Szerepek és felelősségi rendszer veszélyhelyzet idején Norvégiában

Az alábbiakban található az általános leírás arról, hogy Norvégiában ki és miért felelős országos krízishelyzetben.

Az állampolgári védelem és a készültség négy elven alapul. Ezek az alapelvek érvényesek mindenkire, a jelen válsághelyzetben is.

1. A felelősségi terület elve azt jelenti, hogy mindenki a polgári védelemben azon a téren felelős, amelyen normál esetben is.
2. Az egyenlőség elve azt jelenti, hogy veszélyhelyzetben is amennyire csak lehetséges, olyan módon történik a szervezés, mint normális körülmények között.
3. A közelség elve azt jelenti, hogy minél alacsonyabb, az emberekhez és a problémákhoz legközelebb eső szinten kell kezelni a veszélyeket.
4. Az együttműködés elve azt jelenti, hogy mindenki, aki felelősséggel bír, hozzá kell járulnia a tőle telhető legnagyobb mértékben együttműködve a megelőzés, vészhelyzeti készültség és válságkezelés terén.

Önkormányzatok

Az önkormányzatoknak kritikus szerepe van az állampolgári védelemben és széleskörű felelősséggel tartoznak a megelőzés és a válságkezelés terén. Független jogi személyként működnek, amik jogi felelősséggel rendelkeznek a tevékenységeik és mulasztásaik kapcsán. Az önkormányzatok nem tartoznak az állami irányítás vagy bármi más irányítás alá, és kizárólag a rájuk vonatkozó jogszabályok irányítják őket.

Az önkormányzás alapelvének értelmében minden településnek lehetősége van önállóan végrehajtani az intézkedéseket, mindaddig, amíg azokat a törvények nem tiltják, vagy nem mások hatáskörébe nem utalják.

Az Önkormányzati Törvény és a Fertőzésvédelmi Törvény két fontos törvény, amely szabályozza az önkormányzatok képességét a jelenlegi válság kezelésére. A Fertőzésvédelmi Törvény felhatalmazza az önkormányzatokat drasztikus intézkedések meghozatalára az emberek védelmére.

Mint szakmai kompetenciával rendelkező köztestületek, az önkormányzatok többek között felelősek a polgári védelemben az alábbiakért:

• Egészségügy és gondozás (az Egészségügyi felkészültségről szóló törvény, a Fertőzésvédelemről szóló törvény, a Sugárvédelemről szóló törvény, a Közegészségügyi törvény, az Egészségügyi és ápolási szolgáltatásokról szóló törvény)
• Szociális szolgáltatások (a Szociális szolgáltatási törvény és az egészségügyi felkészültségről szóló törvény)
• Tűzoltó és mentő szolgálat (Tűz- és robbanásvédelmi törvény)
• Akut szennyezés (Szennyezésről szóló törvény)
• Tervezés és földgazdálkodás (Tervezési és Építési Törvény)
• Kikötő igazgatása (Kikötői törvény)
• Polgári védelem (Polgári védelmi törvény)
• Az intézkedések nyomon követése a polgári védelem rendszerében
• Segítségnyújtás az üzleti szektor számára a vészhelyzetekre való felkészülés szempontjából (Üzleti szektor vészhelyzeti felkészültségéről szóló törvény)

Szükség van továbbá a polgári védelemre azon szolgáltatások és funkciók vonatkozásában is, amelyekben az önkormányzat a tulajdonos. Ezek lehetnek például:

• Iskolák és óvodák (Közegészségügyi törvény, rendeletek az iskolák és óvodák környezetvédelmi szempontból megfelelő egészségvédelméről stb., valamint az iskolákban és óvodákban bekövetkező súlyos balesetek megelőzéséről és kezeléséről szóló körlevél)
• Vízművek (Egészségügyi felkészültségről szóló törvény, a Közegészségügyi törvény és az ivóvízről szóló rendeletek)

Ezen felül sok önkormányzat biztonsági és vészhelyzeti felkészülési követelményeket ír elő a különféle események szervezőinek, például a kultúra és a sport területén.

Az önkormányzatnak mozgatórugóként kell szolgálnia a polgári védelem más szereplői számára is. Ezeknek a szervezeteknek a készenlétre vonatkozó bizonyos követelményeket a saját szakmai szabályaik tartalmazzák, vagy saját közigazgatási felelősségükön alapulnak.

A helyi polgári védelmi szereplők összegyűjtése érdekében ajánlott az önkormányzat számára a vészhelyzeti készenléti bizottságok felállítása. Sok önkormányzat már létrehozott ilyen vészhelyzeti bizottságokat.

Az úgynevezett Koronavírus-törvény értelmében a kormány kiterjesztett hatáskörrel rendelkezik bizonyos meghatározott törvények, köztük az önkormányzati törvény kiegészítésére vagy az azoktól való eltérésre korlátozott ideig. A törvény kimondja, hogy a kiterjesztett hatalom nem használható fel az Alkotmánnyal ellentétesen. Az Alkotmány 49. cikke kimondja, hogy a helyi demokráciát törvény szabályozza. Azt is kijelenti, hogy a kormány nem alkalmazhatja a kiterjesztett hatalmat oly módon, hogy a helyi önkormányzat válság idején veszítsen jelentőségéből.

Megyék

A megyék szakmai kompetenciával rendelkező regionális hatóságok. Felelősek a közlekedési és energiainfrastruktúra biztosításáért, valamint a tengeri erőforrások és a környezet kezeléséért. További kulcsfontosságú feladataik a középfokú oktatás, a kultúra és a fogászati egészségügyi ellátások biztosítása. A megyék felelősek a vészhelyzetekre való felkészülés biztosításáért is az Üzleti szektor vészhelyzeti felkészültségéről szóló törvény alapján.

A megyék ugyanúgy, mint az önkormányzatok, önálló jogi személyek és autonómak.

KS

A KS (Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége) valamennyi önkormányzatot és megyét tömörítő szervezet Norvégiában.

Alapszabálya kimondja, hogy a KS munkaadói és speciális érdekképviseleti szerv. A tagsággal együtt a KS a hatékony, kreatív és független önkormányzati szektor fejlesztésén dolgozik.

Önkormányzati tanácsadási tevékenységén, valamint érdekvédelmi tevékenységein keresztül a KS hozzájárul a polgári védelemhez országszerte.

Az életet helyben éljük.

Mint munkáltatói érdekszövetség a KS felelős – Oslo kivételével – azért, hogy teljesítsék az önkormányzatok és a megyék a Fő Bérmegállapodás és a Fő Megállapodás értelmében a kötelezettségeket. Ilyen kérdésekben a KS-nek utasítási joga van az önkormányzatok és megyék felett. Ez a Helyi Önkormányzati Törvényből és az önkormányzati szövetség munkaadói érdekképviseleti tevékenységéről szóló cikkelyeiből következik.

A bérmegállapodások területe a kulcsa a válság megelőzésének és kezelésének. Itt a KS-nek speciális felelőssége van, a munkáltatói oldal többi felével együtt. A feleknek autonómiájuk van a saját megállapodásaik felett. Az államnak nincs joga utasítani a KS-t, és csak a jogalkotáson keresztül tud beavatkozni.

Központi hatóságok

A kormány kollektív felelősséggel bír a polgári védelem terén az állami oldalról. Valamennyi miniszter alkotmányos felelősséggel rendelkezik a norvég parlament (Storting) felé, amely nem mentesíti a kormányt az egyetemes felelősség alól.

• Az Igazságügyi Minisztérium felelős a polgári védelem koordinálásáért.
• A haderő felelős a polgári védelem katonai eszközökkel való biztosításáért.
• A Polgári Védelem felelős a civil társadalom védelméért.
• A Megyei Kormányzóknak koordinációs felelőssége van és a tőle telhető legnagyobb mértékben együtt kell működniük a különböző szereplőkkel. Ez azt jelenti, hogy a Megyei Kormányzó felelős a saját kockázati és sérülékenységi elemzés elkészítéséért, koordinálva a központi hatóságok által előírt követelmények teljesítését és követve útmutatásaikat, informálják a központi hatóságokat a megyei polgári védelmi munkáról.

A magánszektor

A magánvállalkozások számára önvédelmi intézkedéseket írhatnak elő. A magánszektortól is megkövetelhetik, hogy forrásokat fordítson a civil társadalom védelmére.

Önkéntes szervezetek

Sok különböző önkéntes szervezet létezik, világi és vallási, amelyek mindegyike hozzájárulhat a civil társadalom védelméhez és a válságkezeléshez.

Magánemberek

A saját ingatlannal rendelkező magánembereket is kötelezhetik önvédelmi intézkedésekre. A Polgári Védelmi Törvény előírhatja a magánszemélyeknek a civil társadalom védelme érdekében ingatlanjaik vagy egyéb forrásaik felajánlását.

Forrás: ks.no

Fotó: Mostphotos, dátum: 2020.03.26.