Az ezüstgazdaság volt középpontban a TÖOSZ Idősügyi Hálózatának ülésén
A TÖOSZ tematikus, tagjai számára bármikor nyitott és ingyenesen elérhető Idősügyi Hálózatának december 1-jei ülésén a hálózat tagjai az önkormányzatok ezüstgazdaságban rejlő lehetőségeit, szerepét helyezték fókuszba. A hálózat közel egy éve jött létre a Duna régió 10 országának nemzetközi konzorciumaként megvalósuló D-Care Labs projekt keretében azzal a céllal, hogy az idősügy terén megvitassa a szektor fejlesztési igényeit, az idősellátással kapcsolatos aktuális kérdéseket. Az Idősügyi Hálózat - online - ülésein állami intézmények és azok vezetői, a téma szakértői tartanak szakmai előadásokat, amit kérdések-válaszok, szakmai eszmecsere és közös gondolkodás követ.
A december 1-jei ülést, az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse, dr. Steiner Erika moderálta
A témáról szóló felvezetésben elmondta, hogy a demográfiai változásból adódó kihívások számos lehetőséget is kínálnak gazdasági és foglalkoztatási szempontból egyaránt. Az idősek egyre fontosabban lesznek, a népesség elöregedése a kínálati oldalon is rengeteg potenciált rejt magában, amelyben sok szektornak szerepe van. Az idősekre még nagyobb szüksége lesz a társadalomnak, akikre egyre inkább értékes erőforrásként kell tekinteni, mivel aktív tevékenységükkel hozzá tudnak járulni a társadalom növekedéséhez. Minél tovább él egy ember egészségben, annál aktívabban és hosszabb ideig tud részt venni a társadalomban. Ez egyrészt nemcsak az egyéni életminőségüket javíthatja, hanem enyhül az egészségügyi, szociális ellátási és nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás is. Az ezüst gazdaság keretei között az 50+ korosztály életének számtalan területe érintett lehet, így például az egészség, a táplálkozás, szabadidő, jólét, pénzügyek, utazás, szállítás, közlekedés, lakhatás, oktatás, munkavállalás, gondoskodás, idősgondozás, életminőség, stb.
Első előadóként Dr. Sík Attila PhD, a PTE ÁOK Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének igazgatója tartott bevezető előadást a témában, az ezüstgazdaságban rejlő lehetőségeket ismertetve.
Makro szinten világított rá a lehetőségekre. Termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki az időseknek, illetve vannak különböző költések is. Az EU időspolitikáját is röviden összefoglalta. Érzékeltette, hogy az ezüstgazdaságban világ szinten rendkívül komoly fejlesztési lehetőségek vannak. 200 millió ezüstkorú ember él Európában, ez az 50 + korosztályt jelenti. Az EU-ban a munkahelyek több, mint egyharmada az ezüstgazdasághoz kötődik. Komoly iparágak épülnek erre.
Kifejtette, hogy mire megy el a legtöbb pénz az ezüstgazdaságban. A költések több, mint a fele egészségügyi kiadás. Ezt követően ismertette a Dél-dunántúli régió helyzetét. A régió a magyarországi átlagnál idősebb. A régióban komoly lehetőségek vannak egyrészt az egészségiparban, másrészt egyéb más területeken. Az ezüstgazdaság nem egy iparágra fókuszál, hanem számos egyéb lehetőség is rejlik benne.
Előadása elérhető: ITT
Milánkovics King, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója arról beszélt, hogy milyen lehetőségek, tendenciák vannak az idősödő Európában és ezeket önkormányzati szinten hogyan lehet kiaknázni. A kistelepülések szempontjából közelítette meg a kérdést. A kistelepüléseken átlátható helyi közösségek vannak, amelyek rendszerszinten tudnak gondolkodni. Nagyon mély társadalmi és gazdasági változások érzékelhetőek és ezekre próbálunk egyénileg is felkészülni. Hangsúlyozta, hogy minden szinten komoly nehézségek, de egyben lehetőségek is vannak, amelyekkel foglalkozni kell. Az saját öregségünkre is fel kell készülni. A hétköznapi emberek igényeinek fontosságát, a szektorok közötti együttműködések rendkívül nagy jelentőségét emelte ki.
Elmondta, hogy az öregedő Európa sok lehetőséget, de családok szintjén a gondoskodási igény sok problémát is hoz. A fiatalok gondoskodási terhei nagyon komolyak. A gondoskodási és lakhatási problémák rendkívül megnehezedtek. A gondoskodás és nyugdíjrendszer válsága is komoly probléma. Hangsúlyozta az egészséges, aktív és produktív öregedés lehetőségét, ezzel is kevesebb terhet rakva az egészségügyre és a szociális szektorra. Az önkormányzatoknak komoly perspektívái vannak abban, hogy aktív és produktív hozzájárulással legyen a közösségre.
Az EU is látja, hogy a gondoskodás válsága tombol. Kiemelte, hogy érdemes az EU-ban zajló mozgásokkal is foglalkozni. Ha meg tudják fordítani a trendeket, az lehetőséget kínál Magyarországnak. Az emberek elkezdik megszervezni magukat. Milánkovics Kinga erre mutatott példákat. Az önszerveződő közösségeknek Magyarországon is vannak már jó példái.
Kiemelte, hogy a kistelepülések is küzdenek a gondoskodás terén. Amennyiben egy kistelepülés komplexen gondolkodik, az kiugrási lehetőség lehet a közösség életében. Példaként említette az idősbarát európai öko közösséget.
Véleménye szerint Magyarország nem jól használja ki az Európai Unióban rejlő lehetőségeket. Intergenerációs közösségekben kell gondolkodni, ahol a gondoskodás van a középpontban.
Az ezüstazdaság logikájával ránézve komplex ajánlatot kell tenni az időseknek és a fiataloknak is, mondta Milánkovics Kinga. Jánoshidával a már működő dolgokat fejlesztik, az EU-s vérkeringésbe való bekapcsolódás lehetőségével.
Hangsúlyozta, hogy az ország, a fennálló adottságaival az idősgondozás mekkája lehet, a közösségeket újra lehet éleszteni, vonzóbb életlehetőségeket kínálva a fiatalok számára.
Előadása elérhető: ITT
Dicső László, Alsómocsolád polgármestere előadásában részletesen ismertette, hogy a település milyen erőfeszítéseket tesz az ezüstgazdaság útján, milyen lehetőségek adottak ehhez és ezeket hogyan tudják minél hatékonyabban kiaknázni.
Előadása elérhető: ITT
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere előadásában kiemelte, hogy a település az aktív időspolitika megteremtésével igyekszik megoldást találni, melynek ereje a község idős lakosaiból álló csoportokban rejlik.
A önszerveződő csoportokaz idősek kezdeményezésére jöttek létre, eltérő célokkal. Ezeket a csoportokat a Faluház és az idősek klubja fogja össze, segíti működésüket. A csoportok közös programok által alkotnak egy nagy közösséget a település életében. A csoportok hangsúlyt fektetnek az időskorra való felkészülésre, pozitív megküzdési stratégiák kialakításra, életút integrációra, értelem-keresésre, hangsúlyozta a polgármester. Kiemelt jelentősége van az élethosszig tartó tanulásnak, társadalmi aktivitásnak, művészeti élmények átadásának. Jelentőséget kap a generációk közötti együttműködés, közösségi-társadalmi aktivitás (önkéntesség, képviselő- testületi tagság, foglalkoztatás formájában), társas kapcsolatok ápolásának elősegítése.
A polgármester elmondta, hogy olyan szolgáltatásokat szerveznek az idős lakosoknak, melyek támogatják az öregedés folyamatát és hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősek ezt az életszakaszt is biztonságban, a közösség aktív tagjaként éljék meg.
Az úgynevezett „Tudatos öregedés Jánoshidán 2030” program alapján tervezik egy bentlakásos intézmény létrehozását. Ha ezt a fejlesztést sikerül elérni, akkor még több segítséget tudnak adni a település lakóinak, mondta a polgármester.
Előadása elérhető: ITT
Ezt követően a résztvevők többek között a magyarországi idősotthoni szolgáltatások lehetőségeiről beszélgettek abból az aspektusból, hogy milyen szempontok alapján lehet a szolgáltatásokba beépíteni a Nyugat-Európából idejövő és a szolgáltatásokat igénybevevő nyugdíjasok igényeit.
Alsómocsoládon már egy meglévő otthon működik, Jánoshidán egy új otthonban gondolkodnak. Jánoshidán az önkormányzatnak lesz ebben üzletrésze, amely alapján az önkormányzat a helyi igényekről tud gondoskodni, de ugyanazt a szolgáltatást biztosítanák a külföldieknek is.
Milánkovics Kinga kihangsúlyozta, hogy a társadalmi szolidaritás iránti igényt be lehet építeni a rendszerbe. Példaként említette Hollandiát, ahol az idős lakónegyedeket közösségi logikával tervezik. Az önkormányzat koordináló szerepe ellensúlyozni tudja az üzleti logikát. Erre bevált gyakorlatok vannak.
A szolidáris alapon szervezett közösségekre vonatkozó európai jó gyakorlatokat érdemes tanulmányozni és adaptálni, mondta Milánkovics Kinga. A rendszerbe bekapcsolódó külföldiek szerves polgárai lehetnek a település életének.
Szó volt még az állam szerepéről a szolgáltatások finanszírozásában, valamint az EMMI képviselője beszélt a tervezett tartós ápolás-gondozás stratégiáról is.
Készítette: dr. Steiner Erika, az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse