Az Európai Bizottsági meghallgatásokról önkormányzati szemmel

Nem meglepő módon, figyelembe véve von der Leyen „Európai Zöld New Deal” ígéretét, a biztosjelöltek többsége hangsúlyozta az éghajlati és környezetvédelmi kérdéseket, függetlenül a portfóliójuktól. Egyéb, gyakran említett horizontális kérdések közé tartozik a nemek közötti egyenlőség és bizonyos mértékig a fenntartható fejlődés célja (SDG). Egyébként pedig a helyi és regionális önkormányzatokat nagyjából figyelmen kívül hagyták a meghallgatásokon.

Frans Timmermans, aki az éghajlatváltozás elleni küzdelem első alelnöke lesz, az EU szén-dioxid-kibocsátásának 2030-ig 50% -kal történő csökkentéséért felel. Átmeneti alapot hoznának létre annak érdekében, hogy a régiók környezeti szempontból fenntarthatóbbá váljanak, és egy hatalmas újra-erdősítési programra szólítottak fel egész Európában. Timmermans hangsúlyozta a fenntartható fejlesztési célok fontosságát, és felkérné a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent ezek elérése érdekében.

Az SDG-k fő témája volt Jutta Urpilainen számára is, aki a nemzetközi partnerségek, azaz a nemzetközi együttműködés és fejlesztés új fejezetének felelőse lesz. A finn politikus hangsúlyozta, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését be kell építeni a fejlesztési politikába, és a politikák koherenciájára törekszik, ügyelve arra, hogy a Bizottság tevékenységei összhangban legyenek a különböző területek között. Urpilainen ritkán említette a regionális és helyi önkormányzatokat, még akkor is, ha ezek kulcsfontosságúak az általános politikai koherencia biztosításában és a fenntartható fejlesztési célok lokalizálásában.

A kohézióért és a reformokért felelős biztosként Elisa Ferreira kulcsfontosságú döntéshozó lesz az európai helyi és regionális önkormányzatok jövője szempontjából. A portugál politikus hangsúlyozta a régiók fontosságát a jelmondatnak megfelelően: „Nem hagyunk hátra egyetlen régiót sem”. Megfogalmazta, hogy a helyi kulcsszereplőket be kell vonni a partnerségekbe, hiszen így lehetnek a kohéziós projektek mindenki számára hasznosak.

Ferreira azt is mondta, hogy a kohéziós alapok csökkentésére az EU-államokkal szembeni szankciók esetén - úgynevezett „feltételrendszer”, a makrogazdasági szabályok vagy a jogállamiság megsértése esetén - eseti alapon kerül sor. Ez a „feltételrendszer” fenyegetően hat az önkormányzatokra és a régiókra is, holott a nemzeti kormány intézkedései felett csak kevés, vagy egyáltalán nincs befolyásuk.

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatok felelőse, vállalta, hogy az általa „aktív szubszidiaritásnak” nevezett elven keresztül bevonja a döntéshozatalba a Régiók Bizottságát és az önkormányzatokat, a szakpolitikai ciklus teljes ideje alatt. A korábbi szlovák diplomata támogatását fejezte ki a Regionális Hub-ok kezdeményezés iránt is, amely által egyes régiók vezető szerepet töltenek be az uniós politikák helyi szintű végrehajtásának összehangolásában és felülvizsgálatában.

Az egyenlőségért felelős biztosjelölt, Helena Dalli világossá tette, hogy a nemek közötti egyenlőség kiemelt szerepet játszik az új bizottság napirendjében. A hivatalba lépést követően azonnal lépéseket tesznek a nemek közötti egyenlőtlenség helyzetének a Bizottságon belüli felülvizsgálatára. A máltai politikus hangsúlyozta, hogy a nemek közötti egyenlőség kulcsfontosságú a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez. Dalli azt is mondta, hogy az esélyegyenlőségi charták „nélkülözhetetlenek”. Ez lehetőséget kínál a férfiak és nők közötti egyenlőségről szóló európai charta elfogadásának előmozdítására, amely már 1600 helyi és regionális önkormányzatot kötelez a nemek közötti egyenlőség elérésére.

Több biztosjelölt - nevezetesen Virginijus Sinkevičius a környezetvédelemért és az óceánokért, Kadri Simson az energiáért és Janusz Wojciechowski a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért - egyáltalán nem említette a regionális és helyi önkormányzatokat. Ez fokozott éberséget igényel abban az időben, amikor a Bizottságban és több nemzeti kormányban néhányan szeretnék jelentősen csökkenteni a kohéziós politikára elkülönített költségvetést.

Tudta Ön?

A 27 jelölt közül kilenc volt helyi vagy regionális vezető, ami nagyjából ugyanaz az arány, mint az előző bizottságban. Újdonság a nemek közötti egyenlőség bevezetése: 13 jelölt nő, szemben az előző bizottsággal, amiben csak nyolcan voltak. Az új csapat minden bizonnyal nem tökéletesen képviseli az EU lakosságát: az átlagéletkor 57 év és a jelöltek egyike sem színes bőrű.

Forrás: CEMR

Photo credit: European Parliament