Középpontban az idősellátás finanszírozása

A TÖOSZ tematikus, tagjai számára bármikor nyitott és ingyenesen elérhető Idősügyi Hálózata 2020. november 3-án jött létre a Duna régió 10 országának nemzetközi konzorciumaként megvalósuló D-Care Labs projekt keretében (amelyben az EMMI, a BM és az SZGYF is partner) azzal a céllal, hogy az idősügy terén az önkormányzati érdekek érvényesítése mellett fókuszba helyezze a szektor fejlesztési igényeit. Az Idősügyi Hálózat - online - ülésein állami intézmények és azok vezetői, a téma szakértői tartanak szakmai előadásokat, amit kérdések-válaszok, szakmai eszmecsere és közös gondolkodás követ nagy sikerrel.

Schmidt Jenő előadásának bevezetőjében elmondta, hogy a demográfiai változások és az individuális folyamatok azt is jelentik, hogy a családok egyre kevésbé töltik be a természetes védőháló szerepét, a gondozási funkciókat, ezért az intézményes ellátások arányának növekedésére kell számítani.

Röviden bemutatta az idősellátásban működő alapszolgáltatások és szakosított ellátások formáit, majd ezt követően részletesen ismertette a lehetséges működtetési szempontokat. Álláspontja szerint a tartós gondozás esetében a kisméretű intézmények kialakítására, a családias környezetet, jelleget felidéző működési módra kell törekedni. Mint mondta, határozott célkitűzés a nagy intézmények kisebb intézményekre való kitagolása, a 100 fő alatti intézményi megoldások elterjesztése. Támogatási szempontból az önkormányzat által működtetett intézményi forma a legelőnyösebb - tette hozzá.

Rámutatott, hogy Magyarországon az időskori lakóotthonos életmód a racionális érvek ellenére sem terjedt el. Az idős emberek szeretnék megtartani saját ingatlanjukat, a szabadon felhasználható pénzügyi tartalékaik szűkösek.

Kiemelte, hogy az EU-s források az alapellátás fejlesztésére nyújtanak majd támogatást, a bentlakásos gondozásra nem. A hazai időspolitikai egyik kiemelt célja kell legyen, hogy a személyre szabott szolgáltatások széles köre álljon rendelkezésre, illetve, hogy érvényesüljön a „se többet, se kevesebbet, mint amire szükség van” elve.

Schmidt Jenő ezt követően ismertette, hogy milyen lehetőségek vannak egy szociális beruházás esetén fejlesztési hitelek, illetőleg más pénzügyi termékek igénybevételére.

Előadását azzal zárta, hogy kezdő vállalkozás csak megfelelő fedezet, hitelgarancia, üzleti terv és megtérülési mutatók alapján finanszírozható.

Schmidt Jenő előadása letölthető: INNEN

Bolyán Róbert a szociális beruházások pénzügyi lehetőségei kapcsán kiemelte, hogy elindult egy social impact banking irány. Olyan finanszírozást adnak, ahol társadalmi hatást tudnak elérni. Több nyugdíjas otthont finanszíroznak, de egyik sem önkormányzati fenntartású. Mind mondta, van privát, nonprofit és egyházi fenntartású finanszírozás. Kiemelte, hogy a rendszerben túl sok pénz van, de probléma van az elosztással, szabad felhasználású hitel már nincs, mindig célt finanszíroznak. A bank nem fedezeti finanszíroz. A finanszírozás alapja cash flow, azon múlik, hogy hány bentlakó van. Az árazás BUBOR alapú, de a kamat fix. A nyugdíjas otthonoknál 10 éves fix kamatokról tudnak beszélni - mondta az igazgató, aki kiemelte a hitelvizsgálati szempontokat és kockázati fajtákat.

Elmondta, hogy fontos a rentábilitás, mely szerint olyan tevékenységet finanszírozni nem lehet, amely nem lesz nullszaldós. Az optimista tervet  minden esetben visszaveszik reálisra. Nem elég megépíteni a komplexumot, működtetni is kell azt - hangsúlyozta.

Az önkormányzati tulajdonú idősotthon létesítésénél az alábbi szempontokra hívta fel a figyelmet:

-          ki a célcsoport

-          milyen szintű ellátásra gondolnak

-          környéken fellelhető igény, amit le lehet fedni

-          milyen jogi formában működtetjük

Fontos kérdés, hogy milyen szintű ellátást szeretnénk:

-          normál

-          demens személyek ellátása

-          kettő kombinációja

Mint mondta, a bevétel sem mindegy. Az intézményeknek lakók után napi nyilvántartást kell vezetni. Bolyán Róbert hangsúlyozta az üzleti terv fontosságát.

Véleménye szerint a siker kulcsa egyértelműen a működtető az intézmény alapításnál. Példaként elmondta, hogy 41 fő alkalmazottal működtethető jól egy 99 fős ellátottal rendelkező bentlakásos intézmény. Egy nyugdíjas otthon működtetésénél a legnagyobb kiadás a személyi költségek.

Az előadó jó megoldásnak tartja, ha az önkormányzat az egyházzal működik együtt. Elmondta, hogy az UniCredit Bank nemrég mikrovállalkozási start up-oknak indított hitelt. 5 év futamidővel tudnak hitelt felvenni 5 millió forinttal. Van egy induló vállalkozás, csak akkor kezdeményezik a hitelfelvételt, ha minden mást megpróbáltak és nem sikerült - mutatott rá az igazgató.

Bolyán Róbert előadása letölthető: INNEN

Soltész Anikó előadásában arra fókuszált, hogyan lehet lépésről lépésre kiszámítható időskort teremteni. Az idősellátás feltételrendszere messze van az ideálistól - mondta.  Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy idős korra készülőként jó, ha "megpróbáljuk kezünkben tartani a sorsunkat", hogy kiszámítható legyen az időskorunk.  Tisztán kell látni abban, hogy 57 %-os szegénységi küszöbbel kalkulálva milyen szinttel lehet számolni, mennyit kell hozzátenni, tekintettel arra, hogy az állam illúziójáról le kell mondani - mutatott rá a szakértő.

Részletesen beszélt arról, hogyan lehet minél hosszabb ideig otthon maradni. Kiemelte, hogy humánszolgáltatást csak elkötelezetten lehet csinálni.  Rámutatott, hogy az otthonápolási szektorban a kelleténél magasabb a fekete gazdaság aránya. Van pénz a rendszerben, az idősek, illetve a fizetőképes keresletet nyújtó gyerekek számára is kiszámíthatóbb lenne, ha a rendszer fehéredne . hangsúlyozta. Hozzátette: vállalkozást csak tartósan megalapozott igényekre lehet létrehozni.

Soltész Anikó előadása letölthető: INNEN

Az előadásokat követően és ahhoz kapcsolódóan a résztvevők között élénk vita alakult ki.

Többen is megfogalmazták, hogy a jelenlegi házi gondozási rendszerben kellene előrelépéseket tenni, biztosítani kellene a hétvégi ellátási formát is a házi gondozási szolgáltatást igénybe vevő rászorultaknak. Ebben viszont az a probléma hogy az önkormányzat ezt csak a saját költségeinek a terhére tudja biztosítani a jelenlegi rendszerben. A finanszírozást olyan szintre kellene emelni, hogy az önkormányzatnak ahhoz ne kelljen hozzátennie. Kolin-Sabján Katalin, a D-Care Lab projekt menedzsere elmondta, hogy nagyon kevesen pályáztak a LAB-ba szolgáltatás fejlesztésre.

Válaszként az hangzott el, hogy az önkormányzatok nem akarnak olyan szolgáltatásokat felvenni, amely a kiadási oldalukat növeli. Tűzoltás jellegű problémával állnak szembe, a pályázathoz szükséges erőforrás sem áll rendelkezésre. Kisebb önkormányzatok emberi erőforrás hiány miatt nem fognak tudni részt venni a programban - hangzott el. 

Dr. Gyergyák Ferenc a TÖOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a TÖOSZ-nak kiemelt feladata a finanszírozási kérdések folyamatos vizsgálata és ennek érdekében a szakminisztériummal történő érdemi konzultáció.

Szöveg: Dr. Steiner Erika, főtitkárhelyettes