Tíz ország dolgozik közösen az otthonápolás megújításán

Az innovatív online platformon zajló projektindító esemény célja, hogy részletes tájékoztatást nyújtson a projektről, és szélesebb közönségnek (pl. multiplikátoroknak, döntéshozóknak, kedvezményezett csoportoknak, szociális szolgáltatóknak) lehetőséget adjon arra, hogy aktívan bekapcsolódhassanak a projekt megvalósításába – mondta André Peters, a konzorciumvezető Diakonie Baden igazgatósági tagja.

André Peters, a Diakonie Baden igazgatósági tagja a D-Care Labs jövőképéről beszélt köszöntőjében

A konferencia résztvevőit videóüzenetben köszöntötte Theresa Schopper, Baden-Württemberg tartomány államminisztere

Theresa Schopper üdvözölte a tíz ország részvételével zajló projekt résztvevőit, akik - mint mondta - a következő több mint kétéves időszakban közösen fognak dolgozni. Az államminiszter elismerését fejezte ki a projektben résztvevő szervezeteknek, amiért az előkészítő munkát követően, a sikeres együttműködésük eredményként létrejött a közös D-Care Labs projekt, amelyben különös köszönet illeti a konzorciumvezető Diakonie Baden-t - tette hozzá.

Az államminiszter fontos mérföldkőnek nevezte a projekt nyitórendezvényét. Mint mondta: az Európai Unió Duna régiót érintő stratégiájában a kezdetektől hangsúlyos a civil társadalom Dél-kelet Európából történő bevonása. Kiemelte: számos kísérletet láttak már fenntartható hálózatok kialakítására, amelyek lehetővé tették kisebb civil szervezeteknek, hogy többoldalú Európai Uniós projektekben vegyenek részt. Theresa Schopper rámutatott a koronavírus-járvány okozta nehézségekre, melyekkel a projektet érintően is szembesülnek a projektpartnerek, hiszen jellemző, - különösen vidéken - hogy az idősek egyedül maradtak, mert a gyerekek a nagyvárosokba, vagy külföldre költöztek. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az idősellátás kérdése hatalmas kihívást jelent szinte mindenhol. Reményét fejezte ki, hogy a D-Care-Labs projekt eredményeiből valamennyien tanulni tudnak, és annak eredményei előmozdulást hoznak az otthonápolás terén.

Az otthoni gondozásban részesülők alapvető szükségleteit jelenleg nem teljeskörűen elégítik ki a szociális szolgáltatók (pl. megfelelő orvosi kezelés, társadalmi befogadási tevékenységek vagy biztonságos otthoni létesítmények) a Duna régióban. Ezen az alapproblémán kívánnak segíteni az Interreg Duna Transznacionális Program által társfinanszírozott D-Care Labs projektben résztvevő országok – hangsúlyozta Katja Vonhoff, projektmenedzser a Diakonie Baden részéről.

Katja Vonhoff, a konzorciumvezető Diakonisches Werk Baden projektmenedzsere

A projekt céljairól

A kihívások a gazdagabb államokban (Ausztria, Németország), valamint a közép- és kelet-európai országokban eltérőek, de vannak olyan közös problémák is, mint a kedvezményezettek számának növekedése, a képzett személyzet hiánya, pénzügyi korlátok vagy a digitális megoldások nem elégséges használata és fejlesztése. A COVID-19 további meghatározó kihívásokat hozott magával az otthoni gondozásban a Duna régió minden országában.

A 2022 végéig tartó projekt célja speciális és fenntartható interregionális úgynevezett D-Care Labs innovációs struktúrák létrehozása, amelyek lehetővé teszik a szociális szolgáltatók, a termékfejlesztők és a startup vállalkozások számára, hogy jobb és innovatívabb otthoni gondozási szolgáltatásokat és termékeket tervezzenek és valósítsanak meg idős emberek, fogyatékossággal élő személyek, valamint speciális igényű gyermekek számára.

A 10 európai országból álló projekt konzorcium - kidolgozza a „Transznacionális laboratórium stratégiát az otthoni gondozás innovációjához”, felállít 9 regionális D-Care Lab-et és kipróbálja az új struktúrákat. Ezen kívül interregionális együttműködési struktúrákat hozunk létre, hogy lehetővé tegyük az innovációs struktúrákról és az új otthoni gondozási megoldásokról szóló kölcsönös tanulási folyamatokat. A társadalmi beruházások ökoszisztémáinak felállítása biztosíthatja a pénzügyi fenntarthatóságot.

Kik vesznek részt a projektben?

A projektben 26 szervezet vesz részt a köz- és a magánszektorból (projektpartnerek, és társult stratégiai partnerek) a 10 országból, amire a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia vonatkozik:

A projektpartnerek:

- Diakonie Baden (vezető partner, 900 szociális szolgáltató ernyőszervezete

- Németországban, Baden-Württemberg tartományban),

- Grünhof Start-up Központ (Freiburg, Németország),

- Heidelbergi Egyetem (Társadalmi Befektetések és Innovációk Központja),

- Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ),

- Horvátországi ACT Csoport (társadalmi vállalkozók közössége),

- Zágrábi Egyetem,

- Román Társadalmi Nem-kormányzati Szervezetek Szövetsége Erdélyben,

- Társadalmi Nem-kormányzati Szervezetek Szövetsége Bulgáriában,

- Bécsi Érsekség Caritas szervezete,

- Európai Perspektívák Szlovén Központja,

- Mozaik Alapítvány Bosznia-Hercegovinában,

- Közegészségügyi Szövetség Bosnyák Partnersége,

- Gyermekekért dolgozó szervezetek hálózata Szerbiában (MODS),

- AGAPEDIA Moldova Alapítvány.

Társult stratégiai partnerek:

- Szociális Minisztérium Baden-Württemberg,

- Emberi Erőforrások Minisztériuma - Magyarország,

- Belügyminisztérium - Magyarország,

- Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,

- Regionális Fejlesztési Ügynökség – Románia Központi Régiója,

- Szociális Támogatási Ügynökség Bulgária,

- Osztrák Közegészségügyi Intézet,

- Bécs Város, Erste Alapítvány,

- Maribor Város,

- a Szerb Köztársaság Kormányának Társadalmi Felzárkózásért és Szegénység Elleni Küzdelemért felelős egysége,

- Moldovai Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium

Nemzeti szekciók dolgoztak a plenáris előadások között

A nemzetközi plenáris részt követően párhuzamos szekciókban dolgoztak az egyes országok képviselői, szakértői. A magyar szekció munkáját dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára moderálta. Olyan témák voltak napirenden, mint a COVID-19 járvány hatása az otthonápolásra, a regionális laboratórium koncepció, mint problémamegoldás eszközének bemutatása, vagy a regionális laboratóriumi hálózatban való részvétel lehetőségei.

Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára moderálta az online fórumot

A főtitkár kiemelte, hogy a TÖOSZ 2018-ban csatlakozott a projektet előkészítő partnerséghez, és az elmúlt évek tapasztalatai már bizonyították, hogy – mint mondta – : „kiváló szakmai szervezetekkel van szerencsénk együttműködni nemzetközi szinten.”  Hozzátette: az elmúlt hetek, hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy hazai szinten is érvényes ugyanez, hiszen azoknál a szervezeteknél, amelyeket eddig megkerestek, szinte kivétel nélkül nyitottsággal és együttműködéssel találkoztak, jelentős eredményekkel az adott működési területen.  

Dr. Gyergyák Ferenc hangsúlyozta: a TÖOSZ által képviselt több mint 1600 önkormányzattól gyakran kapnak visszajelzéseket a fejlesztési, szolgáltatási irányokról, így az otthoni gondoskodási formák fejlesztési projektjébe az idősgondozás önkormányzati kihívásai miatt fogtak bele.

A főtitkár kiemelte, hogy a Szövetség az Európa Tanács nemzetközi módszertanát követve 12 éve működteti a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programját, amelyben második éve szerepel ez a téma is napirenden, így számos kiváló önkormányzati innovációt ismerhettek meg részletesen.

______________________________________________________________________________________
Mi az a LAB?

„ Az innovációs LAB egy félig autonóm szervezet, amely különböző résztvevőket von be – hosszútávra – nyílt együttműködéssel, azzal a céllal, hogy radikális megoldásokat alkossanak meg, dolgozzanak ki és kipróbáljanak nyílt végű rendszerszintű kihívásokra.” (Gryszkiewicz, et al. 2016, p 84)

______________________________________________________________________________________

Felhívta a figyelmet arra, hogy a program első szakaszában a magyar partnert, a TÖOSZ-t fejleszti a projekt szakmai vezetését ellátó Heidelbergi Egyetem. Kiemelte: a legfontosabb első lépés az együttműködő partnerek megkeresése, hiszen ebben a projektben is elképzelhetetlen az innovációs struktúrák kialakítása a színvonalas szakmai együttműködések nélkül.

Hangsúlyozta, hogy a LAB résztvevői lehetnek: önkormányzatok, önkormányzati intézmények, társadalmi vállalkozók, (pl. fiatal tehetségek a felsőoktatásból és a tudományos kutatásból) vagy szociális vállalkozók, (csapatok) a szociális szolgáltatói és kkv szektorból a laboratóriumi program fő célcsoportjai. Ők új szolgáltatásokat és termékeket fejlesztenek ki – tette hozzá.

Plenáris megbeszélés a transznacionális szekcióban

 A konferencián mások mellett részt vett Marianna Paraskeva is az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága részéről

A nemzeti szekciók egyeztetését követően a transznacionális szekcióban folytatódott a konferencia arról, hogy miképpen járulhat hozzá az európai együttműködés a szociális szolgáltatási szektor COVID-19 által okozott problémáinak megoldásához és hogyan támogathatja a(z) (inter)regionális társadalmi innovációs folyamatokat.