A demencia idősödő társadalmakat érintő hatásai

Dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár köszöntését követően a szakmai programot dr. Steiner Erika, az idősügyi hálózat szakmai felelőse moderálta. Bevezetőjében elmondta, hogy napjainkban az emberiség egyik legnagyobb kihívása a társadalom elöregedése. Az idősek számbeli arányának növekedésével tapasztalható, hogy bizonyos, korábban ritkábban előforduló betegségek, mint a demencia, gyakoribbá válnak. A 21. századot a népegészségüggyel foglalkozók a demencia évszázadának nevezik. A WHO adatai szerint napjainkban 47,7 millió az érintettek száma, 2050-re pedig eléri a 130 milliót. Hangsúlyozta, hogy a betegség társadalmi és gazdasági terhe óriási, ezért az ellátórendszereket is fel kell készíteni a demenciával összefüggő megnövekedett igényekre és a betegséggel kapcsolatos ismereteket gyarapítani szükséges. A megelőzésnek rendkívül fontos szerepe van, emelte ki.

Első előadóként Fekete Katalin, a D-Care Lab projekt szakértője osztotta meg tapasztalatait a projektről és a D-Care Lab Budapest innovációs csapatainak munkájáról.

Kiemelte, hogy a projekt nemzetközi záró konferenciáján megrendezett versenyen kiemelkedő eredményt ért el Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat, amely második helyezett lett nemzetközi szinten.

Ezt követően az előadó beszélt a nemzetközi és hazai tapasztalatokról. Elmondta, hogy a projekt során a nemzetközi Lab-ben kidolgozott módszereket alkalmazták. Ismertette a fejlesztési folyamatot. Hangsúlyozta, hogy az idősügyi hálózat, valamint a szakértők által nyújtott szakmai találkozások mindig tudtak új lehetőségeket és erőforrásokat adni a munkához.  Kitért a projekt jövőbeni folytatásának irányaira is.

Fekete Katalin előadása elérhető: ITT

Dr. Fekete Márta orvos, egészségügyi közgazdász a demencia és a társadalmi fenntarthatóság összefüggéseiről beszélt. Az öregedés kérdését a társadalmi fenntarthatóság vonatkozásában vizsgálta kutatásában. Előadásában arra világított rá, hogy a helyi önkormányzatoknak mi a felelőssége a társadalmi fenntarthatóság biztosításában. Véleménye szerint a fenntartható fejlődésben három szakpolitikai területnek kellene együttműködni, ezek, a környezetpolitika, a szociálpolitika, valamint a gazdaságpolitika.

A szociálpolitika nagy kihívása a társadalom elöregedése. Az egyre több demenciával élők ellátását pedig meg kell oldani, mondta Fekete Márta.

Kiemelte, hogy az informális gondozás elengedhetetlen lesz, ezért a gondozottaknak és a gondozóknak is egyaránt nagyobb odafigyelést kell kapnia. Fontosnak tartotta, hogy a gondozásnak van pozitív oldala is. A helyi szint felelősségét abban látja, hogy a különböző szerepben működő családtagok szerepvállalását hogyan lehet segíteni.  

Hangsúlyozta továbbá, hogy a demenciával élőket gondozó családtagok jóllétét, mentális állapotát nagymértékben befolyásolja, ha nincsenek egyedül. Minél többet tanulnak a családok, valamint a gondozást végző laikus támogatók magáról a demenciáról, annál könnyebben viselik a terheket. Nagyon fontos szerepe van a tapasztalatok és a tudás megosztásának.

Dr. Fekete Márta előadása elérhető: ITT

Cserbán Józsefné szociálpolitikus, a Modus Alapítvány elnöke a 2020-2022. között megvalósult Kecskeméti Demencia Akcióprogramot mutatta be prezentációjában. A bevezetőben elmondta, hogy ezt a programot a város önkormányzata támogatta.

2020-ban a Modus Alapítvány egy felmérést készített a szükségletekről.

Az előadó ismertette a 3 éves kutatás megállapításait, amelyben feltárták a helyzetet, majd ezt követően beszélt a demencia akcióprogram cselekvési tervéről és a beavatkozási területekről. Demencia koordinációs szolgáltatást vezettek be, felkészült memória tanácsadók segítségével. Ezek a tanácsadók e-learninges és jelenléti gyakorlati képzésben részesülnek, mondta Cserbán Józsefné.

Elmondta, hogy egy profitorientált szervezettel készítettek programot a hozzátartozók számára, az otthonukban élő demens személyek gondozását segítik a DemenSzia programmal.  A piaci és civil szereplő együttműködésével és önkormányzati háttérintézménnyel közösen dolgoznak. Kiemelte a demens személyek köré szervezett egyéni támogató háló kialakításának működtetését és fontosságát.

Fontosnak tartotta, hogy az általuk megvalósított programot alkalmasnak tartják több településen létrehozandó pilot programként is.  A házi gondozókat is képessé kell tenni arra, hogy demens személyekkel is tudjanak foglalkozni, más módszertannal kell megközelíteni a gondozási munkát, mondta az alapítvány elnöke. Fontos szerepe van a digitális jóléti technológiák alkalmazásában nyújtott segítségnek, fogalmazta meg előadásában.

Ezt követően Cserbán Józsefné arról beszélt, hogy milyen közegei vannak a személyes segítségnyújtásnak (memória pont, digitális közösségek, Ginkonet tudástár) Kitért a DemenSzia programra is.

Véleménye szerint a demencia akcióprogram sokkal olcsóbb, ha néhány önkormányzat összefog. A tapasztalatokat, valamint a tanagyag tartalmakat is át tudják adni, így demencia koordinátorokkal erősödhetnek a települések.  Hangsúlyozta, hogy az összefogás és jó kommunikáció kérdése egy ilyen projekt végrehajtása.

Az előadó elmondta, hogy a házi gondozóknak is lehet kérni mentorálást.  A Modus Alapítvány ezt a szolgáltatást tudja biztosítani, folyamatosan megújuló tartalommal. Kecskeméten 70 házi gondozónak tartanak rendszeres esetmegbeszéléseket a memória tanácsadókkal együtt, emelte ki Cserbán Józsefné.

Előadása elérhető: ITT

A következő előadó, Kocsis Judit, Budapest Hegyvidék XII. Kerületi Önkormányzatának idősügyi referense a kerületben tervezett online memória szűrés tapasztalatairól beszélt.

Bevezetőjében néhány kerületi adatot ismertetett az időskorúak vonatkozásában. Majd elmondta, hogy a szélesebb lakossági demencia szűrés megvalósításának kezdetben számos akadálya volt.

A korai diagnózis jelentőségének szerepét emelte ki. A Műszaki Egyetem csapatával fogtak össze, akiket egy orvosi háttér is támogat. Létrehoztak egy memória szűrő csapatot, hozzákapcsolva az önkormányzat intézményeit, egészségfejlesztési irodát és háziorvosokat is bevontak, mondta Kocsis Judit. Hangsúlyozta, hogy a célcsoport a 65 év feletti hegyvidéki lakosok, akiknél az enyhe kognitív zavart szeretnék kiszűrni és ezt követően kerületi Egészségfejlesztési Iroda által megtámogatni. Az ősszel rengeteg helyen személyesen szólították meg a helyi lakosokat, akik érdeklődők voltak.

Az előadó részletesen ismertette a szűrés felépítését.

Ezt követően a résztvevők hozzászólásaikban megfogalmazták annak jelentőségét, hogy ezt a programot más önkormányzat is ki tudja próbálni, akár párhuzamosan is.

Kocsis Judit hangsúlyozta, hogy erre abszolút nyitottak, azonban jelenleg keresik a forrást a továbbfolytatáshoz. Fontosnak tartotta, hogy a programot papír alapon olyan idősekre is ki lehet fejleszteni, akik nem tudják online kitölteni a teszteket.  

Az előadó kiemelte, hogy a projekt mögött egy komoly kutatási háttér is van.

Kocsis Judit előadása elérhető: ITT

Pitzné Keller Anita, az Alsómocsoládi Őszi Fény Idősek Otthonának intézményvezetője a D-Care Lab projektben kidolgozott innovatív megoldásról, a Demencia Képzési és Kompetencia Központról tartott előadást.

Elmondta, hogy a projekt elején tesztelték a demenciával élőket, családtagjaikat, szakembereket. A demenciával élők a család fontosságát emelték ki. Az a cél, hogy minél tovább a saját otthonukban tudjanak élni az érintettek. A családtagok nagy részének van egy bűntudat érzése, hogy mit és hogyan csináljon jól, mire számíthat, mik azok a gondozási módszerek, technikák. Az egészségügyi és szociális szakemberek a gyakorlati tudást hiányolják. Éppen ezért a projektben gyakorlati tudást szeretnének átadni, bemutatnának egy demensbarát környezetet, hogy a demenciával élő minél tovább megőrizhesse életvitelét, biztonságát a saját otthonában, emelte ki az intézményvezető. Az idősotthonban szeretnék ezt megvalósítani, „Oltalom lakrész” néven. Személyre szabott szolgáltatásokban gondolkodnak a lakrész kialakításakor.

Az előadó beszélt arról is, hogy a célcsoport a demenciával élők és családtagjaik, valamint a szociális és egészségügyi ellátórendszer szakemberei. Hangsúlyozta, hogy ez akár egy tesztpálya is lehet a digitális, építészeti megoldásban jártas szakembereknek is.

Végezetül kitért a megvalósítás forrásigényeire is.

Előadása elérhető: ITT

Dr. Steiner Erika, az Idősügyi Hálózat szakmai felelőse