Idősellátást támogató infokommunikációs megoldások voltak középpontban az Idősügyi Hálózat ülésén

Az eseményt dr. Steiner Erika, az idősügyi hálózat szakmai felelőse moderálta. A témáról szóló felvezetésben elmondta, hogy 2030-ra minden negyedik állampolgár 65 év feletti lesz. Az idősek mindennapi életét, biztonságát, lelki egészségét segíteni kell. A digitális megoldások az idősek hozzátartozóinak is nagyobb biztonságot adnak és Magyarországon e téren is egyre több megoldás érhető el. Számos nemzetközi kutatás és tanulmány is bizonyítja, hogy az idősgondozást segítő eszközök között kiemelkedő szerepe lesz a technikának, ez azonban nem feltétlenül új technikai fejlesztést jelent, sokkal inkább a meglévő eszközök adaptálását, azok továbbfejlesztését, mondta Steiner Erika.

Az online fórum első előadója Jeneiné dr. Rubovszky Csilla, Belváros-Lipótváros, család- és szociálpolitikáért felelős alpolgármestere, korábbi miniszteri biztos, az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram szakmai irányítója prezentációjábanbemutatta az Idősügyi Infokommunikációs Modell Programot és az Okos Otthon Pilot Programot.

Bevezetőjében elmondta, hogy miért is van szükség arra, hogy Magyarországon az idősellátást a digitális technológia támogassa.  A demográfiai folyamatokat  ismertette, számadatokkal alátámasztva. 2030-ra minden negyedik állampolgár betölti a 65. életévét és a 80 évesek száma meghaladja a 600.000-et.  A 80-éves kor az, amikor hirtelen állapotromlás következtében megnő a tartós gondozás iránti igény. A családon belüli gondozó kapacitás nem kielégítő, a magyar állam sem képes a megnövekedett igényt humánerőforrással kielégíteni, hangsúlyozta Rubovszky Csilla.

2013-ban kezdődött 70.000 idős ember lekérdezése, melynek eredményeként jött létre először az Idősügyi Mintaprogram. Ezt követően már egyértelmű volt – hangsúlyozta alpolgármester asszony – hogy górcső alá vették a digitális technológiai fejlesztéseket és arra a kérdésre keresték a választ, hogy ezek a lehetőségek mennyire tudnak hozzájárulni az idősek életminőségének javításához. Ekkor jött létre 2015-ben az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram, Belváros-Lipótváros kezdeményezésére, ehhez csatlakozott Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint Kisvárda Önkormányzata és környéke.

Az előadó a továbbiakban ennek a modellprogramnak a részleteiről beszélt, hangsúlyozta, hogy kiemelt cél volt a gondozó családtagok életminőségének javítása.  A program két elemre épül az okosórára és a számítógép adta internet lehetőségeire, mondta az előadó.

A program sikerét követően 2016-ban készült egy országos reprezentatív kérdőíves kutatás, amelynek eredményeként létrehozták a Digitális Támogató Szolgálatot. Ennek működését és az egyes beavatkozási területeket ismertette Rubovszky Csilla. Hangsúlyozta, hogy idősekkel bűnmegelőzési skype konferenciákat is szerveznek, illetve Belváros-Lipótvárosban már online rendőrségi fogadóóra is működik.

Az előadó elmondta, hogy az 5000 lekérdezett idős ember az ország különböző településeiről van, ezért tematikus facebook csoportokat hoztak létre. Számukra számítógépet és 3 évig ingyenes internethasználatot biztosítottak. A Digitális Támogató Szolgálat ma már 480 településen elérhető, emelte ki az alpolgármester asszony. A program belügyminisztériumi finanszírozásból működik.

Rubovszky Csilla hangsúlyozta, hogy a szociális ágazat számos probléma megoldása előtt áll, az egyik ilyen kardinális kérdés a bentlakásos intézményekbe várakozók száma. Ennek megsegítésére jött létre az Okos Otthon Pilot Program, amely egyelőre még nem országos, csak Belváros-Lipótvárosban alkalmazzák. E program működtetésével az idős ember bentlakásos intézménybe kerülése évekkel kitolható. Kiemelte, hogy az egész rendszer a mesterséges intelligenciára épül, ezt követően ennek működéséről beszélt. A rendszer meghatározó eszköze az okosóra.

Ezt követően Fige Gergely, a digitális program szakmai irányítója a program gyakorlati tapasztalatait ismertette.

A kérdések között elhangzott, hogy milyen források biztosítják ennek a programnak a fenntarthatóságát és további terjesztését. Ki van a diszpécser szolgálat végén? Ez az okosóra ugyanaz-e, mint a most bevezetett gondosóra program.

A Gondosóra célja, hogy 65 év felett bárki kaphasson ilyen órát, ez kizárólag vészjelzésre alkalmas, adta meg a választ a kérdésre Rubovszky Csilla. Az általuk működtetett program egy folyamatos egészségmonitorozás. Az okosóra és gondosóra program összefügg. Az okosóra egy bizonyos betegségcsoporttal rendelkezők számára használható, a gondosóra pedig mindenki számára szükséges.

A Digitális Támogató Szolgálatot kifejezetten közfoglalkoztatottak, diákok viszik, közösségi szolgálat keretében, amelyben megtanítják használni az eszközt az idős ember számára. (facebook csoport, skype konferencia, játékok) Akik az okosórát üzemeltetik, azok kifejezetten szociális szakemberek és a házi segítségnyújtásban dolgoznak, emelte ki alpolgármester asszony.

Dr. Rubovszky Csilla kiemelte, hogy a program működtetését a Belügyminisztérium finanszírozza, külön költségvetési soron van az V. kerületi önkormányzat. Jelenleg 650 ember dolgozik a programban, nagyrészük olyan 50 év feletti nő, akik az idősgondozás miatt nem tudtak visszamenni a munkaerő piacra. Olyan készségeket adtak az embereknek, hogy 48 %-os a nyílt munkaerő piacra való visszahelyezkedés.

Ezt követően kérdések hangzottak el arra vonatkozólag, hogy az okosóra, gondosóra és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás milyen kapcsolatban vannak egymással.

A felmerült kérdésekre válaszolva alpolgármester asszony kiemelte, hogy a gondosóra-okosóra-jelzőrendszeres házi segítségnyújtás összhangjának megteremtését fogja képviselni a minisztériumnál. Egyetért azzal, hogy a gondosórát be kell integrálni a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás rendszerében, különben – véleménye szerint – nem fogja elérni a célját. Az alábbiakat tisztázta.

A Gondosóra ingyenesen minden 65 év felettinek jár, de csak jelzésre szolgál.

Az Okosóra Program jelenleg csak az V. kerületben működik, ez egy pilot program.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás önkormányzati hatáskör.

Dr. Rubovszky Csilla előadása megtekinthető: ITT

A következő előadásban Kiss Zoltán, Újbuda Önkormányzatának projektmenedzsere az önkormányzat I Care SMART projektjének tapasztalatairól beszélt. Prezentációjában különösen arra helyezte a hangsúlyt, hogy melyek a fókuszok az esetben, ha egy önkormányzat az idősügyet támogató SMART megoldásokat szeretne alkalmazni. Bemutatta az érdekelt szereplőket, valamint kiemelte, hogy a SMART eszközök az egészségügyi és szociális szolgáltatások integráns részét képezik.

Elmondta, hogy a SMART eszközök folyamatba történő bevonásának eszköze volt egy ötletpályázat és ezen keresztül jöttek be az innovátorok, akiknek az ötleteit tesztelték és a végfelhasználói eredményeket gyűjtötték.

Az ötletpályázat az alábbi linken tekinthető meg: https://silverstar-platform.eu/index.php/en/the-silverstar-challenge-en

A tesztelés helye az újbudai szociális szolgálat volt, ezen belül is az idősek nappali ellátása, mondta a projektmenedzser.

Kiss Zoltán előadása megtekinthető: ITT

Mátics Katalin, az Újbudai Szociális Szolgálat intézményvezetője az I Care SMART projekt gyakorlatban történő megvalósításáról beszélt. A projekt kihívása a szociális intézmény tekintetében ott kezdődött, hogy az időseket hogyan tudják megszólítani. Az idősek megszólíthatósága és bevonhatósága lényegesen egyszerűbb, mint feltételezték.

A Living Lab egy újszerű és szokatlan megoldás, amely azonban sikeresen tudott működni, mondta Mátics Katalin. Újbudán az idős célcsoport nagyon régóta szerepel központi célcsoportként, ezen felül  a 60+ program keretében olyan programokat biztosítanak, amelyek a kerületben lévő idősek számára rengeteg igényt elégítenek ki.  2500-2800 főt érnek el.

Az intézményvezető a következőket emelte ki: Szervezeti tanulásra és egyéni fejlődésre ad lehetőséget ez a program.  Párhuzamosan 7 projektet vittek, 7 speciális tesztelési folyamattal, ezeket is ismertette részletesen. Bemutatta az értékalkotási folyamatokat és kiemelte, hogy minden egyes értékalkotási folyamatban létrejött az idősek, fejlesztők,  szakemberek és döntéshozók együttműködése, továbbá minden projekt esetében a termék vagy a koncepció fejlődött a kitűzött céloknak megfelelően.

A projektben a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiához kapcsolódó ajánlásokat is megfogalmaztak, emelte ki Mátics Katalin.

Az Újbudai Szociális Szolgálat intézményvezetője azt vetette fel, hogy jó lenne egy olyan regiszter, ami tematikusan követhető lenne, hogy ki, hol milyen pályázatokkal, innovációkkal rendelkeznek, ebből lehetne a következőkben építkezni.

Mátics Katalin előadása elérhető: ITT

A Civilút Alapítvány képviselői, Barát Anita és Gulyás Andrea az alapítvány Odaadó Programját mutatták be, amely az időseket és családtagjaikat segíti az infokommunikációs eszközökkel.

Gulyás Andrea, az alapítvány kurátora hangsúlyozta, hogy a XXI.század az online teret követeli meg. Ezt követően ismertette a Századvég  Zrt. által végzett kutatás eredményeit, amely az időskorúak média- és digitális eszközhasználatára fókuszált. Az eredmények azt igazolták, hogy az idősek biztonsággal mozognak az online térben.

Gulyás Andrea kiemelte az Odaadó program három pillérét, melynek alapja egy saját fejlesztésű weboldal.

Az első pillér az online piactér, amely a felhasználó és szolgáltató számára ingyenes regisztrációs lehetőséget biztosít.  A szolgáltatási körök az időskorúak igényei alapján lettek kialakítva, mondta Gulyás Andrea, ezek úgynevezett idősbarát szolgáltatások.

A második pillér egy tudástár, amelyen keresztül olyan ismeretterjesztő anyagokat igyekeznek eljuttatni, amelyek az idősek mindennapi életét segítik, különféle edukációs anyagok. Gulyás Andrea kiemelte, hogy gerontológiai szakértővel is dolgoznak.

A harmadik pillér az önkéntes hálózat építése.

Az előadó kiemelte, hogy elindították az Odaadó Települési Programot, amellyel együttműködést ajánlanak az önkormányzatoknak a helyi időspolitikában, a gondoskodásban. Szeretnének országos hálózatot építeni. Kifejlesztésre került a programban egy applikáció is, mondta Gulyás Andrea.

A projekt menedzsere, Barát Anita ezt követően összefoglalta a program működését és részletesen bemutatta a weboldal felépítését.

Az előadás elérhető: ITT

Karácsonyi Magdolna, a XIII. Kerületi Önkormányzat aljegyzője, a Szociális és Köznevelési Osztály vezetője egy arra vonatkozó kerületi jó gyakorlatot mutatott be, hogy milyen intelligens megoldásokat alkalmaznak az idősellátásban.

Aljegyző asszony elmondta, hogy a kerületben az idősellátás rendkívül sokszínű. Az önkormányzat munkatársai részt vesznek a TÖOSZ D-Care Lab projektjében és abban fejlesztenek különböző megoldásokat.  A projektben való részvételük során jöttek rá arra, hogy a házi segítségnyújtásban részesülőket elhanyagolták, így erre vonatkozóan állítottak össze gyakorlati javaslatokat, szögezte le Karácsonyi Magdolna. A D-Care Lab projektben a céljuk a házi segítségnyújtás és otthonápolás összhangjának megteremtése, a szociális és egészségügyi szakemberek közötti összhang erősítése, valamint olyan protokollok kidolgozása, amelyet a teljes idős lakosságnál lehet használni.

Röviden felvázolta a projekt előzményeit. Összegyűjtötték az intelligens SMART megoldásokat. Már 2004-ben is ingyenes volt a wifi a helyi lakosoknak. A digitális eszközök használata, a fenntarthatóság, a társadalmi bevonás mind jelen vannak a SMART-ban, mondta az aljegyző asszony.

2015 óta van idősügyi koncepciójuk, amit mindig az aktuális szükségletek alapján módosítnak. 2020-ban kiegészítették SMART gondolatokkal.

Gyakorlati példákkal illusztrálta a folyamatot, melynek keretében bemutatta a már működő kommunikációs csatornát, az új kommunikációs módszereket és csatornákat, valamint az okos szobát, amelynek révén az idősek életminőségének javítását segítik okos eszközökkel. A kommunikációs csatorna keretében működik az idősek tematikus aloldala, különböző témákban. Itt csak tanácsadásra és információ szolgáltatásra van lehetőség, ügyintézés nincs.

Előadása elérhető: ITT

Steiner Erika zárszóként hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fejlesztések valóban az idősek igényeire, adottságaira, szükségleteire reagálva történjenek, a tervezésbe is vonják be az időseket, gondozóikat, a szociális és egészségügyi szakembereket. Meg kell oldani a finanszírozás kérdését is, egyrészt, hogy legyen forrás a fejlesztésekre, másrészt a használat, igénybevétel finanszírozását, lehetőséget teremtve az időseknek.

 

dr. Steiner Erika, az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse