Az önkormányzati energiahatékonysági nemzetközi workshopról Pápán

A Visegrád Alapról www.visegradfund.org 

A Nemzetközi Visegrádi Alap egy 2000-ben a visegrádi országok – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – kormányai által létrehozott adományozó szervezet. Az Alap Vaclav Havel elnök, Lech Wałęsa elnök és Antall József miniszterelnök elképzeléseit követi, és támogatja a civil szervezetek regionális együttműködését. Támogatásokat, ösztöndíjakat és művészi csereprogramokat nyújtanak. Olyan eredeti megközelítéseket keresnek, amelyek segítik a régió fejlődését hét fő területen: kultúra, oktatás, innováció, demokratikus értékek, közpolitika, környezetvédelem és turizmus, valamint társadalmi fejlődés.

Víziójuk egy olyan Közép-Európa, amely teljes mértékben tisztában van közös történelmével, valamint a kölcsönös tisztelet és együttműködés szükségességével egy jobb jövő érdekében a tágabb európai kontextusban. Az Alap éves költségvetése 10 millió euró, amelyet a V4-ek kormányainak egyenlő mértékű hozzájárulásaiból biztosítanak. Ad hoc alapon az Alap harmadik országok Visegrád+ projektekre szánt pénzügyi hozzájárulásait is kezeli.
________________________________________________________________________________________________

Dr. Áldozó Tamás,Pápa Város polgármestere és a TÖOSZ társelnöke köszöntötte a résztvevőket. A külföldi önkormányzati szakembereknek elmondta: „Mi itt Pápán ugyanolyanok vagyunk, mint Önök. Ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk, de talán kicsit másokkal is, ezt a mai szakmai napon remélhetőleg át tudjuk beszélni.”

 

PhDr. Michal Kaliňák PhD

PhDr. Michal Kaliňák PhD ZMOS igazgató köszöntőjében elmondta, hogy Szlovákiában 79 járásban van város és ebből 36 járás van a határmenti területen. Szlovákiában a népesség 44%-a él valamely határ mentén. Az önkormányzatok közös célja az emberek jóléte, és a helyi önkormányzás az emberek hasonló vágyáról szól a jólét iránt. Kiemelte, hogy a rendezvény célja a megoldások és nem a különbségek keresése.

A nemzetközi projektben a szeptemberi lengyel rendezvény következik majd, amely a turisztikáról szól. A digitális újraindításról szóló prezentáció egy elektromos autótöltő-beruházásról szól, amelynek a keretében ingyenessé teszik a töltők telepítését az önkormányzatoknak. Ízelítőül azt is megosztotta a résztvevőkkel, hogy szó lesz a lengyel határmenti településeken kiépítendő megfigyelő rendszerekről, amelyek a folyók vízszintjét figyelik annak érdekében, hogy megelőzzék az árvízkárokat. A határmenti együttműködésben nagy lehetőségek vannak a partnerség és a prosperitás jegyében – zárta szavait a szlovák szövetség igazgatója.

A szakmai nap levezetője és moderátora Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára volt.

Dr. Nádor Annamária

Dr. Nádor Annamária, az EU Duna Régió Stratégia "Fenntartható Energia" prioritás terület koordinátora a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében elmondta, hogy a Duna Régió Stratégia legnagyobb kihívása a heterogenitás: nagyok a különbségek az országok között. 11 prioritási terület van, ezekből a fenntartható energia prioritás koordinátora.

A fenntartható energia prioritás céljai:

• a régió megújuló energiapotenciálja fenntartható hasznosításának elősegítése;
• az energiahatékony és megújuló energiaforrások széleskörű használatára épülő csúcstechnológiák ösztönzése;
• a nem EU-s tagországok energiapiaci integrációjának elősegítése;
• a nemzeti energiapolitikák összehangolása, együttműködések kialakítása más makroregionális stratégiák, nemzetközi kezdeményezések, intézmények vonatkozó szakterületeivel, szakpolitikai ajánlások;
• közös projektek ösztönzése és támogatása.

Az elmúlt évek legfontosabb témái:

-  Megújulók a fűtés-hűtésben (geotermia), távhő zöldítés, épületek energiahatékonysága.

-  Gázpiaci elemzések (függetlenedés az orosz gázimporttól).

-  Energiatárolás – hidrogén.

-  Közlekedés-zöldítés.

-  Nemzeti Energia és Klímatervek (NECP) átfogó regionális elemzése.

-  ÚJ TÉMA: energiatudatos közösségek támogatása.

Megemlítette, hogy van egy érdekes új kezdeményezés az Európai Energia Oklevél. A Baden-Württembergből induló kezdeményezés egységes módszertan alapján segíti a tervezést és a megvalósítást az energiahatékonyság terén, több nyugat-európai országban jól működik az önkormányzati szektorban. Hazánkban egy országos keretrendszer hiányzik még ehhez.

Az önkormányzatok előtt nyitva álló lehetőségek közül hangsúlyozta a Duna Transznacionális Program (2021-2027) következő felhívását, amely ősszel fog megjelenni, novemberi beadási határidővel. 1,5-2,5 millió eurós transznacionális projektterveket várnak a kétlépcsős pályázati rendszerben. További részletek:https://www.interreg-danube.eu/about-dtp/new-funding-2021-2027

Megemlítette továbbá az EUCF által kínált remek lehetőséget önkormányzatok számára, az EUCF rendszerét, amely konstrukció a nagyobb projektek előkészítését finanszírozza. https://www.eucityfacility.eu/

Peter Paška és Kocskovics Miklós

Peter Paška,Galánta polgármestere következett az előadók sorában. Galántán több mint 6 ezer lakás van, ennek több mint harmadát geotermikus energiával fűtik. Ebben elsők között vannak Szlovákiában, mivel ez a fűtési mód most kezd elterjedni. Két kutat használnak; szívesen használnának a város többi részén is, de a törvények nem teszik lehetővé; mivel az európai uniós források szabályozása nem engedi az új fúrásokat. A lengyelek pl nagy lehetőségeket kapnak a szénről áttérésre a geotermikus energiák felhasználása terén. Tótkomlós négy kutat fúrt, és nemcsak meleget, hanem villamos energiát állítanak elő. Reménykednek a jogi szabályozás kedvező irányú változásában. Kocskovics Miklós, a Galánta Termál ügyvezetője részletesen ismertette a rendszer működését is, kimutatva számszerűen annak hatékonyságát.

Palotai Zoltán

Palotai Zoltán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) képviseletében a körforgásos gazdaságról, energiahatékonyságról és pályázati konstrukciókról beszélt. Az NKFIH nemzeti laboratóriumokat indított országszerte. Környezeti, gazdasági és társadalmi megközelítést alkalmaznak az innovációban és 12 munkacsoportban kezdték el a munkát. Márciusban alakult meg a körforgásos gazdasággal foglalkozó platform Veszprémben, és szeptembertől kezdenek el dolgozni a munkacsoportok. A platformhoz bárki ingyen csatlakozhat, Palotai úrnak kell jelezni. (palotai.zoltan@xiagency.hu)

Munkacsoportok:

1. Új üzleti modellek és körforgásos átállás finanszírozása
2. Inputok szabályozáshoz
3. Tudástranszfer és innováció
4. Szemléletformálás és viselkedésváltoztatás
5. Adat és mérés
6. Kritikus nyersanyagok, másodlagos nyersanyagok
7. Körforgásos építőipar
8. Körforgásos elektronikai ipar hulladék (akkumulátor, napelemek, lakossági elektronikai hulladék)

1. Körforgásos mezőgazdaság, élelmiszeripar, kereskedelem

10. Körforgásos vízgazdálkodás
11. Körforgásos textilipar
12. Körforgásos települések (beleértve a turizmust is)

Dr. Gyergyák Ferenc, aTÖOSZ főtitkára elmondta, hogy a Szövetség 2008 óta működteti a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programját. A program célja a legjobb önkormányzati gyakorlatok feltérképezése, és megismertetése az ország más önkormányzataival, esetleg a nemzetközi szakmai közélettel is. Az új és innovatív helyi megoldások feltérképezése, illetőleg az ilyen megoldásokat nyújtó önkormányzatok tudásának és tapasztalatának terjesztése a hasonló problémával küszködő önkormányzatok körében jobb közszolgáltatásokat és a településvezetésben magasabb színvonalú teljesítményt eredményezhet. A program által kezdeményezett tudásátadási folyamat azonban nemcsak azokat az önkormányzatokat segíti, amelyek új megoldásokhoz jutnak, hanem azokat is, amelyek a gyakorlatokat kialakították. A tudásátadás nemcsak írott formában, hanem nyílt napokkal és a kollégákkal való konzultáció során valósul meg. E konzultációkon kitűnő új ötleteket kaphat az átadó önkormányzat is a kialakított gyakorlatok továbbfejlesztésére.

A címmel járó díj mellett olyan hivatalos elismerésben is részesülnek az önkormányzatok, amely az önkormányzati dolgozók és helyi lakosok büszkesége lesz. A program hozadéka lehet az is, hogy a helyi közösségek fejlődésének segítése érdekében felhívja a központi kormányzat figyelmét az erős és felelősségteljes önkormányzatok, továbbá a jobb önkormányzati feladatellátás és az innovációk támogatásának szükségességére.

Az önkormányzatok előtt nyitva álló lehetőségekről kiemelte az előadó az uniós energiahatékonysági fejlesztési lehetőségeket.

 

Energiahatékonysági fejlesztési lehetőségek

Helyi jó példákat említett, így Csanádpalota, Veresegyház és Rácalmás gyakorlatait ismertette.

Záró gondolatokként megfogalmazta, hogy a nemzetközi klímavédelmi és fenntarthatósági egyezményekhez igazodva, az Európai Unió Zöld Megállapodása 2050-ig klímasemleges városokat és régiókat vizionál. Az országosan kitűzött klímacélok elérése a városok, az önkormányzatok együttműködése nélkül nem valósítható meg. 

 

Dr. Áldozó Tamás

Dr. Áldozó Tamás elmondta, hogy a 30 ezres lakosságszámú Pápa a 10. azon magyar települések sorában, ahol a legtöbb az épített műemlékek száma. Példaként említette, hogy ennek a ténynek olyan hatásai vannak, hogy a pápai belvárosban nem lehet napelemet használni.

A kihívásokra kitérve elmondta, hogy intő jel az energiaárak problémáiban, hogy a Pápa Várkertfürdő energiaszámlája 100 ezer euró volt eddig egy évben. A következő évben ez 500 ezer euró lesz. Ez kigazdálkodhatatlan, de kell valami megoldás. Kell egy olyan vészforgatókönyv is, hogy mi lesz, ha nem lesz gáz. Azt kérte az intézményvezetőktől, hogy készítessenek egy vészforgatókönyvet. Az egyszerű lépésekkel kezdjék: lekapcsolni a villanyt, szellőztetés stb.

A beruházásaikról szólva elmondta, hogy 2013-2020 között 30 millió eurót költöttek el városi fejlesztésekre: ebből 4 millió euró költséget tett ki az energiahatékonyság. Ezek tipikusan épületenergetikai fejlesztések voltak: megkezdték a geotermikus hőenergia hasznosítását. 2021-2027 időszakban kb. 30 millió eurót költhetnek el a fenntartható városfejlesztési stratégia keretében. Az energetikára kb. 2 millió euró lesz. Ez nyilvánvalóan kevés lesz, ezért erre több forrást kell majd tervezni. Sürgető a közvilágítás korszerűsítése: ez a terület sok spórolási lehetőséget nyújt már rövidtávon is. Folyamatban van a saját forrásból a közvilágítás korszerűsítése. A Pápai Sportcentrum a környék legnagyobb barnamezős beruházása volt, amit a helyszínen is megtekinthettek a résztvevők. Hőszivattyús fűtési rendszerrel működik: hőszivattyú és napelem kombinációja szolgáltatja az energiát.

 

Látogatás a Pápai Sportcentrumban

Kiss Renáta Veszprém város képviseletében elmondta, hogy Veszprémben tudatosan, stratégia mentén zajlanak a fejlesztések, így az energetikai beruházások is. Ezek a dokumentumok: Veszprém 2030 – Városfejlesztési stratégia, Gazdasági program (2020-2025), Zöldfelületi stratégia: Fenntartható Klíma és Akcióterv (SECAP), Integrált Településfejlesztési stratégia (ITS), Fenntartható Városfejlesztési Stratégia (FVS) – folyamatban. Az átláthatóság jegyében mindez a honlapon is elérhető: https://veszprem.hu/onkormanyzat/strategia.

Az előadó felsorolta a fejlesztési forrásokat, amiket a város felhasználhatott az elmúlt években:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

• térségi és helyi fejlesztések
• Gazdaságélénkítés
• munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés
• a települések élhetőségének javítása
• a város-vidék különbségek csökkentése,
• népességmegtartóképesség erősítése, a családvédelem,
• életminőség javítása

Modern Városok Program (MVP)

a nagyvárosok és vonzáskörzetük ellátottságát, gazdasági versenyképességét, egészség megőrzését, kulturális hagyományainak megőrzését, fejlődését, és az épített örökség megőrzését erősítve, sikeres és modern európai településekké fejlődjenek.

European Local Energy Assistance (ELENA)

Az ELENA az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Bizottság közös kezdeményezése a Horizon 2020 program keretében. Az ELENA pénzügyi támogatást nyújt technikai feladatok elvégzéséhez, amelyek középpontjában energiahatékonysági, elosztott megújuló energia és városi közlekedési programok megvalósítása áll.

Jövőképük szerint 2030-ra Veszprém, megőrizve természeti és épített örökségét, jelentősen növeli a város vízvisszatartó képességét és a tovább javítja a zöldfelületek minőségét és funkcióit, bevonva a városi közösségeket a tervezésbe, döntéshozatalba, megvalósításba és fenntartásba, hogy javítsa az itt élők összetartozás-érzését és életminőségét.

 

Schmidt Jenő

Schmidt Jenő, Tab város polgármestere, a TÖOSZ elnöke a hulladékgazdálkodás hazai rendszeréről és a zöld hulladékról, mint energiaforrásról beszélt előadásában. Történeti és fogalmi áttekintést nyújtott az önkormányzatok működéséről és szerepéről a hulladékgazdálkodásban, körforgásos gazdaságban Magyarországon. Kiemelte, hogy „a körforgásos gazdaságra átállás nem pusztán hulladékgazdálkodási kérdés, de a hulladékgazdálkodás megújítása nélkül nem lehetséges”.

Részletes prezentációja elérhető a TÖOSZ Online Platformon, amelyből az is kiderül, hogy mire kell figyelni a zöldhulladék energetikai célú hasznosítása során a siker érdekében.

Peter Wolf

Peter Wolf, Dubnica nad Váhom (Máriatölgyes) polgármestereaz online energia-menedzsmentről beszélt a 24 ezer lelkes városában. Azzal kezdte előadását, hogy a digitalizáció a 21. század gázolaja. A kezdetekről szólva megosztotta a tapasztalatát, hogy nagyon nehéz volt adatok nélkül elkezdeni a tervezést polgármesterré választása után. Nem voltak egyforma struktúrában az adatok. „A siker fele, ha sikerül számszerűsíteni a problémákat.” – Steve Jobs is megmondta, ami ebben az esetben is bebizonyosodott.

Minden szervezeti egységben az önkormányzatnál ugyanazt a szoftvert kezdték el használni. Sok vállalkozó hibás bevallást nyújtott be például, ami miatt 500 ezer eurót tudtak utólag beszedni a rosszul kivetett adók miatt. Ez csak egy példa az adatok megfelelő felhasználására. Ábrákon kezdték el bemutatni az adatokat, így sokkal látványosabb és jobban megértik az emberek. Sok építésről szereznek információkat, amiket megjelenítenek a térképeken. A földgáz árait és a fogyasztást mutatják be. Digitálisan mérik az adatokat. Sok helyen felszereltek mérőket, így a fogyasztást tudják mérni. Egy hónappal a számlázás után látják. Egy új beszállító is készített ilyen kimutatásokat. Sokszor kiugró fogyasztást mérnek, ami azt mutatja, hogy be kell állni egy optimális méretre.

Újabb meglepetés érte őket, amikor a város energiaigényét vizsgálták. Nem a jégpálya, hanem a nyugdíjas házak fogyasztották a legtöbb energiát. Miközben persze a jégstadiont is át kell építeni. A megújuló energia stratégián dolgoznak a Kassai Egyetemmel partnerségben. Látni kell, hogy hol vannak a legnagyobb fogyasztások. Sok lehetőség rejlik az adatgyűjtésben és a vizualizálásban. 2.500 mérést végeztek el az adott időszakban, mérik a szén-dioxid kibocsátást is. Követik az időjárást is az adataikkal: így az esővizet próbálják optimálisan kezelni; hogy minél jobban elvezessék azt.

 

Pásztor Béla

Az előadások sorát Magyarország legrégebben hivatalban levő településvezetője, Pásztor Béla,Veresegyház város polgármestere zárta.

A geotermális energia hasznosítása Veresegyház városában kapcsán elmondta a történetet, amely a remek energetikai megoldáshoz vezetett: éppen ivóvízhez fúrtak kutat a városban. Megjelent egy ember és megkérdezte mit csinálnak. „Ne fúrjatok, most jövök a Góbi sivatagból, ott van víz, de itt nincs.” – mondta. „Akkor mi van?” – kérdeztek vissza. „Melegvíz.” – hangzott a válasz. És a fúrás után kiderült, hogy valóban. Az érdeklődőről pedig kiderült, hogy geológus. A polgármester végül találkozott olyan mérnök emberekkel, akik segítették kialakítani azt a rendszert, aminek köszönhetően öt termálvizes kúttal rendelkeznek. A város felének az ellátására elegendő a megtermelt energia. 20 km hosszú hálózatot alakítottak ki, minden intézményt azzal fűtenek, továbbá 90 helyen fűtenek családi házakat, társasházakat. A vízből az energia-kivét attól függ, hogyan használják ezt. 66°C-on megy be a házba és 35°C-on jön ki, amit visszasajtolnak. A legnagyobb cég a településen, a General Electric (GE) 15°C-kal adja vissza a vizet. Ez azt jelenti, hogy még 20°C-nyi energiát kell kivenni ebből a vízből. Az utcákon megépítették a vezetékeket, amire bárki rácsatlakozhat. Nem tömegesen csatlakoztak eddig rá; de meggyőződése, hogy a környezetvédelem jegyében többen is fognak csatlakozni.

A GE technológiáját ugyan még nem ismerik teljesen, de a cél, hogy ugyanezt használják a városban is. A nagyobb üzemek termállal működnek. 100 helyen termállal fűtenek és így a város levegőjét nem rontják. Kezdetben voltak olyan feltételezések, hogy elfogy a termálvíz. Próbaképpen fél évig maximális kivéttel dolgoztak. Voltak kilengések, de alapvetően a kutak vízszintje megmaradt. Ez azt jelenti, hogy a víz utánpótlása megfelelő, nem fog elfogyni. A családi házak rácsatlakozása ugyan nem olcsó, de megtérül ez a befektetés. A föld energiájának kihasználására biztat mindenkit, akárhol vannak lezárt kutak vagy biztató jelek, hogy termálvíz vagyon van a földben. Szívesen fogadnak bárkit Veresegyházon, hogy megmutassák a működésüket.

A résztvevők a program keretében megtekinthették a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőterét  Magasy Zsolt parancsnok vezetésével, illetve az Eszterházy kastélyt is, tárlatvezetéssel.

A következő workshopot Lengyelországban tartották 2022 őszén a turizmus fejlesztéséről, majd a cseh és aztán a szlovák rendezvények következnek. A csehországi Zlínben a téma az intelligens menetrend lesz: innovatív megoldások az önkormányzatokban a vidéki önkormányzatok és közösségek támogatása érdekében, a vidéki önkormányzatok támogatása az ország önellátásának egyik módja, ami a jövőben a válság enyhébb következményeit jelenti az országokra, régióikra, városaikra és önkormányzataikra nézve. A szlovákiai Senecben 2023 második felében a napirenden az önkormányzati cégek szerepelnek majd: a helyi vállalatok országos szintű támogatása, az önkormányzati vállalatok válság okozta veszteségeinek kompenzálása COVID-19 és egyéb okok miatt, az önkormányzati vállalatok jelentősége.