Otthonápolás és otthoni gondozás az Európai Unióban

A Duna régió 10 országának nemzetközi konzorciumaként megvalósuló D-Care Labs projekt keretében közel egy éve elérhető  Idősügyi Hálózat azzal a céllal jött létre, hogy az idősügy terén fókuszba helyezze a szektor fejlesztési igényeit, megvitassa az idősellátással kapcsolatos aktuális kérdéseket. Az Idősügyi Hálózat - online - ülésein állami intézmények és azok vezetői, a téma szakértői tartanak szakmai előadásokat, amit kérdések-válaszok, szakmai eszmecsere és közös gondolkodás követ nagy sikerrel.

Az október 18-ai ülésén dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően dr. Steiner Erika, a TÖOSZ Idősügyi Hálózatának szakmai felelőse vette át a szót és moderálta az eseményt.

Első előadóként Rauh Edit szociálpolitikus, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) szakértője tájékoztatta a jelenlévőket az EU idősödéssel kapcsolatos szakpolitikai kihívásairól. Bevezetőjében elmondta, hogy az idősödés témájával a 19. század végétől foglalkoztak a társadalomtudósok. Mint mondta, mára Európában ez a kérdés azonban már megoldandó feladat lett, majd a szakértő néhány EU-s adatot ismertetett.

Elmondta, hogy a korfa az idősödő népességszerkezet irányába tolódik el. Ezt igazolja, hogy a 80 évesek aránya 5,8 %-ról 14,5 %-ra nő 2019-2100 között.  A munkaképes korúak száma csökken, a nyugdíjasok száma növekszik. Ezek jelentős kihívások egész Európában, ezért a méltó és szükséges ellátások fedezetét meg kell teremteni.

Dokumentumelemzéssel szemléltette a hangsúlyokat. Kiemelte a minőségi tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokhoz való jogot, különösen az otthonápoláshoz és a közösségi alapú szolgáltatásokhoz, a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz való jogot, ezen belül pedig a digitális távközlési szolgáltatásokhoz való jogot.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2020-as EU Stratégia három prioritás mentén kezeli az idősödést. 2021. januárban jelent meg az EU vitaanyaga, a Zöld Könyv, melynek vitája jelenleg is zajlik. Ez a dokumentum az egészséges és tevékeny időskort alapelvnek tekinti. Rauh Edit hangsúlyozta, hogy a szociális védelmi és nyugdíjrendszerek reformja elengedhetetlen az egész kontinensen.

Kiemelte, hogy az EU tagállamai között folyamatos párbeszéd zajlik az idősekre vonatkozó közpolitikáról. 2050-re 30,5 millió ember lesz, aki tartós gondozásra és ápolásra szorul majd. Az EU-ban nincsenek egységes minőségi elvárások, ez a jövőben sok feladatot ad a tagállamoknak.

Ezt követően Rauh Edit ismertette az idősödéssel kapcsolatos szakpolitikai válaszokat, amelyben kiemelten fontos az erős tartós ápolási és gondozási rendszerek megvalósítása az egyes tagállamokban, valamint ezek integrációja. 

Az szakértő szerint minimális reformokkal, szoros együttműködésben ki lehet alakítani olyan otthonközeli, közösségi szolgáltatásokat, amely kíméli az ellátórendszert és személyre szabott. Kiemelte a szociális vállalkozások részvételének jelentőségét a szektorban.

Rauh Edit a demenciával kapcsolatos kérdésre válaszolva kiemelte ennek fontosságát. Elmondta, hogy Magyarországon is készült egy Demencia Stratégia, azonban ez még nem került elfogadásra. A szolgáltatásoknál a demensek helyzetét mindenképpen figyelembe kell venni. Fekvőbeteg intézmények nincsenek felkészülve a demens betegek ellátására.

Rauh Edit előadása elérhető: ITT

Dr. Talyigás Katalin szociálpolitikus, az „Életet az éveknek” Területi Egyesület elnöke felhívta a figyelmet az ELTE TTK Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Idős Műhelyében vállalt feladatra, amely az integrált egészségügyi és szociális ellátórendszer létrehozására irányul.  Az ötalkalmas találkozón gyakorlati szakemberek, önkormányzati szociális szakemberek közösen fognak kidolgozni egy olyan modellt, amely az idős generáció EU elveknek megfelelő ellátását célozza. Várják további önkormányzatok bekapcsolódását is a munkafolyamatba.

Hangsúlyozta, hogy a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa egy teljes rendszer keretében gondolkodik, egy idősügyi törvény megalkotásával, amelyet a NYUSZET szakértői dolgoztak ki. Ennek vitáját is közreadják. Az Esély c. folyóirat 2021. évi második számában megjelenik a törvényről szóló anyag.

Csizmadia István, az Országos Kórház Főigazgatóság projektmenedzsere az otthoni gondozási szolgáltatások Európai Uniós jó gyakorlatait ismertette a HoCare projekt keretében. Előadásában kitért finanszírozási kérdésekre, valamint jó példákra is.

Csizmadia István előadása elérhető: ITT

Tóth Anna, a  Sepsiszentgyörgyi Diakónia igazgatója, a magyarországi D-Care Lab projekt partnere a romániai otthonápolási és otthoni gondozási szolgáltatások lehetőségeiről tartott prezentációt.

Bevezetőjében elmondta, hogy Romániában 19 éve indították el Sepsiszentgyörgyön az elsők között az otthoni gondozási szolgálatot. A romániai helyzetet számokkal, statisztikákkal illusztrálta, illetve az otthoni gondozási rendszer helyzetét, valamint a finanszírozási lehetőségeket ismertette.

Kiemelte, hogy Romániában is számottevően megnőtt az egyedül élő idősek száma. Felbomlóban van a több generációs családi modell. Nagy migráció indult meg,  az aktív családok jó része külföldön dolgozik, a számukat nem lehet követni, az ő szüleikről van szó. Tóth Anna elmondta, hogy az idősek ápolását gondozását családon belül végzik, ez általános, mert nagy hiány van szakápolókból. Az időskorúak többsége vidéken él, ez az ellátási forma viszont nem létezik mindenhol vidéken.

Rámutatott arra is, hogy a házi ápolási szolgálat 1990 után jelent meg Romániában, kizárólag civil szervezetek honosították meg, akik Nyugat-európai  szervezetekkel kerültek kapcsolatba, betekintést nyertek és alapítványok keretében ültették át a gyakorlatba a megoldásokat. (otthongondozás, távfelügyeleti szolgálatok, idősklubok, minden idetartozik) Mint mondta, az idősek hozzáférése a szolgáltatásokhoz igen aránytalan. Vannak megyék, ahol 100 %-ig jelen van. Kovászna megyében kb. 70 %-os a lefedettség.

Tóth Anna az otthoni gondozás, ápolás részleteiről is beszélt. Hangsúlyozta, hogy Romániában a szociális ellátás, így az otthoni gondozás finanszírozása nem államilag garantált és alanyi jogon megítélt. Különféle típusú finanszírozások léteznek, amelyekre külön szerződéseket kötnek vagy pályázati úton próbálják biztosítani a fedezetet. Többféle forrásból biztosítják a működést, de ez sohasem garantált. Mindezek miatt a fenntartás biztosítása óriási probléma.

Normatív támogatás kérhető otthoni gondozásra a minisztériumtól. Ez viszont nem jelent 100 %-os támogatást, csak kiegészítő támogatás. Elmondta továbbá, hogy az EU strukturális alapok finanszírozása kizárólag új szociális ellátásokra biztosított forrásokat, a meglévők fenntartására nem volt lehetőség pályázni. LEADER-re, valamint Világbanki támogatásra tudtak pályázni.

Kérdések, válaszok:

A résztvevők számos kérdést fogalmaztak meg a romániai helyzettel kapcsolatban.

Minden ellátottnak, amennyiben jövedelemmel rendelkezik, kötelező módon hozzá kell járulni a gondozáshoz. Egyéni megoldások vannak, de nem jellemző, hogy a kint élők anyagilag szervezett módon támogatnák az ellátást.

Szeledi Katalin Magyarhertelend polgármestere arra vonatkozóan tett fel kérdése, hogy előírják-e jogszabályilag az idősgondozók részére a végzettséget, illetve meghatározza-e valamilyen jogszabály az önkormányzatoknak a szolgáltatást alapfeladatként és erre kapnak-e finanszírozást?

Tóth Anna válaszában elmondta, hogy az idősgondozási szolgáltatást végzőknek kötelező végzettséget írnak elő. Az egészségügyi asszisztensek viszont többet keresnek kórházi körülmények között, de mégis inkább sokan ezt a munkát választják, mert itt fix munkaidő van, hétvégén – mivel nincs lehetőség ellátásra – nem kell dolgozni.

Romániában az önkormányzatok részére nincs törvényileg kötelező finanszírozás, az önkormányzatok saját bevételükből tudnak finanszírozni.

Kiemelte, hogy Romániában is van lehetőség arra, hogy az egészségbiztosítási alapból finanszírozzanak, de ez a rendszer annyira bürokratikus, hogy nem éri meg foglalkozni vele.

Szeledi Katalin a magyar és a román helyzetet összehasonlítva kiemelte, hogy Romániában megvalósul az integrált egészségügyi és szociális rendszer, Magyarországon ez elválik, viszont a finanszírozás egészen másként alakul Romániában.  Magyarországon konkrét szabályok vannak az otthoni szakápolásra vonatkozóan. A háziorvosok is csak lehetőségként kapcsolódnak be a rendszerbe.

Elmondta, hogy Magyarországon az otthoni szakápolási szolgáltatásban dolgozók fizetése jóval kevesebb, mint a kórházakban. A betegektől nem lehet pénzt kérni. 1996 óta működik az otthoni szakápolási szolgáltatás, de a finanszírozás alulmarad az összes többi szolgáltatáshoz képest.

Tóth Anna előadása elérhető: ITT

Fekete Katalin, a TÖOSZ D-Care Lab projektjének szakértője az önkormányzatok innovációs lehetőségeiről tartott előadást, melynek keretében megosztotta a jelenlévőkkel a D-Care Lab projekt keretében eddig végzett tevékenységeket is.

Bevezetőjében elmondta, hogy a TÖOSZ-ban működik az Innovatív Önkormányzatok Klubja, ahol sokféle innováció zajlik. Kiemelte, hogy a D-Care Lab-ben az innovatív megoldások megvalósításának talajára léptek, cél az erős, fenntartható és integrált szolgáltatások működtetése. Mint mondta, nemcsak idősekkel, hanem fogyatékkal élőkkel is foglalkozik a projekt. Fekete Katalin beszélt arról is, hogy napi szinten találkoznak igényekkel, szükségletekkel, amelyeket az ellátórendszer nem tud kielégíteni, ezért szükség van más megoldásokra is.

Röviden összefoglalta az eddigieket a projektben. Elmondta, hogy a szükségletek nem egyenlőek az igényekkel, ez általánosnak mondható.  Az eddigi keretek között nem kezelhető igények egyedi válaszokat igényelnek, ez a konklúzió vonható le. Kiemelte, hogy a fejlesztő csapatok rengeteg innovatív ötletet tudnak megvalósítani. A csapatok sokszínűek, egymástól rengeteget lehet tanulni.

Rámutatott arra is, hogy profit termelésére is van lehetőség, de itt már nem lehet csak önkormányzati keretek között gondolkozni. A változást az üzleti tervezési modellel érik el, ez a Canvas modell. Hangsúlyozta, hogy csak olyan módszereket hoznak be, amelynek hasznosságáról már meggyőződtek. Ez a modell az ügyfelek szegmensébe becsatornázásra került. Arra képes, hogy a vállalkozás életképességét be tudja bizonyítani. Hangsúlyozta, hogy különböző beavatkozásokat kell találni arra vonatkozóan,hogyan tudjuk az ügyfelek számát növelni, speciális értékeken alapuló szolgáltatásokat hogyan lehet közvetíteni és kik ehhez a partnerek. 

Az előadó ismertette a D-Care Lab keretében zajló workshopok további fejlesztési irányait.

Fekete Katalin előadása elérhető: ITT

Az Idősügyi Hálózat következő ülése december 1-jén lesz.

Készítette: dr. Steiner Erika, az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse