Fókuszban a szociális szolgáltatásokról szóló ágazatközi társadalmi párbeszéd Litvániában és Magyarországon

A „Szociális szolgáltatások Európában és az ágazatközi társadalmi párbeszéd: közösen egy erősebb és mélyebb együttműködésért” című projekt vezetője a brüsszeli székhelyű európai ernyőszervezet, a CEEP (European Centre of Employers and Enterprises providing Public Services and Services of general interest https://www.ceep.eu/ ), a Munkáltatók és Közszolgáltatók Európai Központja. A központ 1961 óta képviseli a munkáltatók és a közszolgáltatók érdekeit számos szektorban, mint a központi és helyi közigazgatás, egészségügy, oktatás, lakhatás, hulladékgazdálkodás, energia, közlekedés, vízügyek, környezetvédelem és kommunikáció.
A rendezvény házigazdája a TÖOSZ litván testvérszervezete, az ALAL (http://www.lsa.lt/en/) volt, a Litván Helyi Önkormányzatok Szövetsége. A 2,794 milliós lakosú ország 60 önkormányzata közül valamennyi csatlakozott a szövetséghez. 2007 óta önálló brüsszeli képviselettel és 19 állandó alkalmazottal dolgoznak a titkárságukon.

Magyarországról többek között meghívást kapott a TÖOSZ is, és rajta keresztül, a munkavállalók képviseletében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) is. Sabján Katalin, a  TÖOSZ nemzetközi titkára, valamint Farkas Andrea szakértő, az MKKSZ képviseletében vettek részt a tanácskozáson, a kormányzati oldal nem képviseltette magát Magyarországról.

A litván kormányzat számos előadójával, a szakszervezetekkel és munkáltatókkal együtt számolt be a párbeszéd kultúrájának közös fejlesztéséért tett erőfeszítéseikről.

A projekt 2018 nyarán indult és 2019 végén zárul. A CEEP korábbi tevékenységein alapul, amelynek keretében feltérképezték a szociális közszolgáltatások rendszerét. Hat ország vesz részt a projektben: Bulgária, Magyarország, Litvánia, Málta, Ciprus és Románia. Egy részletes felmérést, hálózatosodást elősegítő rendezvényeket valamint egy szakértői elemzést tartalmaz a projekt. Ciprust Romániával, Magyarországot Litvániával és Bulgáriát Máltával szervezték egy kerekasztal köré. Májusban egy technikai megbeszélésre és novemberben egy záró-konferenciára kerül sor a projektben, Brüsszelben.
A projekt fő célja, hogy feltérképezze a jó megoldásokat annak érdekében, hogy a szociális szolgáltatások terén minél erősebb együttműködés és párbeszéd alakulhasson ki a kormányzat, szolgáltatók, munkavállalók között.

A résztvevők között a közszolgáltatók mellett a szociális szolgáltatások egyéb résztvevői is jelen voltak, mint a civil szervezetek és egyházak.

Abban mindenki egyetértett, hogy kihívásokkal teli szolgáltatási terület a szociális ágazaté. A hat országot felölelő szakértői elemezés beazonosította a főbb kihívásokat:

• Beruházásokra és beruházókra lenne szükség a szociális védelem, oktatás és egészségügy területén
• A szegénység és kirekesztés elleni harcban szükség lenne a segélyek rendszerének hatékonyabbá tételére, bizonyos csoportok munkaerő-piaci integrációjára, családok és gyermekek támogatására, megfelelő lakhatás biztosítására.
• Az egészségügyi szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítására van szükség: megelőző szolgáltatásokat kellene elérhetővé tenni, demográfiai és egyéb kihívásokat kellene kezelni, megfelelő, megfizethető és hosszútávú szolgáltatásokra lenne szükség, új technológiákba kellene invesztálni, e-egészségügy fejlesztése szükséges, az egészségügyi és szociális szolgáltatások integrációja lenne kívánatos.
• Otthonápolási szolgáltatásokra lenne szükség az időseknek és a fogyatékkal élőknek: ezen a téren nagy probléma a kapacitások hiánya, a munkaerőhiány, a képzett munkaerő hiánya, a munkakörülmények…stb.
• Oktatás és képzés, felnőttképzés: beruházásokra, mindenki számára, egyenlő módon elérhető lehetőségekre lenne szükség.

A társadalmi párbeszéd rendszereinek áttekintéséből kiderült, hogy mind a hat országban viszonylag alacsony az ismertsége az együttműködés e formájának, ami a késői EU-csatakozásnak tudható be. Az átalakulási folyamatok, az EU-csatlakozás valamint a 2008-as gazdasági válság mind nagy hatással voltak a társadalmi párbeszéd fejlődésére. Néhány országban, mint hazánkban is az OET 2011-es megszüntetése – történtek jogi változások is, amik nagy hatással voltak a kollektív tárgyalások és a társadalmi párbeszéd alakulására. A fő probléma mindenütt a társadalmi partnerek szervezeti erejének és kapacitásainak, képviseleti és legitimációs hiánya a kétoldalú párbeszédben. A sztrájkok elkerülése érdekében a helyi szintű kollektív tárgyalások bizonyultak a legjobb eszköznek.

A rendezvényen számos érdekes adat és összehasonlítás hangzott el, amelyek angol nyelven érhetőek el: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT