Az aktív időskor, az időskorúak közösségi szerepének erősítése volt a téma a TÖOSZ Idősügyi Hálózat ülésén

Dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár köszöntőjét követően, dr. Steiner Erika, a Hálózat szakmai felelőse vette át a szót és moderálta az ülést. 

Dr. Steiner Erika a témáról szóló felvezetésben elmondta, hogy napjainkban a társadalomnak, a közösségeknek olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, amelyek teljes szemléletváltást követelnek mind a társadalom működése, mind pedig az egyének élettervezése szintjén is.  A társadalom idősödése is ezen globális kihívások közé tartozik. Egyre inkább az látszik, hogy az idősödők rendkívül gyorsan növekvő tömegére aktív polgárokként lesz szükség ahelyett, hogy szociális, egészségügyi, nyugdíjfinanszírozási vagy foglalkoztatási problémaként jelenjenek meg. Az idősek esetében nem arra helyeződik a fókusz, hogy milyen terhet jelentenek a társadalom számára, hanem arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek az idősekben - hangsúlyozta.

Hozzátette: a demográfiai idősödés sokrétű társadalmi változással és számos következményekkel jár minden érintett, így a tágabb és szűkebb politikai közösség számára is. A helyi közösségek, a települési önkormányzatok számára is kiemelten fontos kérdés, hogy hogyan tudnak reagálni ezekre a kihívásokra. Kimondhatjuk, hogy a települési önkormányzatok tehetik a legtöbbet az idős emberek életminőségének megváltozása terén - mondta.

Kiemelte, hogy a WHO, az Európai Unió és a hazai időspolitikát meghatározó dokumentumok leglényegesebb közös pontja az aktivitás. Célként fogalmazódik meg, hogy az idősebb korosztály a nyugdíjas kor elérését követően is tevékenyen és aktívan részt vegyen a társadalmi, gazdasági, kulturális és szellemi életben.

A hatékony időspolitika kialakítása és támogatása minden településen különösen hangsúlyos és az idősekkel való tudatos foglalkozás az önkormányzat alapstratégiájának része kell, hogy legyen.

Mivel az állami szerepvállalás egyre csökken, ezért az időseket érintő közszolgáltatások körében is nagy szerepe van az innovatív megoldásoknak, jó példáknak - mutatott rá a szakértő. Egy jól működő önkormányzati időspolitika nemcsak felismeri és ellátja az idősek szükségleteit, hanem egyben a helyi közösségek megerősítésének eszköze is lehet. Az idősödés nemcsak új feladatokat jelent az önkormányzatoknak, hanem egyben lehetőségeket is. Ezek a lehetőségek felhasználhatóak a helyi szolgáltatások fejlesztésében és a helyi demokrácia megerősítésében is. Az idősek számos olyan felhasználható erőforrással rendelkeznek, amelyeket készek a társadalom, a közösség javára fordítani. Az önkormányzatok nagyban hozzájárulhatnak az egyes szolgáltatások minőségének javításával, a kommunikáció hatékonyságával, a helyi közösségépítő tevékenységeikkel, az információáramlás és a párbeszéd kialakításával az idősek társadalmi elismeréséhez és a helyi időspolitika hatékony megvalósításához - tette hozzá.

Első előadóként Vajda Kinga, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Módszertani Igazgatóságának kutató-elemző munkatársa előadásában arról beszélt, hogy az aktív idősödés hogyan jelenik meg az idősek nappali ellátásában, különös tekintettel a COVID járvány időszakában.  

Demográfiai adatokkal ismertette az idősödési válságot. Kiemelte, hogy az ellátórendszerek egyre nehezebben tudnak megbirkózni a növekvő igényekkel és egyre nehezebben képesek ugyanolyan szintű ellátást és szolgáltatást biztosítani, mint korábban. A rendszerek fenntartása problémákba ütközik, ezért a kutatók, szakemberek elkezdtek gondolkodni olyan új megoldási formákon, módszereken, amelyek segítségével tehermentesíteni lehetne az egyes szolgáltatásokat. Az egyik ilyen koncepció az aktív idősödés. Bár ez a fogalom már az 1990-es években megjelent, de akkor még nem annyira intenzíven, mint jelenleg. Korábban megjelent a „sikeres idősödés”, az „egészséges idősödés” mint fogalom, de az aktív idősödés volt az, amely az egésznek a komplexitását meg tudta ragadni.

A kutató-elemző az idősek nappali ellátásával kapcsolatos, 2020. évi kutatási adatokat mutatott be régiók szerinti megoszlásokban. Kutatása abból a hipotézisből indul ki, hogy az idősek nappali ellátásában jelennek meg azok a leginkább aktív, önálló, független idősek, akiknek a gondozási szükséglete vagy nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincsen. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a házi segítségnyújtásban ne lenne helye ennek az elképzelésnek.

Vajda Kinga hét hazai régiós központban készített felmérést, ennek módszertanáról beszélt

Elmondta, hogy kevert módszertan mentén korábbi kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek eredményei kerültek bemutatásra, melyek a 7 régiós központban működő idősek számára nappali ellátást biztosító intézményekben kerültek felvételre. 

Kiemelte, hogy a kutatás kvantitatív szakasza a kényelmi mintavétel alkalmazásával készült, ennek elsődlegesen időbeli és anyagi okai voltak. Az első adatfelvételi szakasz során az aktív idősödés index által is használt mérőeszköz került használatra apróbb változtatásokkal a magyar minta sajátosságai és az index mérőeszközét ért korábbi kritikák okán.  397 fő ellátott töltötte ki az anonim, önkitöltős kérdőívet.

A kutatás kvalitatív szakaszában a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezetőkkel interjúk, majd fókuszcsoportos formában az idősek nappali ellátásában dolgozókkal készültek adatfelvételek.

Az előadó ismertette a kutatás eredményeiből leszűrt konklúziókat is

Az egyre növekvő ellátotti igények okán az idősek számára biztosított szociális ellátások, köztük az idősek nappali ellátása  is,  egyértelműen  átgondolásra  és  megalapozott  keretek mentén  történő  átalakításra  szorulnak.  Az aktív idősödéshez köthető fontos területeknek jelentős része alacsony gyakorisággal jelenik meg a  mintában.  Az  önkéntesség  csupán  a válaszadók  10,5%-nak  életében  van  jelen  minimum  havi  rendszerességgel,  míg  az  infokommunikációs  ismeretek, illetve eszközök használata szintén a minta 35-36%-a esetében releváns.

Vajda Kinga fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a válaszadók 20%-nak háztartásában a számítógép/internetkapcsolat hiánya anyagi okokra vezethető vissza. Az infokommunikációs eszközök és tudás iránti növekvő igényt az interjúk és a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, azonban ennek elsődleges okaként az adatfelvétel idején kezdődő és erősödő COVID-19 járvány miatti lezárásokat és az online kapcsolattartás felértékelődését jelölték meg. Az ellátottak körében tapasztalt alacsony IKT (információs és kommunikációs technológiák –  a szerk.) tudás mellett, több helyszínen felmerült a szakemberek ilyen típusú tudással való támogatásának szükségessége is. Az aktív idősödés index által mellőzött, azonban az önállóságot erősen támogató háztartáson belüli akadálymentesítés aránya szintén alacsony a válaszadók körében (25%). Rámutatott arra is, hogy az interjúk és fókuszcsoportok kapcsán jellemzően a makroszintű, szervezeti problémákat jelezték magas gyakorisággal a válaszadók pl.: ütköző szolgáltatások problémája, ellátottak szolgáltatásba és saját otthonukba jutása, speciális igényű (elsősorban demens) idős ellátottak ellátásának biztosítása magasabb férőhely számmal.

Vajda Kinga kitért a COVID időszakban kialakult helyzetre is. Megfogalmazta továbbá azt is, hogy milyen változtatásokra lenne szükség a rendszerben: személyre szabott szolgáltatások biztosítása, szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása akadálymentesítés kialakításával, illetőleg a szállítási szolgáltatások integrálásával, ütköző szolgáltatások dilemmájának feloldása, infokommunikációs eszközök és ismeretek megszerzése, komoly szakpolitikai változások elindítása lenne szükséges.

Előadása megtekinthető itt:

https://prezi.com/p/tozdkjdrh2nn/az-aktiv-idosodes-megjelenese-lehetosegei-az-idosellatasban-kulonos-tekintettel-a-hazai-idosek-nappali-ellatasara-masolata/

 

Az előadást követő hozzászólásokban az alábbi felvetéseket fogalmazták meg a résztvevők:

-        A házi segítségnyújtás és a nappali ellátás ellentmondásainak tisztázása érdekében mindenképpen lépni kell.

-        Magánszolgáltatások és állami szolgáltatások közötti szakadék óriási.

-        A jelenlegi ellátórendszerben dolgozók nagyon elhivatottak.

-        A kistelepüléseken, ahol nincs autóbusz közlekedés, nem tudják megoldani, nem veszik igénybe a nappali ellátást.

-        A helyi önkormányzatok nagyobb mértékben tudják segíteni a szociális szférában dolgozókat, mint állami szinten.

-        Lehetőség van feladat átszervezéssel a nappali ellátást igénybe nem vevőknek arra, hogy a házi segítségnyújtást  vegyék igénybe. Lehet szolgáltatásváltást is eszközölni.

-        Az egyes szolgáltatási elemek között az idősek nappali ellátásában van átjárási lehetőség.

-        Fontos lenne rálátni a magánszolgáltatók helyzetére az otthon ápolási formák feltérképezésében.

 

Ezt követően került sor a CédrusNet Kecskemét szenior tudáshasznosítási program bemutatására az aktív idősödéssel összefüggésben, a program szakmai vezetője, Molnár Szilárd előadásában. Az előadó bevezetőjében a szervezet szakmai hátteréről beszélt. A program a pandémiával párhuzamosan indult. A munkavégzéshez szükséges online technikai háttér teljes mértékben adott, a munkát bárhonnan tudják végezni. Programjuk az 50+-os korosztályt célozza a társadalmi idősödés szemszögéből. Kecskeméten egy nonprofit kft. egyik szakterületeként működnek. Az idősödés minden társadalmi alrendszert érint, amely nem egy probléma, hanem egy lehetőség.

Hangsúlyozta, hogy idősödés életkorát innovatív szolgáltatásokkal, új eszközökkel, új foglalkozások definiálásával töltik ki. 20-25 év aktívan eltöltött év van még 65 év felett, amit aktívan kell eltölteni. Jelenleg nincsenek olyan szolgáltatások pl. ha egy 50 év feletti ember pályamódosításon gondolkodik. Az ageizmus elleni küzdelmet is megpróbálják beemelni a gondolkodásukba.

Kecskeméten tervezik, hogy helyi szinten megcsinálják az Aktív Idősödés Indexét. Önkéntesség szintjén sokkal jobban állnak, mint az ország bármely térsége. 50-74 éves korosztályt tekintik idősödőnek. A magyar munkavállalók nyugdíjbavonulási lehetőségei nagyon rosszak, ennek a szakasznak kellene lenni, hogy új képességeket, szakmákat tanuljanak. Ezt a generációt kell támogatni, hogy a második, harmadik karriert elindítsák és amikor elérik  nyugdíjt, akkor a második, harmadik karrier időszakra tudnak koncentálni, mondta Molnár Szilárd.

Rámutatott, hogy a második célcsoportjuk a nyugdíjasok. A korosztály igényeihez igazodó szakmákat fejlesztik ki.  Munkájuk összefügg azzal, hogy a közgazdászok mit mondanak az idősödésről, különös tekintettel az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – a szerk.)-re. Az előadó véleménye szerint, ha ezzel az önkormányzatok nem foglalkoznak, akkor komoly életszínvonal csökkenés várható az elkövetkező években. Magyarországon ez 15—20 % között van. Az OECD szerint az 50+ korosztályban, ha 25 %-kal növelik az arányukat, akkor az életszínvonal csökkenés megállítható. Ennek érdekében a kecskeméti cégekkel folyamatosan kommunikálnak az idősödő korosztály előnyeivel kapcsolatban, különböző kérdésekkel keresik őket.

Molnár Szilárd fontosnak tartotta kiemelni,  hogy helyi társadalmi innovációban gondolkodnak, az intergenerációs együttműködés erősítésében, valamint az ageizmus ellen szeretnének fellépni, új készségek kifejlesztése, reziliencia növelése a fő céljaik. A 65 éves és afölötti  korosztály hasznosságélményének növelését szeretnék elérni.

Ezután az előadó részletesen  is ismertette a CédrusNet programokat.

Az előadást követően az alábbi témákban hangzottak el kérdések:

-        A képzések fizetősek, de néhány óra önkéntes munkát be kell vállalni.

-        Mennyi jövedelem van az időslátogatásból? Ők a munkát leszervezik, de az, hogy a család és időslátogató milyen óradíjban állapodik meg, az már kettőjükön múlik.

-        Fenntarthatóság: az önkormányzat költségvetésben biztosítja a forrást. Önfenntartóvá szeretnének válni, különböző szolgáltatásokkal. A helyi piaci szereplőket szeretnék megnyerni a programhoz.

-        Társadalmi vállalkozások vannak-e? Nincsenek működő olyan társadalmi vállalkozások, amelyek ezt a korosztály célozzák.

-        Munkahelyi idősödési programok meghonosítása a cél.

Előadása elérhető: ITT

Budakeszi Város Önkormányzata a TÖOSZ Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok 2021. évi pályázatán az idősügyi kategóriában második helyezést ért el. Az időskori kreativitás megőrzése, új kreatív személyiségjegyek fejlesztése a megnövekedett szabadidőben című pályázatával. Az önkormányzat képviseletében ezt a jó gyakorlatot mutatta be Bakács Bernadett, az önkormányzat tanácsnoka és Bencsik Zsolt, a HÍD Szociális Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője.

Bakács Bernadett bevezetőjében elmondta, hogy tevékenységük középpontjába az időskor teljes megélésének lehetősége áll. Az időskor lehetőségeinek értelmét kell felmutatni. Teljes szemléletváltásra van szükség. A teljes életre jellemző aktivitásokat állítják középpontba. Nem igényelnek több anyagi forrást, mint, ami az idősellátáshoz szükséges. Az idős ember egy alkotótárs, egy partner, aki egy  szeretetteljes, nyitott, inspiráló közegben éppúgy nyitott a személyiségfejlődés kalandjára, mint a fiatalabb korosztályok. Nem akadály az sem, ha némely képességek elvesznek. Bakács Bernadett kiemelte, hogy kreatív mintájuk szinte mindenhol megvalósítható

Elmondta, hogy a lakosság 40%-a diplomás értelmiségi. 2012-ben felújították az idősek napközi otthonát, amely sokáig üresen működött, de a vezető nem volt érdekelt a változásban.  Az Idősügyi Tanácsot létrehozták, illetve megalkották az idősügyi stratégiát is. Fontos szempont volt, hogy a generációk együtt vegyenek részt a programokban, kreatív tevékenység mindig legyen jelen. Ez csak akkor tudott megvalósulni, amikor új vezetők lettek, Bencsik Zsolt és Mausz Anna személyében. Hangsúlyozta, hogy hiánypótló programokat hoztak létre, napi 2-3 aktív program is van.

Mausz Anna két élettörténet bemutatásával igazolta, hogy a képességek hanyatlásával is újra motiválható lesz az idős ember. Bencsik Zsolt arról a biztonságos légkörről beszélt, ami motiválja az embereket arra, hogy kipróbálhatják magukat az élet különböző területein is.  A város társadalmi szintjén is sikerült aktivizálni az idősödő korosztályt is.

Az elhangzott előadás prezentációja elérhető: ITT

Az előadásokat követően a résztvevők megfogalmazták, hogy fel kell vállalni a törvényhozás felé a hálózatban létrejött konklúziók képviseletét. Országos döntéshozókhoz kellenek csatornák.

Javaslatok fogalmazódtak meg az Idősügyi Hálózat következő üléseinek témáira: Generációk közötti szolidaritás, szociális dolgozók mentálhigiénés állapota, pályázati lehetőségek ismertetése, ISZER kérdései.

 

Készítette: dr. Steiner Erika, az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse