Önkormányzati vállalkozások a V4 országokban

Zuzana Spacekova megnyitója

Zuzana Spacekova, a Szlovák Városok és Települések Szövetsége (ZMOS) megbízott igazgatója, a projekt vezetője köszöntette a résztvevőket és elmondta, hogy a társadalmi vállalkozások működése, az önkormányzati cégek tapasztalatai állnak a workshop középpontjában, amely a negyedik a projektben a csehországi, magyarországi és lengyelországi szakmai rendezvény után.

A projekt egyik konkrét hozadéka

A cseh és szlovák köszöntők után Baracskai József, a magyar delegáció vezetője, Zalaszentgróti város polgármestere, a TÖOSZ Zala vármegyei tagozatvezetője elmondta, hogy máris beszámolhatunk e projekt pozitív hatásairól, hiszen a tavaly nyáron Pápán megszervezett energetikai témájú workshopon merült fel az ötlet, hogy komoly igény van arra, hogy összefogjunk és transznacionális együttműködésben segítve egymást támogassuk az önkormányzatokat a megújuló energiaforrások használatára való minél gyorsabb áttérésben.

Így sikerült 7 Duna-régióbeli ország önkormányzati szövetségeinek és energetikai szakmai szervezeteivel együtt, 11 partner és 6 társult partner közös munkájával beadni a Duna Interreg programba pályázatunkat, amely továbbjutott a második fordulóba is, és októberig izgatottan várjuk, hogy sikerül-e támogatást nyerni és nagyobb léptékben is együtt dolgozni a 2,5 éves projektben. Olyan fenntartható szolgáltatást szeretnénk kifejleszteni önkormányzatoknak, amely a mindennapi munkájukhoz jelent azonnali, használható segítséget. Jó gyakorlatokon keresztül egymástól fogunk tanulni, tanulmányutakat szervezünk, kísérleti önkormányzati energetikai fejlesztésekre kerül sor; és alaposan szemügyre vesszük, vajon az európai szabályozás hogyan lehetne a helyi önkormányzatok, közösségek segítségére olyan fontos ügyekben, mint például energiaközösségek hatékony működése, milyen új és jól bizonyított technológiai megoldások léteznek már az energia tárolására és ezáltal a nagy rendszerektől és a nem megújuló energiaforrásoktól hogyan lehetne minél jobban elszakadni.

Peter Marušinec, Nová Dubnica város polgármestere, a ZMOS elnökségének tagja, a gazdasági és üzleti szekció vezetője elmondta, hogy városa a legfiatalabb szlovák város, 66 éves. Szlovákiában a COVID járvány miatt megromlott az önkormányzatok pénzügyi helyzete: intenzívebben kell dolgozni, hogy behozzák a lemaradást. A komplikált közbeszerzés eltántorítja őket a feladatok kiszervezésétől. Költségvetési szerveztek, magáncégek, társadalmi vállalkozások működnek az önkormányzati közszolgáltatásokban. A társadalmi vállalkozások a helyi foglalkoztatás és a szegényebb emberek foglalkoztatása terén aktívak. 2017-ben új fürdőt építettek, amit visszavezettek az önkormányzat vagyonába. 12 hétig működik egy évben, a bevételeket úgy határozták meg, hogy hozzáférjenek minél szélesebb társadalmi rétegek. 20 évvel ezelőtt a privatizálták, és számos probléma merült fel; minden pénzügyi eszközt, amit befektettek ebbe a cégbe, a bankra hárították a kockázatot. 2/3-os többség kell a testületben a cég rendelkezésének kérdéseiben. Nem a haszonszerzés az elsődleges cél, hanem, hogy a cégben maradjon a haszon. A vagyongazdálkodási cégük a városi lakásokkal, ingatlanokkal foglalkozik: karbantartást és üzemeltetést végez. Elsődlegesen bérköltségeik vannak, ezért a dotáció az elsődleges forma. A város 60%-kal járul hozzá azért, hogy közszervezet maradjon és 40% a cég saját hozzájárulása a hatékonyság növelése érdekében.

Energetikai kérdések Szlovákiában

Juracsek Daniel polgármester Simonyból elmondta, hogy 3-5 ezer eurónyi nyereséget érnek el minden évben az 500 ezer euró városi beruházással alapított céggel, amely miatt 15 évig fizetik a 0,5% kamattal kapott hitelt. Nem könnyű boldogulni, mert drága az emberi erőforrás, nettó 1.500 eurót fizetnek az embereknek. A közvilágításról elmondta, hogy a 10.400 lakosú város 1.400 világítótesttel működik. 20 éves futamidővel sem rentábilis a beruházás, üzemeltetés, hiszen 50 ezer euró az éves törlesztő-részlet. Jelenleg 67 euró az áram ára megawattóránként. Hosszútávra szereztek be áramot, ám a hírek szerint 135 euró lesz ez jövőre megawatt óránként. Az önkormányzatok kénytelenek lesznek energetikai fejlesztéseket végrehajtani. Van egy jogi probléma, amelyet a minisztériumnak kellene megoldani: a nyáron megtermelt áramot télen visszavásárolják az önkormányzatok, a pénzeket erre használják fel, ahelyett, hogy a magánszemélyekhez hasonlóan felhasználhatnák a nyáron megtermelt energiát télen. Így kénytelenek drasztikusan csökkenteni a költségeket. Az önkormányzatnak 16 napelempanelje van, amelyek 1 megawatt órát termelnek: ha növeli a közvilágítási kapacitást és fogyasztást, akkor 3 nagy tető elég az energiatermelésre. Ez 100  ezer euró beruházást jelent, ami 6 év alatt visszajön. A panelek élettartama 15-20 év. Az éves fogyasztás 35 megawatt óra és ez azt jelenten, hogy semlegesek energia szempontból. Módosítani kellene a jogi szabályozást. A jogi személyek esetén nem működik, hogy eltegyék a nyári energiát télre.

Okos önkormányzati megoldások Csehországban

Martina Lehmanová, a cseh önkormányzati szövetség, az SMO ČR projektmenedzsere bemutatta az okos megoldásokkal kapcsolatos nagy, 2023-ban indult projektjüket a minisztérium támogatásával. A projekt 9 témát ölel fel: pénzügyek, jó kormányzás, energetika, digitalizáció, kibernetikai biztonság, oktatás, szociális ellátások, környezetvédelem és hulladékgazdálkodás. Ezek voltak a legfontosabb témák az önkormányzatoknak, és 22 település és 6 helyi szövetséget kapcsoltak be a projektbe. Ezek feldolgozták azokat a fejlesztési stratégiákat, amiket megvalósítani terveznek. A szövetség honlapján egy egész oldal foglalkozik a smart megoldásokkal. Az egyes stratégiai dokumentumokat és megoldásokat feldolgozták és kereshetőek. Ezekhez kurzusok, tanfolyamok is kapcsolódnak. Feltüntették azt is, hogy melyik község milyen témákkal foglalkozott. Nemcsak önkormányzatok, hanem önkéntes szervezetek is részt vettek. Közvetlenül megkereshetik egymást.

Martina Lehmanová

Helyi gazdaságfejlesztési közösségi összefogással Magyarországon

Baracskai József bemutatta röviden városát, és Zala vármegyét, a sok apró településsel és néhány nagyobb várossal tarkított területet. Ismertette, milyen céllal, funkciókkal és eredménnyel működnek az önkormányzat cégei. Jelentős befolyással bíró tényező ma hazánkban, hogy az önkormányzatoknak engedélyt kell kérniük a hitelfelvételhez. A 20 éves fürdőüzemeltetés tapasztalata: a saját cég sokkal rugalmasabb és hatékonyabb lehet, a megtermelt profitot pedig a saját fejlesztésére tudja fordítani. A TÖOSZ Elnökségének is felvetette, hogy a hitelfelvételi kérelmek esetén tekintsenek el az engedélyeztetéstől azoknál a beruházásoknál, ahol igazoltan biztosítva van a megtérülés. Elmondta azt is, hogy hazánkban is lassúak az uniós források, gyakori, hogy akár 3 évet kell várni egy pályázat elbírálására.

Baracskai József

Zalaszentgróton ipari termelés folyt a rendszerváltás előtt és idején (hűtőház, sajtüzem, csigafeldolgozás), amit az önkormányzat minden lehetséges eszközzel támogat azóta is, hogy virágzó élelmiszeripar tegye vonzóvá a települést. Nem könnyű azonban manapság az élelmiszeripar fejlesztése sem. A város a megfelelő infrastruktúra és társadalmi feltételek biztosításával próbál előrelépni a tőkevonzás terén is. A Zala Termálvölgye Egyesület szervezésében a Zala-völgye gazdái, helyi termék-előállítói, agroturisztikai szolgáltatói 2018-ban partnerségre léptek egymással, és létrehozták a Nyitott Porta rövid élelmiszerlánc-csoportot. Az együttműködő tagok célul tűzték ki, hogy minőségi, helyben előállított termékekkel, színvonalas szolgáltatásokkal lássák el a környékbeli lakosokat, az ide látogató vendégeket. Az együttműködő gazdák legfontosabb vállalása, hogy rendszeresen hirdetnek meg nyitott napokat és eseményeket az érdeklődők, vásárlók számára.

Számos programot indítottak a fiatalok településre történő visszacsábítására, így Fecskeház projekt indult, megalakult és jól működik a Hazatérők Egyesülete. INKA Házat alakítottak ki, ami egy olyan innovációs és karrierközpont, ahol podcasteket, videókat és fotókat lehet készíteni, fotófal található, kreatív technikákat és okosház megoldásokat próbálgathatnak és alkalmazhatnak a helyiek, akiknek álma volt egy saját fürdő is, amit sikerült is megvalósítani, és ami jelenleg is az önkormányzat üzemeltetésében működik.

Pöstyén: Önkormányzati cégek egy fürdővárosban Szlovákiában

Peter Jančovič pöstyéni polgármester a ZMOS elnökség tagja elmondta, hogy a 27 ezer lelkes városa a Vág folyó mellett, 90 km-re fekszik Pozsonytól. Fontosak számukra a nemzetközi kapcsolatok.

Peter Jančovič

Mozgásszervi betegségeket gyógyítanak, a világ minden tájáról járnak hozzájuk. Több városi üzemük van, városi könyvtár, művelődési ház és fűtést szolgáltatnak. Ez utóbbi a polgármester egyik fő programja és alkotása. 2001-től működik, 142 alkalmazottal, parküzemeltetéssel, vagyongazdálkodással, temetkezéssel, komposztáló- és hulladékudvar üzemeltetésével foglalkoznak. A zöldterület fenntartás keretében 112 ha területen dolgoznak, hatalmas, 85 ha füves területtel, 11 ezer fával, játszóterekkel. Üvegházas részlegük is van virágokkal, mert sokkal drágább lenne megvenni a virágokat, bokrokat és új próbálkozásként megpróbálják a maradék növevényeket eladni. 14 szökőkútjuk van, 4800 tonna kapacitású komposztáló üzem. Zöld városként szerettek volna komposztáló üzemet is. Van egy zöldterület fenntartó központjuk 118 munkatárssal, aminek hátterében az áll, hogy sokkal olcsóbb így ellátni a feladatot, mint külsős céggel. A vállalkozással pedig temetkezési szolgáltatást (13 fővel, a környező településeken is dolgoznak), virágkötészetet, piacterek, közillemhelyek üzemeltetését látják el.

Olomouci önkormányzati vállalkozások vállalati megoldásai - Csehországban

Otakar Štěpán Bačák, Olomouc első számú alpolgármestere elmondta, hogy a 100 ezres lélekszámú városban az önkormányzati cégeket a ’90-es évekből örökölték többnyire, amiket manapság átalakítanak és újraszervezik a működésüket. Van egy városi szolgáltatási cégük, egy kiállításokkal foglalkozó cég – a híres olomuci Flora szervezője, 4 ezer ha erdőt tartanak fenn, aquapark-ot és úszóstadiont, de az önkormányzathoz tartozik a Morva Színház, és egy környezetvédelmi tudásbővítő közhasznú társaság is. Vannak olyan cégeik is, ahol 34-49 %-ban tulajdonosok; ilyen a városi fűtés vagy a stadion üzemeltetésével foglalkozó cég; ám a vízgazdálkodási társaságban 52,31%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek – hála Istennek, tette hozzá az előadó. A cégeken kívül 31 költségvetési szervezettel is bírnak.

Otakar Štěpán Bačák

Miért is érdekli az önkormányzatot, hogy hogyan gazdálkodnak? – tette fel a kérdést az alpolgármester. Az érvek között a tőkebefektetések és kiadások arányával kezdte, hiszen a kiadások 60%-a a cégeken keresztül realizálódik. 2019-2020 között megváltoztatták a cégek működését: a politikusokat a felügyelő bizottságba tették és a menedzsmentbe nem szólhattak bele többé. Az volt a cél, hogy valamilyen gazdasági potenciállá változtassák, ne engedjék ki a városból a profitot. Folyamatosan vizsgálatokat végeztek: egészen szép eredményeket értek el 2021-2022-ben; 2023-ban 5% közeli az eredmény. Egy példát említett: az egész konszernre vonatkozóan a mobiltelefonos szolgáltatás beszerzéssel 10%-os csökkenést értek el. Ez 1.000 előfizetést jelent: az önkormányzatnál, a cégeknél, plusz a családtagok. A szinergiahatásokra fókuszáltak azzal, hogy ilyen racionalizálási tevékenységeket végeztek.

Van a konszernek egy stratégiája: az in house beszerzés problémája, amely a verseny kiiktatását is magával hozta. Ezért ösztönzőket vezettek be a menedzsment terén. Virtuális cash pooling-ot alkalmaznak (összevezetéssel történő közös számlavezetést): minden cég minden beszámolójában összeszámolja az egyenleget és beszorozza a hitelmutatóval. Azok a cégek, amelyeknek hitelei vannak és 17%-os kamat lenne; nem fizetik, mivel a bank az egészet egy szervezetként veszi. Kiegyenlítődnek a számlák az egyes szerveztek között.

Vannak egységes vezetési elvek: minden kimutatás áttekinthető, ugyanazt nézik minden cégnél. A tulajdonos a városi tanács; ő a felelős: van két tanácsadó cég. Az igazgatóság meghatározza ki lesz a képviselő: ha problémát jelentenek, akkor operatív módon kezelik a problémákat, szinergiahatásokkal. Havonta félnapos találkozókat tartanak, amelyen minden cég részt vesz. Mérhető célokat tűznek ki, amit az igazgatóság menedzsel és a felügyelő bizottság negyedévente elemez.

Az ellenőrzést a városi szervek végzik: a teljesítés minőségét, valódiságát nézik; átveszik a kész szolgáltatásokat és jóváhagyják a fizetést. Azt nézik, hogyan működnek a cégek, hogyan néznek ki a pénzügyi mutatóik. Alkalmazott mérőszámaik a munkaerő száma, az eladósodottság, és a hatékonyságot mérő számok. A FEB folyamatosan részletes kimutatásokat kap a negyedéves ülések között is.

Az alpolgármester a kulcs teljesítménymutatókról annyit mondott, hogy az emberek nagyjából így működnek: „mondjátok meg mit mértek, én ehhez képest fogok viselkedni. Ha nem mondjátok meg, mit mértek, majd eldöntöm én, hogyan viselkedem”. Mindez azt jelenti, hogy mérhetővé kell tenni a célokat. Természetesen a stratégiai célokat néha nem lehet mérni. Minden év júniusában értékelnek, ám vannak havi kimutatások, amelyek óriási adatmennyiségeken alapulnak. Fontos szerepe van a közös könyvvizsgálónak: látja mi történik a cégekben: vagyonkezelés, megosztott szolgáltatások, PR és promóció. Például a tömegközlekedési vállalat szerzi be az óriásplakátokat. Úgy határozzák meg az árakat, hogy a cég ne károsodjon, de a város promóciója biztosított legyen.

Az alpolgármester a saját szerepéről azt mondta, hogy az ő szerepe nem az, hogy felülről megmondja, hogy mit és hogyan csináljanak. Profi alkalmazottjaik, munkatársaik vannak; hozzá a megfelelő szabályrendszer és adminisztráció: vannak egységes kézikönyvek, tulajdonosi politikáik, amelyekben rögzítik, hogy mik a tulajdonosok igényei.

Végezetül egy idézettel zárta mondanivalóját a szakember: „Az a sikeres ember, aki a mások által hozzávágott téglákból szilárd alapot tud rakni.” (David Brinkley)

A magyar delegáció Zalaszentgrót és Pacsa városok vezetőiből állt össze, a TÖOSZ nemzetközi titkárának kíséretével.

A magyar delegáció