Önkormányzatiság napjainkban: a kistelepülések útkeresése

Az idei konferencia fő témáját a kistelepülések adják. Budai Balázs Benjámin tanszékvezető egyetemi docens, a rendezvény levezető elnöke elmondta, hogy az NKE számára is fontos ez a terület, amit az is jól mutat, hogy önkormányzati szaktanácsadó képzés folyik az intézményben. Smuk Péter, az Államtudományi és Európai Tanulmányok Kar (ÁNTK) dékánja kiemelte: az önkormányzatoknak a magyar államiságban a rendszerváltás után is nagy hagyományaik vannak, ugyanakkor az elmúlt években jelentős változások közepette kellett működniük. „Az elmúlt évek közigazgatási reformjai, szabályozási változásai komoly kihívásokat jelentettek az önkormányzatoknak”- jegyezte meg Smuk Péter. Véleménye szerint a konferencia fő kérdése, hogy lehetséges- e az önkormányzatok konszolidációja és ezt követően milyen szerepben működhetnek tovább. „A Kar olyan szakembereket képez, akik igazgatási és management képességekkel felvértezve a helyi önkormányzatok működését segítik”- jelentette ki. Mint mondta, ezen hallgatók elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás iránt.

Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok működésében egyszerre van jelen a pazarlás és a szegénység, a fenntarthatóság és a fenntarthatatlanság. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke kiemelte: ma az önkormányzati törvény nem nevesíti a településtípusokat, mindenkire egyformán vonatkozó feladatokat ír elő, a kérdés azonban az, ezeket mennyire képesek ellátni az adott települések. „Nagy eltérés van a települések között”- hangsúlyozta, majd hozzátette: háromszáz település van, ami képes önkormányozni, a többi az állami finanszírozásra van hagyatkozva. Véleménye szerint az önkormányzatoknak jelenleg csekély szerep jut az államigazgatásban, a helyi ügyek vitelében viszont meghatározó a tevekénységük. „A kormányzat ezt felismerve hirdette meg a Magyar Falu Programot”- tette hozzá Schmidt Jenő, aki szerint a városokban lakók száma tovább fog növekedni a jövőben.

A Magyar Faluszövetség elnöke szerint a társadalmi felelősség testközelből leginkább faluhelyen érezhető. A Kényszerpályák és lehetőségek: A községi igazgatás és feladatellátás dimenziói a 2010-es években című tanulmánykötetről Szabó Gellért elmondta: átfogó képet ad a múltról, a jelenről és javaslatokat is megfogalmaz. Mint mondta, a Magyar Falu Programot illetően tettekre van szükség.

Szabó Tamás, a Homo Oecologicus Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: 2018 őszén, a Magyar Falu néven elindult program kiemelt kormányzati figyelmet kapott, ezért határozták el, hogy a magyar község kérdéskörével is foglalkoznak. A könyvhöz kapcsolódó dilemmák közül kiemelte az apróvárosok szerepét, amelyek közjogi szempontból városi címet kaptak, funkciójukat illetően viszont a falvakhoz hasonlítanak. „

Bekényi József a kistelepülési önkormányzatiság jelenét és jövőjét mutatta be e a hatályos szabályozás tükrében. A Belügyminisztérium Önkormányzati Módszertani Főosztály főosztályvezetője szerint kettősség jellemzi a témát: a kistelepüléseket és az önkormányzatokat egymással azonosítva szokták használni, pedig messze nem ugyanaz a kettő. „A településeken élők jövőképe nem az önkormányzati rendszertől függ, de működése és az államszervezetben betöltött szerepe, kapcsolata az adott szakpolitikákat nagyban meghatározza”- vélekedett. Mint mondta, a Magyar Falu Programban nemcsak az önkormányzatok támogatása történik, hanem szakpolitikai célkitűzéseket is megvalósítanak. Kiemelte: az önkormányzatok szerepét meghatározza az államszerkezetben elfoglalt helyük, feladatellátásuk, finanszírozási rendszerük, valamint együttműködéseik.

Gyergyák Ferenc a községi önkormányzati igazgatásra vonatkozó lehetőségekről tartott előadásában beszámolt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Modern Falvak Munkacsoport tevékenységéről, érintve az agglomerációs, az idegenforgalmi szerepkörű, a tanyás és a hátrányos helyzetű települések jelenét. Az ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék mesteroktatója szerint a községi igazgatásban a jogszabályok által meghatározott keretek között a lehetőségek biztosítottak. Véleménye szerint korlátot jelent a kötelező társulások és a közös önkormányzati hivatalok kérdése. „A törvényalkotó nem szabályozza, hogy a közös önkormányzati hivatalnak milyen szervezeti struktúrában kell működnie”- jegyezte meg a TÖOSZ főtitkára, aki a megoldást a közös önkormányzati hivatal jogintézményére vonatkozó hatályos jogi szabályozás felülvizsgálatában és finomhangolásának szükségességében látja.

A konferencián szó esett a többi között az önkormányzatok fakultatív feladatellátásáról, a járási hatósági igazgatásról, illetve a kistelepülési önkormányzatok koordinációjára és együttműködésére vonatkozó kérdést is tárgyalták a résztvevők.

Forrás:NKE-Fecser Zsuzsanna/TÖOSZ

Fotó: TÖOSZ/Kolin Péter