A járvány elleni védekezésről tartott konferenciát a TÖOSZ

2020. 11. 16. | TÖOSZ hírek közlemények

Mit tehet egy polgármester, ha gócponttá válik a települése? Mire érdemes odafigyelnie egy polgármesternek a járvány elleni védekezés során? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkoztunk azon a 2020. november 11-ei online konferencián, amelyen előadást tartott mások mellett Dr. Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa is.

 

Főtitkári köszöntő

 

Az online konferencia résztvevőit dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára köszöntötte. A főtitkár kiemelte, hogy az esemény – minta mondta: „sajnos egy folytatás”, hiszen tavasszal, az első hullám során a TÖOSZ a honlapján kialakított COVID-19 vonatkozású felületen folyamatosan kapcsolatot tartott a tagönkormányzataival. Információkat gyűjtöttünk, osztottunk meg – mondta a főtitkár. A jelenlegi második hullámra tekintettel újraindítottuk az oldalt – tette hozzá. Kiemelte, hogy a mostani konferencia ötletgazdája dr. Áldozó Tamás, a TÖOSZ társelnöke, Pápa város polgármestere volt, ugyanis a településen augusztusban alakult ki járványügyi gócpont, így vetődött fel a tapasztalatok megosztásának gondolata. A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program idei szakasza teljes egészében a koronavírus-járvány elleni védekezésről szól, és idén az egész Program online módon zajlik a járványhelyzetre való tekintettel. A településvezetők figyelmébe ajánlotta a 2020. november 25-ei online prezentációs döntőt, melynek keretében a döntőbe jutott önkormányzatok mutatják be a koronavírus-járvány idején alkalmazott jó gyakorlataikat.

 

Dr. Szlávik János előadásában összefoglalta azokat a fontos kérdéseket, amelyekre érdemes odafigyelnie a településvezetőknek:

Gyorstesztek használata

A gyorstesztek kapcsán kiemelte: „óvatosan bánjanak azokkal, és inkább csak panaszos betegeknél használják azokat.” Egyébként, mint mondta: a munkahelyeken, ha valaki beteg lesz, például idősotthonokban, hajléktalanszállón, szociális otthonokban igenis jól használhatóak. Hozzátette: arra jó a gyorsteszt, hogy ha felmerül a gyanú egy közösségben, gyorsan kell dönteni és nincs idő kivárni, amíg kijönnek, elvégzik a tesztet, több nap alatt érkezik eredmény. „Amennyiben pozitív a teszt eredménye, és azonnal kiemelem az illetőt, nagyon sokat nyerek vele” – mondta dr. Szlávik János.

Fertőtlenítés

A főorvos szerint sokkal inkább légúti terjedésről lehet beszélni, de azért javasolja a fertőtlenítést. „Látjuk azokat a példákat, hogy utcán, autókban, iskolákban, idősotthonokban, hajléktalanszállókon fertőtlenítenek” – nagyon helyesen, erősítette meg dr.. Szlávik János. Ahogy az ózonos fertőtlenítésnek olyan zárt terekben történő használatát is javasolta, ahol lehetőség van például estétől-reggelig fertőtleníteni, hogy munkába menet fertőtlenített legyen az adott iroda, autóbusz, bevásárlóközpont.

Maszkviselés közterületen

Vannak olyan helyek, ahol nem lehet megfelelő távolságot tartani – például egy játszótéren óhatatlan, akár a felnőttek, akár a gyerekek közel kerülnek egymáshoz, vagy sok esetben kénytelenek vagyunk kint sorban állni, ezért jó, ha van rajtunk maszk – mondta az infektológus.

Munkahelyi étkezés

 A „munkahelyi étkezdékben ne tartsuk a szokásos rendet, hogy mindenki egymás hegyén-hátán ebédel, vagy vacsorázik, hanem vagy elvitelre, vagy csomagolt ételt adjunk” – hívta fel a figyelmet a Szent László Kórház infektológus főorvosa. Elmondta: nagyon sok ember fertőződött meg azért, mert nagyon vigyázott magára, de összeültek a kollégákkal étkezéshez, és óhatatlanul megfertőzték egymást.

A beteg munkavállaló maradjon otthon

Rendkívül fontos, hogy a beteg munkavállaló ne menjen dolgozni. Sokszor nemcsak a légúti tünet számit, hiszen erre a vírusra nagyon jellemző a fejfájás, és gyengeség is. Mindegyen egyes munkahelyen eltöltött idő veszélyt jelent arra, hogy megfertőzhet másokat. Munkaidőben jelentkező klinikai tünetek esetén a munkavállalót haladéktalanul küldjük haza, illetve orvoshoz – mondta a polgármestereknek dr. Szlávik János.

Testhőmérséklet mérés

Érdemes érintésmentes hőmérővel munkakezdés előtt szűrni, így minden munkába érkezőt ellenőrizni lehet, és a 37,8 Celsius-fok feletti hőmérséklet esetén a munkavállalót el kell tiltani a munkahelyen végzett munkától. 

További részleteket az elhangzott előadással kapcsolatban a TÖOSZ-tag önkormányzatoknak szóló Hírlevelünkben találnak.

Pápa a frontvonalban - 2020. augusztus

 

Mérföldes távolság van aközött, amiről beszélni szeretne, illetve amit nap, mint nap megélünk – hangsúlyozta dr. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere, a TÖOSZ társelnöke. A konferencia levezető elnöke számokkal is kifejezte mindezt: 2020 augusztus elsején Veszprém megyében összesen 66 pozitív esetet tártak fel a járvány kezdete óta, ez augusztus 31-ig 179-re növekedett – főleg a pápai esetekkel –, míg a konferencia napján 4458 eset van a megyében. Ma már szinte minden magyar település abban a helyzetben van, mint amibe mi kerültünk augusztusban – mondta a polgármester.

Mi volt a különlegessége mégis ennek az augusztusnak?

Az augusztusi esemény kapcsán talán a jelenség a fontos, nem a konkrét eseménytörténet. Egy hatvanezres kistérségben a tavaszi járvány úgy múlt el, hogy összesen négy pozitív eset volt. Gyakorlatilag az emberek nem volt tapasztalata a vírussal kapcsolatban. Július végén – augusztus elején teljesen váratlanul pozitív esetek tűntek fel a városban, és augusztusban ez egy klasszikus járványgörbét írt le. Augusztus 3-án kettő fővel kezdődött, a hónap közepén elérte a 43 főt a pozitív esetek száma – ez egy időben jelen lévő aktív eseteket jelent – és a hónap végén 21-re csökkent, azóta ott a tartunk, ahol tartunk – tette hozzá dr. Áldozó Tamás. Ez őszintén megdöbbentette a város és a környéki települések lakóit is. Mint kiderült, vélhetően egy vallási közösség rendezvényén vett részt egy ún. szuperfertőző személy, és ebből a közösségből kiindulva terjedt szét a vírus. Különbség a mostani helyzethez képest, hogy augusztusban nem volt rendkívüli eljárásrend, így akkor a polgármester hatáskörébe utalta a törvény azt, hogy intézményeket korlátozzon működésükben – mutatott rá a polgármester. Elmondta: akkor azt a döntést hozták, hogy ha a dolgozók között pozitív esetet azonosítottak, akkor bezárták az adott intézményt. Egy óvodát és egy bölcsődét is bezártak – a tisztító takarítás és a negatív tesztekig –, nagy volt a támogatottsága az intézkedéseknek a lakosság részéről, és biztosították a gyermekek otthoni elhelyezését. Sokan kerültek karanténba az érintettség okán, a harmincezres városban a csúcs 306 fős karantén volt, ma – az adatok ismerete nélkül – a pozitív esetek száma megközelítheti ezt a számot – vélekedett a polgármester.

Milyen következményei voltak mindennek?

„Uborkaszezonban robbant a bomba” – koronavírusos esetek vannak Pápán. Az első híreket követően megérkezett a sajtó a településre. A polgármester hangsúlyozta, hogy az első pillanattól nyíltan kommunikált az esetről, ennek ellenére, mint mondta, a település lett a „napi borzongás” tárgya a kereskedelmi televíziók híradóiban, és egyéb sajtóorgánumokban. A polgármester kiemelte: ennek roppant kellemetlen következményei lettek, hiszen nem tudták kellőképpen átadni azt az információt, hogy ez alapvetően egy meghatározott kört érintett akkor elsősorban, és nem arról van szó, hogy „aki bejön a településre, az azonnal beteg lesz”. Az emberek elkerülték a várost, elmaradtak a vendégek, mindez óriási kiesést okozott a turizmus terén. Dr. Áldozó Tamás kiemelte azt a pillanatot, amely elmondása szerint szintén feloldhatatlan volt számukra és úgy gondolja, hogy a véletlenek is közrejátszottak. Ez akkor történt, amikor Müller Cecília sajtótájékoztatót tartott a déli határnál, és egy újságírói kérdés a következőképpen hangzott: nevezhetjük-e Pápát a vírusjárvány gócpontjának? Az országos tisztifőorvos válasza az volt: igen, akár nevezhetjük is annak.

„Ettől a pillanattól ránk égett az, hogy mi gócpont vagyunk.” Szinte megkönnyebbülés volt, amikor a számaink elkezdtek csökkenni – sajnos ezek a mutatók az ország más térségeiben elkezdtek emelkedni – és szépen lassan belesimultak az átlagba – emlékezett vissza a polgármester. Hozzátette: „Azt gondolom, hogy ebből a szempontból sokkal jobb átlagosnak lenni, és nem okot szolgáltatni, hogy megkülönböztessenek bennünket, vagy akár bármelyikünket egy ilyen járvány miatt.”

Résztvevői kérdés: „a pozitív esetek számáról miért nem kapunk tájékoztatást?”

Tény, hogy nem kapunk – mondta dr. Áldozó Tamás –,sokkal jobb volt az az időszak, amikor kaptunk információt. Nem az volt érdekes, hogy ki a pozitív a településen, hanem tendenciákat lehetett követni, amelyről tájékoztatni tudtuk az embereket, és ez megnyugtató volt számukra. Az emberek bíznak az önkormányzatokban, az információkat hitelesnek fogadják el. Sajnos ez a kapcsolat megszakadt, a polgármester úgy gondolja, leginkább azért, mert meghaladja a kormányhivatalok erejét az információ biztosítása.

A járványügyi védekezés tapasztalatai Várpalotán

Campanari-Talabér Márta, Várpalota város polgármestere a településen meghozott járványhelyzettel kapcsolatos intézkedések hatásairól beszélt. A koronavírus-járvány első hullámában nagyon gyorsak voltak, és hamar hoztak döntéseket, például arról is, hogy minden háztartásban minden személynek biztosítanak ingyenes szájmaszkot, és ezt március végére meg is tudták valósítani – mondta a polgármester. Kiemelte: március elején nagy volt a bizonytalanság nemcsak önkormányzati, hanem állami szinten is, hazai és külföldi viszonylatban is. Ezáltal az emberekben is bizonytalanság volt, ezért valamilyen fogódzóra volt szükségük – azzal, hogy az önkormányzat ebben a helyzetben egy minimumot adott a szájmaszkkal, a lakosság nagyon együttműködő volt, és ez a mai napig megmaradt. Rájöttek, hogy rengeteg mindent el tudnak készíteni maguk: védőruhát, szájmaszkot, védőpajzsot állítottak elő. Ingatlanokat biztosítottak segítségre szoruló egészségügyi dolgozóknak, külföldről hazatérőknek egyaránt. Jelenleg alkalmazkodnak a kormányzati döntésekhez, nagyon jó az együttműködés a háziorvosokkal, akiknek tavasszal biztosította az önkormányzat a védőfelszereléseket. Kiemelte: az egyik legfontosabb feladat a településen élőkkel történő megfelelő kommunikáció.