.

Előadása elérhető: ITT

A jó gyakorlatról készült kiadvány letölthető: INNEN

 

Készítette: dr. Steiner Erika, az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse