Bizalom Hídjai találkozó a CEMR titkárságán: Erős önkormányzati együttműködés kialakítása Ukrajna és az EU között

"A nehézségek idején az egység válik a legnagyobb erősségünkké. A Bizalom hídjai projekt jól példázza az együttműködés erejét az ukrán önkormányzatok újjáépítésében és az uniós tagság felé vezető út kialakításában" - mondta Durmish Guri, a CEMR külső forrásokért és tudásstratégiáért felelős igazgatója. 

 A számos ukrán települést ért nagymértékű pusztítás után nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna és az Európai Unió közötti fokozott helyi és regionális együttműködés elengedhetetlen Ukrajna helyreállításában. A CEMR az U-LEAD-del partnerségben közös erőfeszítéssel létrehozott egy támogató hálózatot az ukrán önkormányzatok számára, amely megkönnyíti a kapcsolatokat európai partnereikkel.  A rendezvényen különböző újjáépítési és modernizációs projekteket mutattak be, és értékes ajánlásokat tettek a résztvevők számára a sikeres együttműködéshez. Lehetőséget biztosítottak arra is, hogy feltárják az uniós önkormányzatok számára elérhető potenciális finanszírozási forrásokat, hogy alulról felfelé és az emberek közötti megközelítéssel építsék és tervezzék meg a "Bizalom hídjai" kezdeményezés jövőjét.

Pápa városának partnerségét Lebegyin városával külön kiemelték, mint jó példát, hiszen egymás kölcsönös látogatása után együttműködési megállapodást is kötöttek. Együtt a másik két partnerséggel Magyarországról, Budakeszi-Byshiv és Bácsalmás – Orzhytsia konkrét terveket dolgoztak ki – elsősorban infrastrukturális fejlesztés terén. 

 A csúcstalálkozón olyan neves szervezetek vettek részt, mint Lengyelország Szolidaritási Alapja, a szlovén Európai Perspektíva Központ (CEP), a NALAS - a délkelet-európai helyi önkormányzatok szövetségeinek hálózata és az Európai Szövetség a Helyi Demokráciáért (ALDA). Az eseményen Belgium, Ukrajna, Németország, Olaszország, Franciaország, Észak-Macedónia, Dánia, Lengyelország, Szlovénia, Spanyolország, Lettország, Magyarország és Németország képviselői is jelen voltak.

Act now konferencia – 2023. november 9. – Régiók Bizottsága, Brüsszel

A Régiók Bizottsága épületében és társszervezésében került sor a Tégy most!/Act now! című konferenciára 2023. november 9-én és 10-én.

A konferencia beharangozója szerint világunk az állandó válság korát éli: éghajlatváltozás, a világjárvány, a növekvő populizmus, az ukrajnai háború, a társadalmi polarizáció és a gazdasági hanyatlás. Ezek a válságok túl bonyolultnak tűnhetnek, de a helyi közösségek vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy megbirkózzanak velük. Az önkormányzatok az innováció motorjai. Képesek azonosítani a közösség szükségleteit, megoldásokkal kísérletezni, és gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre. A részvételen alapuló innováció helyi szinten valósul meg, megmutatva a polgároknak, hogy a fenntartható, kézzelfogható változások hogyan javíthatják mindannyiunk életét. Ez nem megy magától. Elkötelezett egyénekre van szükség, akik élen járnak és kockázatot vállalnak az átalakító cselekvés érdekében. Olyan vezetőkre, akik széles körű koalíciókat építenek és intelligens, fenntartható, a kontextusra érzékeny politikákat hajtanak végre. Az ACT NOW Polgármesteri Konferencia éppen az ilyen vezetők számára nyújtott lehetőséget. Szakértelmet, új perspektívákat és ötleteket kínált, valamint támogató közösséget és tudásátadást, hogy inspirálja őket arra, hogy otthon is változtassanak. A cél az volt, hogy a konferencia összekapcsolja a helyi vezetők egyedülálló közösségét, lehetővé tegye a nagyvárosok, városok és falvak közötti tudáscserét. Arra összpontosított, hogyan lehet áthidalni a tudás és a cselekvés közötti szakadékot. Mivel sokféle résztvevőt vonzott, akik szemtől-szembe találkozhattak és interakcióba léphettek egymással, így kínálva egyedülálló tanulási lehetőséget a helyi vezetők számára. A konferencián több, mint 250-en vettek részt, több, mint 30 országból. 50 ukrán polgármester, köztisztviselő utazott Brüsszelbe.

Jochen Flasbarth, a Német Szövetségi kormány gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy fenntartható fejlesztést szeretnének támogatni Ukrajnában, hogy legyenek alapvető közszolgáltatások újra a háború sújtotta területeken. Nagyon megihlette az ukrán emberek ereje, amiért gratulál minden ukrán ellenállóak.

Oleksandr Kubrakov, miniszterelnök-helyettes: a céljuk, hogy ellássák a lehető legjobb módon az embereket; mindezt átlátható módon. 150 közösséget vontak be, minden héten egyeztetések vannak. Digitális fejlesztésekre van szükség minden helyreállító projekthez. A helyreállításon együtt dolgozik a kormányzat és az önkormányzatok. A civilek, kormányzat és az önkormányzatok együttműködése hozhatja az igazi sikereket.

Marlene Rosemarie Madsen az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága képviseletében elmondta, az elmúlt másfél év borzalmai megmutatták az európai összefogás fontosságát, erejét. Fontos az is, hogy az EU Régiók Bizottsága napirendjére tűzte a témát. A támogatások nemzetközi koordinációja is fontos számukra. Az Európai Bizottság döntést hozott, hogy folytatja Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat. A következő évek regionális folyamatai miatt is jelentős ez a folyamat. Minden elismerése a bátor ukránoknak, és önkormányzataiknak. Az Ukrajna Támogatási program egy részének a tárgyalása is hozzá tartozik, ezért fontos a következő négy év tervezési folyamata. Melyik minisztérium, melyik szervezetnek mi a szerepe az EU-ban. Remek, hogy ebben az U-LEAD is segít. A helyi és regionális szint bevonása nagyon fontos.

Oleksandra Azarkhina, miniszterhelyettes – Település- és területfejlesztésért és infrastruktúráért felelős ukrán vezető. Felmérés, térkép készült el a fejlesztésért, regionális fejlesztési stratégiát aktualizálták és 2027-ig tartó időszakra. Nagyon komplex jogi szabályozásban teszik világossá, melyek a kötelező és az átruházott feladatai az önkormányzatnak. Azt is ketté kell választani, mi a háborús igazgatás és a közigazgatás feladata. Fontos, hogy különböző időszakokra megfelelő igazgatással rendelkezzenek, a decentralizáció jegyében. A Krímre is gondolva készítik elő a decentralizációt, hogy mindenki ugyanazokat az alapvető szolgáltatásokat kapja. Az újjáépítési politika alapvető eleme a digitális fejlesztések: integrált ökoszisztémát szeretnének megteremteni. A kezdettől fogva többszintű folyamatban digitális eszközök segítségével osztják el a támogatók pénzeit. A rendszer nem csupán a károkról és az újjáépítéséről szól, hanem a fenntartható fejlesztésről.

167 önkormányzat több mint 1700 projektet készített elő ebben a tervben. Egységes, alulról felfelé építkező megközelítéssel dolgoznak. Az önkormányzatokat arra ösztönzik, hogy komplex újraépítési terveket készítsenek, amire építeni lehet. Komplex, időigényes folyamat elkészíteni ilyen dokumentumot, de enélkül nem fog menni: mennyi cég van a területen, mennyi munkalehetőséggel…stb.

Több, mint 200 szakértő dolgozik a szövetséggel együtt, hogy ez a komplex terv képes legyen a beruházásokat priorizálni és kezelni.

Adatvezérelt és stratégián alapuló kohéziós tervek működőképességében hisznek. Hisz abban, hogy az ukrán önkormányzatok készen állnak az uniós munkára.

Abban hisznek, hogy közösen tudnak építeni és használni adatbázist, amin aztán a konzultációk alapulnak majd. Amikor tervezésről beszélünk, rugalmasnak kell lenniük, hiszen nem tudják, holnap mit fognak lebombázni.

A poszt-szovjet rendszer miatt nagyon centralizált energetikai rendszer volt, aminek a decentralizálásán is dolgoznak. Problémás a tervezési környezetben az is, hogy az önkormányzatok nem voltak igazán gazdái a helyi adóknak.

Tudják, és támogatják az önkormányzatok álmát, hogy megvalósuljon maradéktalanul a decentralizációs reform a szubszidiaritás, átláthatóság, befogadás és integráció talaján.

Bastian Veigel, U-LEAD with Europe programigazgató: elmondta a küldetésüket: az Ukrajna - Helyi felhatalmazás, elszámoltathatóság és fejlesztés program, röviden U-LEAD with Europe, az ukrán kormány és az Európai Unió, valamint tagállamai, Németország, Svédország, Lengyelország, Dánia, Észtország és Szlovénia partnerségével működik, hogy támogassuk egy olyan többszintű kormányzás létrehozását, amely átlátható, elszámoltatható és reagál Ukrajna lakosságának igényeire.

Az első kormányzati reform azzal kezdődött, hogy településfejlesztési szakértői csapatokat hoztak létre. Pénzügyi függetlenséget sürgetnek, minden fejlesztési tervnek ez áll a középpontjában. Beruházásokat támogatnak a helyi gazdasági fejlődéséért.

DG NEAR: sok éve dolgoznak Ukrajna támogatásán, az újjáépítésen. Nagyon lenyűgözte őket a reformtervezés Ukrajnában. A társadalmi és gazdasági helyreállításban is nagy szereppel bír a helyi és a regionális szint. Sokkal tervezhetőbb lesz Ukrajna pénzügyi támogatása, ha elkészül a következő négy év fejlesztési terve. A technikai rendszer fejlesztésén is nagy erőkkel dolgoznak, amiben a jogi folyamatok nem mindig elég gyorsak.

Ivan Fedorov Melitopol polgármestere elmondta, hogy a települését szinte teljesen lerombolta az orosz haderő. Először is köszönetét fejezte ki minden ukrán menekült nevében, amiért befogadták őket a világ bármely részén. Nagyon fontos, hogy erős jogi szabályozás szülessen, ami mindenkit biztonságban tart. Az ukrán régió a logisztikai központja a fő ukrán mezőgazdasági területnek. 70 önkormányzat dolgozik együtt a térségben, mert felismerték, hogy közösek az érdekeik, céljaik.

Nagyon nehéz versenyezni infrastrukturálisan azokkal a fejlett nyugat-európai országokkal, akik befogadták az ukrán állampolgárokat. Ezért kell együttműködniük a szervezeteknek, államoknak, hogy Csak a decentralizációs folyamat segíthet egy befogadó rendszer létrehozására. El kell érni a helyi demokrácia építését, mert ezen kell alapulnia: egymással beszélni és egymással alkotni, ez lehet az egyetlen megoldás.

Mi a decentralizáció sikerének titka?

Stabil jogi környezet, pénz és bizalom. A posztszovjet országokban figyelhető meg, hogy az emberek nem bíznak a köztestületekben. Ha ezen és a köztiszteleten sikerül javítani, a többi feltétel már könnyebben teljesül.

Dán tapasztalatok Ukrajna megsegítésében:

Simon Hansen, Guldborgsund városának polgármestere elmondta, hogy nem csupán a tapasztalataikat akarták átadni a dán kollégáknak, hanem ők is sokat tanultak. Peer-to-peer tanulási módszert alkalmaztak. Azt vallják, hogy ők nem egyetemi tanárok, kik megmondják, hogy mit kell tenni, hanem egy iteratív közös tanulási folyamat. Azt tapasztalták mg együtt, hogyan lehet prosperáló gazdasági környezetet teremteni, mit tehet ebben egy önkormányzat. Három komponense volt: az állampolgári együttműködés, az üzleti együttműködés és a településközi együttműködés.

Ivan Dyriv, Dolyna polgármestere elmondta, hogy a dán város példáján keresztül megtapasztalhatták a hulladékgazdálkodásban rejlő energetikai lehetőségeket, az energiahatékonyság jó példáit: pl a dán önkormányzatokhoz képest kb tízszer több energiát fogyaszt egy hasonló nagyságú ukrán önkormányzat. Az állampolgárok részvételével kapcsolatban a helyi aktív polgárok támogatásának módjairól hallhattak, és arról, hogyan lehet a társadalmi vállalkozások ösztönzésén keresztül növelni a helyi gazdaság sikereit.

Karin Nielsen, Dán Külügyminisztérium: A dán külpolitikának mindig is része volt a jó szomszédsági politika, és a demokratikus és a gazdasági fejlesztés a keleti partnerségben. Két irányban támogatnak az orosz támadás óta: újjáépítés és a reform/intézményi fejlesztés. Mikolajiv volt az első város, ahova a költségvetésük 60%-át tették. Először leültek és megalkották a koncepcióját a kétoldalú együttműködésnek. Mikolajev, Kijev és Lviv lettek a következő résztvevők. Kritériumokat alkottak, prioritásoknak kell rendelkezniük, aztán találkoznak a partnerükkel és megvitatják a mindennapi kihívásokat. Az U-LEAD támogatásán keresztül hozzájárultak Guldborgsund és 9 ukrán partnerének együttműködéséhez is. Az EU Antikorrupciós Kezdeményezésén keresztül az Integráns Varosok kezdeményezést is támogatták. Segítették az ombudsman decentralizációját 24 oblaszt területén. Víz, szennyvíz, hulladék, megújuló energia… és számos közszolgáltatás terén sok innovatív jó megoldásai vannak a dán önkormányzatoknak, amit hasznosíthatnak az ukrán településekkel való együttműködésben is.

A Goldborgsundban meglátogatott hulladékégető erőműben megtanultak három megoldást: a hulladéktól megszabadulni, ezzel hőt és energiát termelni, és a településközi együttműködést és az összefogás jelentőségét.

Az ukrán partnerség tagjai meggyőződtek a háború során különösen, hogy energiafüggetlenséget kell elérniük, mert nagyon sebezhetőek a nagy centralizált rendszerek. Nem lesz könnyű telük idén sem, de ha folyamatosan dolgoznak a kicsi helyi fenntartható rendszereken, egy idő után nem kell annyira aggódniuk a telek miatt.

A helyi demokrácia és rekonstrukció című szekcióban felszólalt Oleksandr Markushym, Irpin város polgármestere. Elmondta, hogy a városát teljesen lerombolták az orosz terroristák, az emberek 98%-a elmenekült. Az újjáépítésért nagy összefogás született: sok szervezet támogatja őket: a portugál testvérvárosuk segítette a bölcsőde újjáépítését.

Nataliia Kholchenkova, Csernyihiv képviselő-testületének tagja elmondta, hogy ez a háború megmutatta, hogy fizikailag el lehet pusztítani őket, de a lelküket nem. Minden létező fegyverrel támadták őket az oroszok, és nagyon nagy pusztítást végeztek. Az önkormányzat ugyanakkor gyorsan döntött mindig, kitartott végig, az emberek bízhattak bennük. A harcok végével azonnal megkezdődött az újjáépítés, offline oktatás kezdődött, hogy az emberek dolgozhassanak. Mire van szükségük? Leginkább európai szakértőkre vannak szükségük a stratégiai tervezéshez, szeretnének az európai szervezet része lenni: tanulni szeretnének. Higgyék el, tudják mi az átláthatóság és alkalmazni is tudják azt. Az európai elveket legjobban a testvértelepüléseken keresztül lehetne megmutatni az ukránoknak. Sok testvértelepülésük van és tovább szeretnék ezt a tevékenységet erősíteni.

Ulrike Hopp-Nishanka, a Német Szövetségi Kormány Gazdasági és Együttműködési Minisztériumának Ukrajna segítéséért felelős részlegvezetője elmondta, hogy mára több, mint 180 német-ukrán önkormányzati partnerség keletkezett, és naponta születnek újak. Ennek nem egyirányú „okítás” a célja, hiszen vannak területek, ahol a német önkormányzatok tanulhatnak az ukránoktól, pl a digitális fejlesztések terén: decentralizációs folyamat, teljes átláthatóság és elszámoltathatóság, költségvetési tervezés, nyomonkövetés és végrehajtás. Fókuszáljanak arra, amijük van ahelyett, ami megsemmisült. Koncentráljanak a családokra az újjáépítésben.