Online Szolidaritási Fórum a "Bizalom hídjai" projektben "Hogyan finanszírozhatók az ukrán és a magyar önkormányzatok közötti partnerségek?" címmel
Online Szolidaritási Fórumra került sor 2023. október 4-én Ukrajna újjáépítéséért a Bizalom hídjai 2.0 projektben, amelyet a CEMR (Európai Régiók és Települések Tanácsa), az AUC (Ukrán Városszövetség) és az U-LEAD (Összefogás Ukrajnáért) koordinál, és amelynek célja, hogy az EU és az ukrán önkormányzatok közötti városi partnerségek révén segítse Ukrajnát a háború utáni újjáépítésben. A kezdeményezésben jelenleg 10 uniós tagállam önkormányzati szövetségei vesznek részt, köztük a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ).
A találkozón mintegy 30 résztvevő vett részt: magyar és ukrán önkormányzatok, az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), az Ukrán Városok Szövetsége (AUC), valamint Ukrajna magyarországi nagykövetségének képviselői.
A résztvevők a korábbi találkozók eredményei és az ukrán önkormányzatok képviselőinek magyarországi tanulmányúton való részvétele alapján megvitatták a hosszú távú, magas színvonalú partnerségek kialakítását. Az ukrán-magyar partnerségek célja az önkormányzatok közös fejlesztésének és a kétoldalú tapasztalatokon és partnerségeken alapuló hosszú távú nemzetközi együttműködésnek az előmozdítása.
A projekt ukrán partnereit a következők képviselték:
- Svitlana Horoshko, a Lebedyn Városi Tanács titkára, Lebegyin (Szumi terület) megbízott polgármestere, Pápa önkormányzati partnere.
- Svitlana Maslak, Orzhytsia (Poltavai terület) első alpolgármestere, Budakeszi önkormányzatának partnere.
- Vitalij Kliucsnyk, Byshiv (Kijevi terület) első alpolgármestere, Bácsalmás község partnere.
A projektben résztvevő magyar partner önkormányzatok részéről a következők vettek részt:
- Dr. Áldozó Tamás, Pápa Város polgátmestere és a TÖOSZ társelnöke
- Sükösd Levente, Budakeszi városának kommunikációs vezetője
- Márai András alpolgármester és Horváth Erika proejktmenedzser Bácsalmás Város képviseletében.
Dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár, a rendezvény moderátora elmondta, hogy közel egy éve kezdték el ezt a programot, amiben örömmel látja, hogy három magyar önkormányzat lépett hatékony együttműködésre három ukrán önkormányzattal. Gratulált nekik, hiszen élő és emberek közötti működő szakmai és baráti kapcsolatok épültek ki a határon átívelve.
Együttérzését és sajnálatát fejezte ki az Ukrajnában dúló háború miatt és reményének adott hangot, hogy mielőbb befejeződik ez a szörnyűség.
Stanislav Taran, a Bizalom hídjai projekt felelőse, az Európai Települések és Régiók Tanácsának (CEMR) képviselője elmondta, hogy Ukrajna 2014 óta a decentralizációs reform révén erősíti a helyi önkormányzatiságot, amelyet széles körben a méltóság forradalma után elindított különböző reformok közül a legfőbb sikertörténetnek tartanak. A reform legfontosabb eredményei közé tartozik a területi közösségek összevonása, új bevételi források és a helyi hatáskörök kiszélesítése.
Az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) évtizedek óta támogatja a nemzetközi önkormányzati együttműködést és a helyi és regionális önkormányzatok közötti partnerségek kiépítését. E munka középpontjában mindig is az a szilárd meggyőződés állt, hogy az önkormányzatok közötti csere- és együttműködési kapcsolatok a közösségek és egész Európa növekedésének és fejlődésének motorja.
2021 márciusa óta a CEMR és a PLATFORMA, a nemzetközi fejlesztési együttműködésben aktív városok, régiók és szövetségeik páneurópai koalíciója a CEMR vezetésével a Bridges of Trust projektet hajtja végre, amelynek célja 10 új partnerség létrehozása az ukrajnai és az uniós tagállamok önkormányzatai között. A számos ukrajnai települést ért pusztítást követően világossá vált, hogy Ukrajna és az EU közötti helyi és regionális együttműködés fokozására van szükség Ukrajna újjáépítésének elősegítése érdekében. A CEMR és tagjaink támogatják ezt a célt, mivel emlékszünk arra a fontos szerepre, amelyet az egyenrangú együttműködés és a testvérvárosi kapcsolatok játszottak Európa második világháború utáni újjáépítésében.
Ezért 2022. november 1-jétől 2023 végéig 30 ukrán település kap támogatást egy uniós településsel való partnerség kialakításához. A "Bizalom hídjai/Bridges of Trust" program az Ukrán Városok Szövetségével (AUC) szoros partnerségben és koordinációban, valamint az Európai Unió 10 tagállamának önkormányzati szövetségeinek bevonásával valósul meg. A Bridges of Trust programot az U-LEAD with Europe program támogatja.
Ezt követően Durmish Guri, a CEMR projektigazgatója röviden bemutatta a tervezés alatt álló Ukrajna Eszközt. 2023. júniusában az Európai Bizottság javasolta egy új Ukrajna Eszköz létrehozását Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének támogatására. Az Ukrajna Eszköz lesz az a célzott pénzügyi eszköz, amely a 2024-2027 közötti időszakban koherens, kiszámítható, valamint rugalmas támogatást nyújt Ukrajnának, igazodva egy háborúban álló ország támogatásának példátlan kihívásaihoz. A támogatási eszköz szerkezetére az lesz jellemző, hogy az EU tagállamaival és más európai és egyéb pénzügyi szervezetekkel partnerségben fog működni, egy donor koordináló platform vezetésével, a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és a magánszférával, mint fő kulcsszereplőkkel együtt.
Melyek az Ukrajna Eszköz legfontosabb elemei?
I. pillér ( 39 milliárd EUR) - pénzügyi támogatás az államnak nyújtott támogatások és kölcsönök formájában: a támogatás folyósításához Ukrajna kormányának "Ukrajna-tervre" van szüksége:
- Közigazgatási reform; jó kormányzás; jogállamiság.
- Nagy hangsúlyt kell fektetni a korrupció és a csalás elleni küzdelemre.
Az eszköz első pilléréből származó forrásokat az Ukrajna-terv végrehajtása alapján nyújtják.
A kifizetésekre negyedéves ütemezés szerint kerül sor, miután a Bizottság ellenőrizte a vonatkozó feltételek kielégítő teljesülését.
II. pillér ( 8 milliárd EUR) - egy speciális ukrajnai beruházási keret, amelynek célja az állami és magánberuházások vonzása és mobilizálása Ukrajna helyreállítása és újjáépítése érdekében:
Garanciák és vegyes finanszírozás (kölcsönök és uniós támogatások keveréke) nyújtása az Ukrajna-terv végrehajtásának támogatására, a támogatás növelésének lehetőségével, amennyiben a feltételek ezt lehetővé teszik.
III. pillér (3 milliárd EUR) - technikai segítségnyújtás és egyéb támogató intézkedések, többek között:
- A reformokkal kapcsolatos szakértelem mozgósítása;
- Az önkormányzatok támogatása;
- Civil társadalom;
- Az előcsatlakozási eszköz (IPA) keretében az előcsatlakozási országok számára általában rendelkezésre álló egyéb kétoldalú támogatási formák, amelyek szintén támogatják az Ukrajna-terv célkitűzéseit.
Az Eszköz hatálya nem terjed ki a humanitárius segítségnyújtásra, a védelemre és a háború elől menekülő ukrán menekültek védelmét biztosító uniós tagállamoknak nyújtott támogatásra, amelyek finanszírozása továbbra is más meglévő eszközökből történik. Az I. pillér szerinti pénzeszközök folyósítása a terv feltételeinek teljesítése alapján történik. A II. és III. pillér keretében rendelkezésre álló támogatásokat projektalapon nyújtják.
Hogyan fogja az EU ellenőrizni a pénzeszközök felhasználását, és milyen kötelezettségeket kell Ukrajna részéről betartani?
A javaslat egy többszintű mechanizmus keretében kialakított, erős ellenőrzési és kontrollrendszerrel rendelkezik:
1) A terv szerinti reformok részeként szükség lesz az ukrán állam könyvvizsgálati és ellenőrzési rendszerének reformjára;
2) A Bizottság a projektciklus bármelyik pillanatában képes lesz ellenőrizni a tervvel kapcsolatban végrehajtott projektek végrehajtását;
3) A Független Ellenőrző Testület jelentést tesz a Bizottságnak a teljes eszköz keretében nyújtott pénzeszközökkel való esetleges rossz gazdálkodásról.
Az Eszköz nyitott más adományozók (pl. tagállamok, partnerországok, nemzetközi szervezetek) számára, és megkönnyíti a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való együttműködést és szinergiákat. Valamint folyamatban van a munka a befagyasztott orosz vagyonok lehetséges felhasználásáról Ukrajna helyreállításának és újjáépítésének támogatására.
Ezután a partnerségben résztvevő valamennyi magyar és ukrán önkormányzat képviselője kapott szót.
Lebegyin - Pápa
Dr. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere megjegyezte, hogy önkormányzatukra olyan nagy hatással voltak az ukránok partnerek, hogy úgy döntöttek, delegációval látogatnak el Lebegyinbe, hogy megosszák egymással az infrastrukturális projektek megvalósításával kapcsolatos tapasztalataikat.
Szvitlana Horosko őszinte csodálatát fejezte ki a pápai önkormányzat képviselőinek bátorsága iránt, hogy ellátogattak az orosz határral határos szumi régióba. Megjegyezte, hogy az Ukrán Városok Szövetsége szakértőinek segítségével a városi kórház felújítására és a menedékház javítására vonatkozó projekteket dolgoztak ki, amelyeket a partnerekkel közösen fognak megvalósítani. Az önkormányzat másik prioritása egy új kút építése, amely ivóvízzel látja el a település cívisvárosát, mivel a régi vízellátó rendszer nem elegendő.
Összegzésképpen Szvitlana Horosko hangsúlyozta, hogy a városi tanács ratifikálta a Lebedyn és Pápa közötti együttműködési memorandumot, és reméli, hogy a közeljövőben aláírásra kerül.
Orzhytsia - Budakeszi
Svitlana Maslak röviden bemutatta a település jelenlegi helyzetét, köszönetét fejezte ki Budakeszi önkormányzatának a vendégszeretetért és a tanulmányút tartalmas programjáért. Megjegyezte, hogy a tanulmányi látogatást követően közös projektet határoztak meg az Orzhytsia számára a kommunális berendezések beszerzésére, amelyet az Ukrán Városok Szövetsége szakértőinek segítségével dolgoztak ki. Ennek költsége 774 000 euró, és ezen összegből 7 darab modern kommunális berendezés kerül beszerzésre, ami jelentősen növeli a kommunális vállalat hatékonyságát, és végső soron lehetővé teszi, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtson a település polgárainak, valamint javítsa a környezet állapotát. Az önkormányzat kész társfinanszírozni ezt a projektet.
A következő projekt a vízellátó rendszer javítása, amely a nagyszabású javítások miatt körülbelül 2 000 000 euróba fog kerülni.
Sükösd Levente, Budakeszi önkormányzati képviselője hangsúlyozta, hogy a magyarokat lenyűgözi az ukránok elkötelezettsége, hogy ilyen magas költségek árán is megvédik szabadságukat. "Megértjük, hogy segítségre van szükségük, ezért készek vagyunk mindent megtenni, hogy segítsünk" - mondta. És felszólította a feleket, hogy ne csak beszéljenek, hanem cselekedjenek is.
Byshiv - Bácsalmás
Vitalij Kliucsnyik elmondta, hogy mivel Byshiv község aktív harcok területén fekszik, az infrastruktúra és a lakóépületek súlyosan megrongálódtak.
A teljesen megsemmisült vízellátási és csatornarendszer helyreállítása stratégiai kérdés a község számára. A projekt becslések szerint mintegy 5 000 000 euróba fog kerülni, mivel a munkálatok jelentős terjedelme és a szükséges felszerelések hiánya miatt, beleértve az önkormányzati felszereléseket is. Az önkormányzat kész társfinanszírozni ezt a projektet. A régi rendszer lebontása és az új vízellátó hálózatok lefektetése után több mint 4000 háztartás juthat majd minőségi ivóvízhez. Bácsalmás önkormányzatának képviselői, különösen Horváth Erika, szintén kifejezték együttműködési készségüket a bácsalmási önkormányzattal közös projektekben.
A résztvevők megállapodtak, hogy a jövőben is megtesznek mindent a sikeres együttműködés folytatására, és a projektek mielőbbi végrehajtása érdekében.